Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján jelentette be, hogy a minap nyújtották be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet, mellyel a nemzet közjogi egyesítése a sarokkövéhez érkezett.
A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint még az idén, a novemberre tervezett MÁÉRT-ülésig (Magyar Állandó Értekezlet) leteszi az esküt az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár. Jelen állás szerint 2010 óta a Kárpát-medencében 845 ezren kapták vissza állampolgárságukat az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően, míg további 120 ezren a világ különböző országaiban, a diaszpórában élők közül szerezték meg a magyar állampolgárságot.
Semjén Zsolt szerint a nemzetpolitika terén is komoly eredményekről lehet beszámolni, kezdve azzal, hogy a nemzetpolitikára fordított 2010-es keret mára megtízszereződött: akkor a magyar állam 9 milliárd forintot szánt erre a területre, míg ma a nemzetpolitika kilencvenmilliárd forintra támaszkodhat.
A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. A magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig „részsikerekről” tud beszámolni az „Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban. Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést. Egyedül Romániával nem sikerült megállapodni.
Németh Zsolt és Semjén Zsolt (Fotó: facebook.com/tusvanyos)
Külhoni családi vállalkozók éve: meghosszabbították a határidőt
Tusványos megnyitóján egy másik fontos bejelentésre is sor került: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte, hogy meghosszabbították a külhoni magyar családi vállalkozók éve program pályázatainak határidejét. E szerint a kérelmeket a hó végéig, július 31-ig várják. A teljes támogatási keretösszeg 830 millió forint. Potápi a távirati irodának nyilatkozva elmondta: három pályázatot írtak ki a külhoni családi vállalkozóknak, illetve a fiatal magyar vállalkozók részére. A családi vállalkozások támogatási keretösszege 600 millió forint, a fiatal vállalkozóknál 120 millió forint. Külhoni fiatal vállalkozók együttműködését segítendő 110 millió forintos keretet különítettek el. Potápi Árpád János kiemelte: a tavalyi, fiatal magyar vállalkozók támogatását célzó programot folytatják, és ehhez kapcsolódik a családi vállalkozók éve. Hozzátette: a program lehetőséget kínál arra, hogy akik előző évben valamiért kiszorultak a támogatásokból, azokon – ha jó pályázati anyagot nyújtanak be – most tudnak segíteni.
Változtak a feltételek is, mert sokakat kizárt volna az a passzus, hogy csak egy vállalkozásban lehetnek tulajdonosok. Így most a pályázó vállalkozás tulajdonosa, tagja nem lehet tulajdonosa, tagja más, a felhívásukra pályázó vállalkozásban. Bármilyen típusú vállalkozással lehet pályázni, az előző évben is széles volt a paletta, a mezőgazdaságtól a szépségiparon át az egészségügyig érkeztek támogatási kérelmek. Most is hasonlóan széleskörű jelentkezésre számítanak. A jelentkezők 3-6 millió forintos összegre pályázhatnak.
Potápi Árpád János Tusványoson (Fotó: facebook.com/tusvanyos)
Visszatért a határon túli településekre a magyar közigazgatás
Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően a kihelyezett konzuli napokkal visszatért a magyar közigazgatás a határon túli magyarlakta településekre, aminek nagyon nagy jelentősége van nemzetpolitikai szempontból – mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos az állampolgárságról és választásokról szóló mai pódiumbeszélgetésen. Mint mondta, nyolc-tíz éve még csak álmodoztak a Tusványoson arról, hogy Magyarországnak egymillió új állampolgára lesz, hogy a visszahonosított magyarok lakóhelyükhöz közeli külképviseleten igényelhetnek magyar útlevelet.
Rámutatott: a magyar külképviseleteknek most már kormányablakként kell működniük, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a visszahonosított magyarok rendelkezésére álljanak, hiszen ősztől már a legmodernebb elektronikus személyi igazolványt is igényelhetik, a hazai anyakönyvezést is megejthetik a külképviseleteken a magyar állampolgárok, de jövő évtől már az anyasági támogatással kapcsolatos ügyintézésre is kiterjed a magyar állampolgársággal kapcsolatos külképviseleti ügyintézés.
A fórumon Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. Közülük eddig háromszázezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe.
Balog Zoltán a Kató Bélától, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökétől ajándékba kapott kalapot próbálja Tusnádfürdőn (MTI Fotó: Veres Nándor)
A vallást nem lehet lelki homokozónak tekinteni
A reformáció 500. évfordulójáról pódiumbeszélgetés keretében emlékeztek meg a szabadegyetemen, melyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A tárcavezető – maga is református lelkész – úgy fogalmazott: a 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle „lelki homokozónak” tekinteni, amelyben „eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos”. Szerinte hitnek a Kálvin által megfogalmazott totális igénye nem azt jelenti, hogy intézményesen az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanításai jelentik a mércét. A keresztény hit és annak református formája azt mondja, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, (.) a keresztény hit feljebb van a pártfegyelemnél” – fogalmazott a miniszter.
Balog Zoltán megemlítette, hogy jövőre is jeles évfordulóra készül a magyarság: a tordai országgyűlés 450. évfordulója lesz, melyen Európában elsőként hirdették ki a vallásszabadságot. A tordai katolikus templomot – melyben erre sor került – a magyar kormány támogatásával újítják fel.
A jövőre esedékes román centenáriumról (a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának 100. évfordulója) a miniszter azt mondta: „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra.
Kibővül és a külhoni magyar közösségeket is érinti a Digitális Jólét Program
Kibővül a Digitális Jólét Program, a kormány által elfogadott határozat értelmében januártól az internethasználat áfája 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik, s a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével 2018 végéig Magyarország minden településén kiépülhet az ingyenes wifi-szolgáltatás . A programba bekapcsolják a határon túli magyar közösségeket is – jelentette be Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos Tusványoson.
A miniszterelnöki biztos kiemelte: a 2018-19-es tanév végéig több ezer, Kárpát-medencei magyar pedagógus digitális kompetenciájának gyarapítását szolgáló képzések valósulhatnak meg. Azt szeretnék, hogy a határon túli magyar oktatási intézmények korszerűen tudjanak működni és sikeres résztvevői legyenek az oktatás átalakításának. Kiemelte még, hogy külhoni, magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat segítendő széleskörű képzési programot indítanak.
Az Okos város fejlesztéseket a határon túli, többségében magyarok lakta régiókra is kiterjesztenék, s több száz magyar önkormányzati, települési vezető számára teremtenek képzési lehetőségeket – tette hozzá Deutsch Tamás
(Felvidék.ma/MTI)
