Bársony István irodalmunk Szinyei Merse Pálja – vallják az életművét jól ismerők. Rótta varázslatos sorait, értette a madarak és fák nyelvét, természetleírásain nemzedékek tanultak meg magyarul beszélni és érezni. Mára mégis kikerült a tankönyvekből.
A Bársony-programot, mely az ébresztésére hivatott, 2005-ben hirdették meg. Ekkortájt alakult a Bársony István Alapítvány, mely ápolja névadója emlékét. Ügyvezető elnöke, Csiák Gyula Rimaszombatban tartott előadásában bemutatta éppen a könyvhétre megjelent legújabb kiadványukat is.
A Bársony István Alapítvánnyal együttműködésben fejti ki tevékenységét a D.C.G. Bt társaság, mely az Alapítvány honlapjának működtetője és a Bársony életmű köteteinek kiadója is. A könyvhétre megszületett dr. Csiák Gyula szerkesztésében a Bársony István – A magyar természetpróza első mestere című album. A 480 oldalas, színes képekkel illusztrált, keménytáblás borítóval rendelkező kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül, 500 sorszámozott példány készült belőle, és előadások alkalmával szerezhető be.
A jeles vadászíró életét és munkásságát részletesen bemutató fejezeteket kortárs szerzők tanulmányai kísérik, majd a tizenkét hónap leírása jön, Bársony István tollából, „A láp és pagony dalnokának” örök érvényű mondataival. Ezután az elmúlt tizenkét év Bársonnyal kapcsolatos történéseinek képes összefoglalója következik, mely feleleveníti a különféle megemlékezéseket és rendezvényeket. A kötetet tizenhat Bársony-novella zárja.
Dr. Csiák Gyula, Bársony-kutató Bársony István és barátai – Példaképek, tisztelők és a jó barátok címmel tartott előadást a rimaszombati Csillagházban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Csiák Gyuláról tudni kell, hogy éppen Bársony István szülőhelyén Sárkeresztesen, Székesfehérvár mellett lett körzeti orvos. Ő szerkesztette meg a biológiai órát már 1991 végén, annak modern változata ma is elérhető. Aztán a fülcimpa felé fordult a figyelme, az Éden klipsz is a nevéhez fűződik. Elnöke volt a magyar orvosok labdarúgóligájának. Sport- és akupunktúra szakorvos lett. Fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy az alapítványon keresztül az író nevét újból megismertessék, munkáit, gondolatait széleskörűen terjesszék.
Bársony István 1886-ban egyetlen novellával tört be a magyar irodalomba. Aztán minden évben volt egy-egy híres könyve, 44 kötete jelent meg. A jó barát, Pósa Lajos gyermekújsága, Az Én Ujságom első száma is vele indult. Az emberi természetet szintén jól ismerte, a nőkről írta a Négyszem közt könyvet. A természet-irodalom mellett A rab király szabadon címmel megírta az első magyar állatregényt. Így Fekete Istvánt Bársony irodalmi unokájának is nevezik. 1918-ban készült el róla az Ingovány című film.
Bársony István írói hitvallása: A világosság, amely látni enged, a lélekből sugárzik
Nagyon tisztelte Tompa Mihályt és Jókai Mórt. Az előadás közben elhangzott Tompa Csalánok című verse Gál Laura tolmácsolásában. Bársony a természet poétája is volt. Egyik gömöri látogatását Lőrinczy György a Poéták Gömörben című írásában örökítette meg, melyet Ferencz Zsolt olvasott fel.
Az előadó szólt A sztrecsnói piros virágokról, a pipacsról. Vámos Dorka adta elő Rákosi Viktor azonos című versét. A világháború vége tiszteletére idén a pipacs az év virága. Vér virága címmel Bársony is írt novellát róla. A háború borzalmai után a harcmező kopár pusztaság marad, s a pipacs az első, mely életre ébred, így az újjászületés örök jelképe is. Székesfehérváron minden évben megemlékeznek november 11-én, a fegyverszünet aláírásának napján. Az előadás végén A századik holdtölte című kötetet kisorsolták a nézők között.
Bársony István kötetek (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A körből kihagyhatatlanok a Feszty Árpád kingyesi tanyájára összejárt barátok, ahol a legendás gerendák maradtak ránk az írók, művészek egy-egy felvésett idézetével. Ifj. Molnár Sándor dr. Csiák Gyula Legendás gerendák című visszaemlékezését olvasta fel, amely a kingyesi barátok leszármazottjainak és lelki rokonainak 2007-es újratalálkozását örökítette meg.
Végül az előadó ismertette a Bársony István Alapítvány munkáját. Fehérvárcsurgón épült fel a Bársony ház. Irodalmi emlékfal van a sárkeresztesi szülői házon. A sárkeresztesi iskola 2006 óta Bársony István nevét viseli. Magyaralmáson egy három méter magas faszobor van, itt keresztelték meg. Budakeszin a Vasparkban bronzdombormű fogadja a látogatókat.
A Vadászati Kulturális Egyesülettel karöltve prózamondó versenyt is szerveznek, melyet nemzetközivé szeretnének tenni. Ebben a rimaszombati találkozó alkalmával felajánlotta a segítségét a Pósa Lajos Társaság, hogy Gömörben is megrendeznének egy fordulót. Az összejövetel a társulás Légy lámpás! előadássorozat 1. évadának 2. része volt a Csillagházban április 20-án.
