A bécsi Szent István-székesegyházban már hagyománnyá vált, hogy augusztus utolsó hétvégéjén magyar nyelvű istentiszteletet tartanak Szent István király emlékére, melyen összegyűlnek az ausztriai magyarok, az anyaországi, felvidéki, délvidéki és erdélyi zarándokok, hagyományőrző csoportok, hogy együtt emlékezzenek apostoli királyunkra.
A 12. században épült székesegyházat építészeti csodaként tartják számon, mely a késő román kőfaragó művészet legszebb emléke. Részleteiben és kialakításában a Vas megyei jáki templom hasonlítható hozzá. Az első keresztény vértanú, Szent István tiszteletére épült, magyar vonatkozását Szent István királyunk csontereklyéjének adományozása által nyerte el, mely feltehetően Nagy Lajos király uralkodása idejére tehető. A 17. század óta zarándokolnak Mária-tisztelő hívek is a kegyhelyre, amikor I. Lipót császár parancsára itt helyezték el a máriapócsi kegyképet, a Máriapócsi Madonnát.
A rendezvény főszervezője a Bécsi Magyar Egyházközség esperese, Simon Ferenc volt, aki idén ünnepli pappá szentelésének 20. évfordulóját, és Hegyi György atya kezdeményezését és munkáját folytatja vállalt feladatával. Az ünnepségen jelen volt a Bécsi Magyar Nagykövetség, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség küldöttsége, továbbá a lovagrendek és katonai hagyományőrzők képviselői.
A szőgyéni Mária Légió helyi prezídiuma és a Szőgyéni Szépkorúak Klubja szervezésében két autóbusznyi zarándok indult a bécsi Szent István-ünnepségre. Velük tartott Farkas Zsolt lelkiatya is. Az Iglice Néptáncegyüttes tagjai Szarka Andrea csoportvezetővel külön autóbusszal érkeztek, ők már több ízben szerepeltek az elmúlt évek során a rangos rendezvényen.
Adományok a Szent István- székesegyház oltára elé (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A szentmise keretében megáldották az új kenyeret, az adományokat, melyeket népi hagyományőrzők vittek, köztük a szőgyéni népviseletbe öltözött fiatalok, az Iglice Néptáncegyüttes tagjai. A zarándokcsoportok helységnévvel ellátott transzparensekkel vonultak, így a szőgyéni mellett látni lehetett Felsőpatony, Illésháza, Tardoskedd, Nagycétény, Nyitracsehi, valamint Kismácséd helységnévvel ellátott táblát is.
A szentmise után körbevitték a bécsi káptalan Szent István-ereklyéjét, majd a máriapócsi Madonna-oltáron helyezték el, ahol leróhatta kegyeletét a hívő közösség. A csontereklye mai foglalata az 1890-es évek elejéből való, aranyozott, bronzból készült szekrény, tetején a Szent Korona mása látható. A szentmisét követően az érseki palota udvarán szeretetvendégségre várták a zarándokokat, majd kezdetét vette a hagyományos magyar néptánc- és népének-bemutató, ahol a Kárpát-medence magyarságának táncait, énekeit mutatták be a hagyományőrző csoportok szebbnél szebb népviseletbe öltözve. Itt többek között megtekinthették az Iglice Néptáncegyüttes moldvai táncokból összeállított előadását is.
Szent István király ránk testált hagyatéka és Jézus Krisztus megtartó ereje, valamint az együvé tartozás öröme kovácsolta össze ezen a napon a magyar zarándokokat, megerősítve bennük azt a tudatot, hogy a magyarság a trianoni szétszakítottság ellenére is összetartozik.
