Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben Tibor Gašpar országos rendőrkapitányról ír a szerző.
Dušan Kováčik fontos szövetségese Tibor Gašpar országos rendőrfőnök, aki 1993-tól van a rendőrségnél, és több járási és kerületi szintű tisztséget töltött be már azelőtt is. Először 2005-ben találkoztunk, amikor a Korrupcióellenes Hivatal igazgatója lett. Ebbe a tisztségbe az akkori belügyminiszter Vladimír Palko (KDH) nevezte ki. „Tiszteletben tartottam az akkori rendőrfőnök, Anton Kulich javaslatát” – mondja Palko. Tibor Gašpar Dušan Kováčik ellentétjeként hatott: intelligens és szakmailag jól felkészült szimpatikus férfi, akinek a nevéhez semmilyen komolyabb botrány nem volt köthető.
Mivel akkoriban több ügyről is írtam, amelyekbe befolyásos politikusok, üzletemberek és titkosszolgálati emberek is belekeveredtek, szerettem volna többet is megtudni. Ám Gašpar nagyon szűkszavú volt, ami végeredményben érthető is, hiszen egyáltalán nem ismert, először nyilvánvalóan szeretett volna egy kicsit átlátni rajtam. De valami már akkor sem stimmelt. Ugyanis azokban az esetekben, amelyekről szabadabban beszélhetett volna, szintén többnyire ködösített, vagy úgy beszélt, hogy ne legyen világos, mit is gondol valójában. Úgy tűnt nekem, ennek az oka nemcsak a szakmai óvatosság, hanem az is, hogy minél tovább a tisztségében szeretne maradni. Egyszóval ösztönösen éreztem, hogy Gašpar egyetlen nagyobb üggyel sem jut majd előrébb, nem is fog olyan új ügyekbe belefogni, amelyek a befolyásos politikusokat vagy az oligarchákat veszélyeztethetnék. A kétarcúságáról a Gorilla-aktában is szó van. 2006 márciusában – három hónappal a parlamenti választás előtt – a pozsonyi Vazov utcai konspirációs lakásban találkozott Varga Zoltán és Ján Rejda. Az első a lakás tulajdonosa és a Penta munkatársa volt, a másik pedig Tibor Gašpar beosztottja.
„Rejda azt mondja, hogy a főnöke, Tibor Gašpar már több politikussal is tárgyalt (Kaliňák, KDH), akik biztosították arról, hogy a választás után a tisztségében marad” – jegyezte meg a Gorilla szerzője, Peter Holúbek. Három hónappal később a Smer megnyerte a választást, és Gašpar a Korrupcióellenes Hivatal vezetője lett. 2006 októberében arról győzködtem, hogy adjon egy nagyobb profilinterjút az aktualne.sk portál számára, ahol akkoriban dolgoztam. Néhány bemelegítő kérdés után megkérdeztem tőle, nem gondolja-e magáról, hogy politikai jelölt. Gašpar ezt elutasította, és azt állította, hogy az emberei senkire sincsenek tekintettel a nyomozások során. „Egyik nyomozóra sem gyakorlok nyomást, a döntéseiket szabadon hozzák meg.” Nagyon hamar megmutatkozott azonban, hogy Tibor Gašpar csak Dušan Kováčik kifinomultabb változata.
Az egyik első nagyobb ügy, amelyben Gašpar hivatala nyomozott, a harvardi befektetési alapok csalárd pénzügyi ügyleteinek az ügye volt, amelyben a rendőrség csalás gyanújával bűnvádi eljárást indított. Ennek oka az a büntetőfeljelentés volt, amelyet az alapok felszámolója, Zdeněk Častorál tett. Szerinte a csalárd pénzügyletek következtében a pénzek egy része (1,5 milliárd korona) szlovák cégekbe került. Ezek egyike a Második Stratégiai (Druhá strategická), amely mögött Juraj Široký állt. Amikor Gašpart 2006 őszén megkérdeztem, hogy áll a nyomozás az ügyben, azt állította, hogy a külföldi jogi segítség eredményeire várnak. Akkor még elhittem, mivel csak néhány hónap telt el az eljárás megkezdése óta. Ráadásul Gašpar azt mondta, hogy a nyomozás egy vagy két évig tart, ezért türelmes voltam.
Amikor 2009-ben a SME napilap számára készült interjúmban emlékeztettem, hogy az ügyön már három éve dolgoznak, Gašpar azt rótta fel nekem, hogy a szavakba kapaszkodom. „Nagyon szigorúan veszi a szavaimat. Az első jogsegély elvégzésének eredménye ugyanis az is lehet, hogy további jogsegély elvégzésére van szükség, mivel a nyomozás folyamata újabb kérdéseket és válaszokat vethet fel. Egy nagyobb ügyet megnyitni nem gond, a fontos, hogy le is zárjuk azt.” A rendőrség a harvardi alapok ügyét hét év után zárta le a bűnvádi eljárás leállításával. Az első Fico-kormány idején Gašpar emberei több más, politikailag érzékeny ügyet is vizsgáltak (gázkibocsátási botrány, faliújságtender). Ám többnyire csak a média nyomására mozdultak, önszántukból csupán kivételes esetekben cselekedtek.
