A Martosi Szabadegyetem csütörtöki előadássorozatának az egyik utolsó programjaként került sor a Gyógypedagógia a gyakorlatban című fórumra. A téma speciális volta miatt nem ez volt a legnépszerűbb fórum, ám a jelenlévők őszinte érdeklődése ellensúlyozta a számbeli hiányosságot.
A Zsittnyan előadótérben Melecski Júlia és Barthalos Réka, a párkányi székhelyű Artis Centrum vezetői és Kiss László, az EMMI gyógypedagógiai szakértője járta körül a témát.
A bevezetőben Szabó Zsolt, az Oktatási Hivatal projektvezetője arról számolt be, hogy Kárpát-medencei szintre emelték a Magyarországon már futó és bevált magyar nyelvű fejlesztőprogramokat.
A programok határon túli áthidalásával szeretnék elérni, hogy a két ország településeinek lakói, pedagógusai számára az alkalmazható képzések állandóak és maguktól értetődőek legyenek. Dicsérte a határon túli pedagógusokat, akik munkájuk során a magyar nemzetiség megőrzését és a szülőföldön való megmaradást előtérbe helyezik és önzetlenül végzik feladataikat.
Szabó Zsolt, az Oktatási Hivatal, projekt szakmai vezető (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A Felvidéken kiemelte és jó példaként állította a hallgatóság elé az SZMPSZ szervezetét, munkáját és elmondta, nagyra értékelik szakmai és szabadidős programjaikat.
Kiss László, az EMMI gyógypedagógiai szakértője elmondta, hogy Magyarországon elindult egy integrációs folyamat, kialakult egy olyan ellátókörnyezet, amelynek eredményeként a speciális igényű gyermekek 70 %-át integrálják az oktatási intézményekbe.
Bár beszámolt a szakemberhiányról, mégis sikerként értékelte, hogy minden megyeszékhelyen létrejött egy segítőközpont, ahová a szülők fordulhatnak.
Kiss László, az EMMI gyógypedagógiai szakértője (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Barthalos Réka és Melecski Júlia, a felvidéki Artis Centrum gyógypedagógusai a SZMPSZ- szel együttműködve segítik a speciális igényű gyerekeket a közoktatásban.
Felfedezték, hogy űr van a magyar nyelvű gyermekek anyanyelvi szintű ellátásában és szakmailag elkötelezték magukat olyan központ létrehozására, ahol a sajátos igényeknek megfelelően tudnak segíteni. Ennek a szolgáltatásnak a nyújtásához létrehoztak egy civil szervezetet és a szlovákiai magyar szakemberek csoportját.
A szlovákiai gyakorlatról megtudtuk, hogy elsősorban a diagnózis megállapítására koncentrálódik, a legtöbbször megkésve, jó esetben viszont meghatározzák az integrálhatóság mértékét. A pedagógusok pedig a legtöbb esetben speciális szakmai felkészültség nélkül foglalkoznak a gyerekekkel.
A civil szervezetek, alulról jövő kezdeményezések nyújthatnak megoldást, hiszen rendelkezhetnek olyan szakmai háttérrel, amely a korai fejlesztéshez szükséges.
Barthalos Réka, az Artis Centrum gyógypedagógusa (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Az Artis Centrum gyógypedagógusainak véleménye szerint a 0-3 éves korosztály tekintetében a legellátatlanabb a rendszer, hiszen a gyermekorvosnak nincs lehetősége a speciális sérültségek kiszűrésére. A szakemberek szerint az is hátrány, ha a szülőnek nincs lehetősége kérdezni, tájékozódni, nem tud szakemberhez fordulni tanácsért.
Ezen az áldatlan állapoton változtattak most az Artis Centrum munkatársai, akik Párkányban és Komáromban is megnyitották központjukat és csoportosítják azt a szakmai gárdát, amellyel segítik a szülőket a magyar nyelvű ellátás igénybevételében.
Tapasztalatuk szerint viszont annyira újszerű a kezdeményezés, hogy még nincs kiépült bizalomrendszer. Hogy ezt erősítsék, vállalják az ismeretterjesztő körutakat, Artis Centrum honlapot üzemeltetnek, amivel a nagyobb nyilvánosság elérését célozták meg.
A beszélgetés további részében rávilágítottak, hogy az integráció gyerekcipőben jár a Felvidéken, s nagyon iskolafüggő – jegyezték meg a szakemberek, majd hozzátették –szemléletváltásra van szükség a közoktatásunkban, sőt a pedagógusainkat is erre kell kiképezni.
Melecski Júlia, az Artis Centrum gyógypedagógusa (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Barthalos Réka kifejtette, minél hamarább fel kell térképezni a problémát, beindítva a korai fejlesztést, s ebben tud segíteni az Artis Centrum.
A paradigmaváltás Magyarországon is kihívás, fel kell nőnie egy új szülői és pedagógusgenerációnak, melynek természetes a beteg gyermekkel való foglalkozás – fogalmazott Kiss László.
Konduktorképzést Magyarországon egyedül a Pető Intézet valósít meg, gyógypedagógiai képzés pedig hét felsőfokú oktatási intézményben van az anyaországban. Az ELTE Bárczi Gusztáv Kara teljes körű képzést nyújt, emellett több egyetem szakirányú képzést folytat.
Ezzel ellentétben, Szlovákiában a szakemberképzésben minimális óraszámban oktatják a gyógypedagógiát. A szakirányú képzés kizárólag szlovák nyelven folyik, ami nagy hátrány a felvidéki magyar közösség számára.
A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egyre több az integrációra szoruló, fogyatékossággal küzdő gyermek. Az integráció azonban az egész közösség attitűdjét formálja – hangzott el a fórumon.
