A nemzeti összetartozás napja alkalmából több anyaországi településen is tartottak megemlékezést. Többek között Mosonmagyaróváron és Balassagyarmaton is.
Bárdos Gábor volt a trianoni megemlékezés szónoka Mosonmagyaróváron
Mosonmagyaróváron az evangélikus templom előtti trianoni emlékműnél immár 15 esztendeje emlékeznek meg évről évre a trianoni diktátumról. A június 3-án fél ötkor kezdődő eseményen az egybegyűltek először elénekelték a Himnuszt, majd a helybéli Csütörtöky Szalon emlékezetes műsora hangzott el Kurucz Róbert összeállításában, melynek keretén belül felcsendült egyebek mellett Wass Albert Üzenet haza című verse, majd elénekelték az Ismerős Arcok Nélküled című dalát.
Bérci Csaba tanár ezt követően Bárdos Gábort kérte fel emlékező beszéde elmondására. „Vagyunk, s leszünk!” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a testvérváros, Somorja város polgármestere, Bárdos Gábor beszédében a mosonmagyaróvári emlékmű előtt az egybegyűlteket. Elmondta, az elmúlt napokban Csángóföldön, Hárskúton járt, ahonnan az egész Kárpát-medence magyarságának üdvözletét hozta, hiszen összetartozunk, ha nyolc országba is sodródtunk a szégyenletes trianoni földarabolásunk után.
Somorja első embere ezután Magyarország Alaptörvényét idézte: „A határokon kívül élő magyarokért Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem az új Alaptörvény szerint felelősséget visel. E vállalás konkrét tartalmát jelenti, hogy Magyarország elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Legyünk, éljünk hát most bármely utódállamban is, de egy erős Magyarország nélkül nem képzelhető el megmaradásunk, hangsúlyozta. Felelevenítette azt is, hogy június 4-e a magyar kormány határozata alapján már 2010-től a nemzeti összetartozás napja.
Bérci Csaba ezután az időközben elhunyt Paukovics Laci bácsira emlékezett, akinek kezdeményezésére 2003-ban felállították a Trianon-kereszt emlékművet. Idén a kereszt faanyagának elhasználódása miatt megérett rá az idő, hogy újra elkészítsék azt, mely Németh Alajosnak köszönhetően meg is valósult. Ennek leleplezésére a két város polgármestere, Árvay István és Bárdos Gábor közreműködésével került sor.
Ezt követően az egyházak képviselői mondták el imáikat, majd megszentelték a keresztet. Kapui Jenő mosoni esperesplébános a lourdes-i keresztútról szólt. „Krisztust megfosztják ruháitól”, olvasható a kálvária 10. állomásának a felirata, melyet magyarok emeltek. Trianonban velünk is ez történt, megfosztottak hazánktól, de reményt ad számunkra a 15. állomás, mely szerint a kereszthalál után jön a feltámadás.
Majd Kiss Miklós evangélikus esperesplébános mondott imát, melyet ezekkel a szavakkal zárt: „Hozz ránk most már víg esztendőket, boldogabb időket. (…) Kőnél, ércnél erősebbnek kell lenni, megmaradni.”
Bérci Csaba végül a kereszt feliratára hívta fel a figyelmet, a jól ismert Szabó Dezső-idézetre, mely szerint: „Minden magyar felelős minden magyarért”.
Végezetül a koszorúzás következett. Koszorúzott Bárdos Gábor polgármester és a nagyszelmenci származású Veres Gábor somorjai képviselő, Árvay István mosonmagyaróvári polgármester, a Trianon Társaság, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik helyi szervezetei, s a Magyar Szablyavívó Iskola mosonmagyaróvári tagiskolája is. (Zilisi Kristóf)
Emlékezett a legbátrabb város is
A nemzeti összetartozás napját megünnepelni Balassagyarmaton, a „legbátrabb városban” – (Civitas fortissima) – a legtermészetesebb új hagyományok közé tartozik. Ott mindenki tudja, hogy elődeik 1919 január huszonötödikén kiverték területükről a megszálló cseheket, és megakadályozták, hogy településüket Csehszlovákiához csatolják.
A 2010 óta folyamatosan megrendezett megemlékezést a Palóc ligetben, az Országzászlónál tartották meg idén is. Az eseményen megjelent Medvácz Lajos polgármester, a közönség a tizenötezres városka lakosságának szinte mindegyik korosztályából tevődött össze. Sokan a művelődési központ által megszervezett műsorban is szerepeltek. Tekintve, hogy az ottaniak évek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak a határ túloldalán élő felvidéki magyar testvéreikkel, például a Z. Urbán Aladár vezette Palóc Társasággal, nem számított meglepetésnek, hogy a nemzeti összetartozás napján idén Batta György felvidéki magyar író volt az ünnepi szónok.
Beszédét az alábbiakban letölthető és olvasható.