És az eredmény gyakran zavaros volt. A gázkibocsátási botrány vizsgálata ugyanolyan dicstelenül végződött, mint a harvardi befektetési alapok ügye. Az is gondot okozott, hogy 2006 és 2010 között Gašpar hivatala inkább kisebb korrupciós ügyekkel foglalkozott, illetőleg harmad-, vagy negyedrendű politikai ügyekkel. Kivételt csak a faliújságtender jelentett, amelyet a rendőrség ugyanúgy hét hosszú esztendő után zárt le. A nyomozók azt javasolták az ügyészségnek, hogy az SNS két minisztere (Marián Janušek és Igor Štefanov) ellen indítson bűnvádi eljárást. A 120 millió eurós üzlet szellemi atyja (Ján Slota) azonban érintetlen maradt. Amikor megkérdeztem Tibor Gašpart, miért nem vesznek észre olyan politikusokat, mint például Ján Slota, aki sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint amekkora a hivatalos bevétele volt, azt állította, hogy mindenkivel szemben egyformán járnak el. „Az, hogy valakinek nagyobb a vagyona, még nem jelenti azt, hogy azonnal büntetőeljárást kell ellene indítani” – jelentette ki.
Ez ugyan igaz, ám egy kis találékonysággal a rendőrség más eljárási folyamatot is választhatott volna. Például kihallgathatta volna a litvamezői péket, akitől Slota a Porsche Cayenne luxuskocsit kölcsönözte. „Lehetséges, hogy egy litvamezői péknek nem futja az autóra, ám elkövethetett például adócsalást” – ismerte el Gašpar. „De az egy litvamezői pék, és nem egy politikus, akiről maga beszél.” A rendőrség azonban a péket is figyelmen kívül hagyta, bár az egyszerű emberek a nyomozással szembesülve másként szoktak viselkedni. A büntetőeljárás terhe alatt néha elmondják, hogyan is történtek a dolgok valójában. „Nem tudom, mit szeretne hallani – hogy valamilyen minisztert, képviselőt megbüntetünk?” – kérdezte tőlem Gašpar. Igen, pontosan. Ha Csehországban és Romániában lehetséges, jogos az elvárás, hogy valami hasonló Szlovákiában is megtörténjen.
A 2010-es választás után, amikor Iveta Radičová alakított kormányt, Tibor Gašpart leváltották a Korrupcióellenes Hivatal éléről. Két évvel később azonban újra visszakerült, mivel a 2012-es választást a Smer nyerte. Sőt, pályafutása a korábbinál magasabbra ívelt. A régi-új belügyminiszter, Robert Kaliňák ugyanis országos rendőrfőkapitánynak nevezte ki, amit Gašpar méltóképpen meg is hálált neki. Az emberei fedezték például Kaliňák barátját, Ľubomír Skuhrát, akit a katonai hírszerzés vagyonának mutyizásával gyanúsítottak. Roman Mikulec autójának átvizsgálását is megszervezték, aki a katonai titkosszolgálat vagyonával való üzelmekre az első Fico-kormány idején figyelmeztetett, miközben nagyon valószínűtlen, hogy az ilyen akció a rendőrfőnök tudomása nélkül megvalósulhatott volna. Kételyeket keltett az áfacsalási ügyben félreállított nyomozók esete is, illetve a rendőrség közömbössége a Smer politikusaival szemben, akik ebből állítólag hasznot húztak.
De Tibor Gašparnak nem tiszta a lelkiismerete a Gorilla-ügyben sem, mivel az a Korrupcióellenes Hivatal vezetőjeként már 2009-ben az asztalán feküdt. A rendőrség viszont komolyabban csak három évvel később kezdte el vizsgálni az ügyet, amikor Daniel Lipšic volt a belügyminiszter. Gašpar elhatárolódott a Gorilla-csapat vezetőjének, Marek Gajdošnak a kijelentésétől is, miszerint az akta a Szlovák Titkosszolgálat hiteles dokumentuma, illetve, hogy a Gorillában lévő információk nagy mennyisége megerősítést nyert. „A nyomozás eddigi állapotának szubjektív értékeléséről van szó” – állította Gašpar. Amikor Gajdoš bejelentette, távozik a rendőrségtől, Gašpar az elvégzett munkájáért még csak köszönetet sem mondott. Ehelyett megüzente neki, hogy mivel nincsenek eredményei, elmenekül a felelősségre vonás elöl, holott nagyon jól tudta, hogy a Gorilla kivizsgálását Dušan Kováčik különleges ügyész szisztematikusan fékezi. Bár Gašpar később részben módosította a Gajdoš címére tett kijelentéseit, az összbenyomás ezzel egyáltalán nem változott.
Az Aktuality.sk portál ráadásul egy érdekes dolgot is kiderített. A Privatbanka, amely a Penta pénzügyi csoport befolyása alatt áll, a nyitrai Bonul őrző-védő szolgálatnak kétmillió eurós értékű banki garanciát nyújtott. A Bonul őrző-védő szolgálat tulajdonosa Miroslav Bödör. A SME napilap szerint a felesége rokoni kapcsolatban áll Tibor Gašpar rendőrfőnök feleségével. „A szóban forgó személyek között rokoni kapcsolat van” – erősítette meg Marianna Paulíková, a rendőrkapitányság dolgozója. A Bonul több állami intézmény őrző-védő szolgálatát is végzi, a múltban Robert Fico is részt vett a céges rendezvényükön. Bödörék a volt mezőgazdasági minisztert, Ľubomír Jahnáteket is ismerik, aki jelenleg parlamenti képviselő.
Amikor Robert Kaliňák a 2016-os választás után harmadszor is belügyminiszter lett, rendőrfőnöknek ismét Tibor Gašpart választotta. Persze, ez érthető volt, hiszen Gašpar tíz éven át betöltött magas tisztségeiben mindig a kedvében járt. Dušan Kováčiktól eltérően nem keltett olyan ellenszenvet, mivel nagyon ügyelt arra, hogy az újságírók ne tudják kikezdeni. Rendszerint a háttérbe húzódott, amikor pedig a nyilvánosság elé lépett, meggyőzőnek és hozzáértőnek hatott. Ezért is lehetett Gašparnak jobb a hírneve, mint Kováčiknak, bár elvileg csupán a formában volt kettőjük közt különbség, a tartalomban nem.
Gašpar kommunikációs módszerét jól szemlélteti a Vacsora Havrannal című vitaműsorban való részvétele, amelyet 2015 tavaszán közvetített a szlovák televízió. A rendőrfőnök nagyon jól szerepelt, bár volt mit megmagyaráznia. Gašpar azt állította, hogy a nyomozók politikusok (Štefanov volt miniszter) ellen indítanak büntetőeljárást, és polgármesterek, bírók adócsalási és korrupciós ügyeit leplezik le. Bónuszként még néhány statisztikai adatot is hozzáfűzött mindehhez, vagyis a tájékozatlan nézőnek az lehetett a benyomása, hogy a rendőrség jó irányba halad, s hogy csak idő kérdése, mikor végzik rács mögött a legnagyobb gazemberek, akik Szlovákiában húsz éven keresztül mentelmet élveztek. A rendőrfőnök érvei a műsorvezető Michal Havrant is kielégítették. „Engem meggyőzött” – mondta a műsor záró részében Gašparnak.
A valóság azonban teljesen más volt. „Ha megnézzük a 2013-as statisztikai adatokat, nyilvánvaló, hogy csökkent a különösen súlyos ügyek, a szervezett bűnügyek felderítésének százalékaránya. Sőt jelentősen csökkent a korrupciós ügyek felderítése is – mégpedig két év alatt 23 százalékkal, ami hatalmas szám” – mondta a Gorilla-csapat volt gesztora, Rudolf Cádra, aki a rendőrség sikerességét az adócsalásokkal szembeni küzdelem terén is megkérdőjelezte. „2013-ban százalékarányban a második legrosszabb volt az adócsalási ügyek felderítettsége az elmúlt öt évben. A gazdasági bűnügyek felderítése ráadásul a legalacsonyabb volt az elmúlt öt évben.” Cádra szerint csak a vétségek és az apróbb bűnesetek statisztikája javul. „ Lehet, hogy az emberek most elégedettek, mivel több rendőrt látnak az utcákon. Tudatosítani kell azonban, hogy ha a rendőrség nem fogja megoldani a súlyos bűnügyeket, idővel ez a kisebb bűnesetek számának megnövekedésében is megnyilvánul.”
A rendőrfőnök mediális képét azonban a Bašternák-ügy teljesen összetörte, amely 2016 tavaszán robbant ki. A gyanú, hogy a rendőrség az ügyészséggel együtt tudatosan fedezte az áfacsalásokat, olyan súlyos, hogy az ügyes Gašparra és az egyszerű Kováčikra való játék már nem működik tovább.
Az egész összehangolt tervnek tűnik, mivel Ladislav Bašternák bizonyíthatóan közel áll a Smer vezető képviselőihez (Fico, Kaliňák, Počiatek, Glváč). A büntetőeljárás már az eset első mediális közzététele és a nyilvánosság erős nyomásának hatására megindult. Kérdéses azonban, hogyan végződik majd a vizsgálat. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy a Bašternák-ügy teljesen felfedte, hogyan is működik a rendőrség Tibor Gašpar irányítása alatt.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
