A Magyar Nemzeti Múzeum magyar, osztrák, szlovák, szerb, horvát, francia és brit résztvevőkkel rendezett konferenciát az Osztrák-Magyar Monarchia emlékezetéről 2018. október 4-én és 5-én.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 100 évvel ezelőtti felbomlására emlékezve a Magyar Nemzeti Múzeum az utódállamok és az egykori nagyhatalmak egy-egy történészét invitálta Budapestre. Az előadásokból és kerekasztal-beszélgetésekből álló konferencia célja annak bemutatása, hogyan él az egykori soknemzetiségű állam a mai történeti emlékezetben, hogyan gondolkoznak róla az emberek és a történészek Európa keleti és nyugati felén.
A fenti kérdésekre adható válaszok értelemszerűen nem szakíthatók ki a nemzeti narratívákból, és ez nem is célja a konferenciának. Éppen azt a sokszínűséget, párhuzamosságokat és ellentmondásokat akarjuk a közönség elé tárni, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia emlékezetét jellemzik. Nem egymás meggyőzése, hanem az álláspontok és vélemények bemutatása a rendezvény célja.
A konferencia ugyanakkor nem csupán a tudományos közönségnek szól. Egyúttal arra is vállalkozik, hogy az elmúlt évtizedekben megfogalmazott tudományos eredményeket közérthető formában hozzáférhetővé tegyük a szélesebb közönség számára is. Ezt biztosítja maga a múzeumi környezet, amely párbeszédre hív, és ezt szolgálja a kerekasztal-beszélgetések sorozata, amelybe ennek megfelelően a közönséget is sikerült bevonni.
A Franciaországból, Nagy-Britanniából, Szlovákiából, Horvátországból, Szerbiából és Ausztriából érkezett történészek és nem utolsósorban magyar szakértők mind a korszak elismert kutatói, akik a nemzetközi politika, a kultúra és a nemzetiségi kérdés témájában beszélgettek.
A konferencia első napján Varga Benedek főigazgató köszöntője után a programot Norman Stone nyitotta meg, aki 1984 és 1997 között a modern európai történelem professzora volt Oxfordban. A Budapesten élő skót történész Megmenthetik-e az intézményi reformok a soknemzetiségű államokat? Gondolatok napjaink európai feszültségéről és az Osztrák-Magyar Monarchia tanulságairól című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A Sorbonne-ról érkezett Isabelle Davion, az Írországban tanító brit történész, John Paul Newman és a szerb Vojislav Pavlovic Romsics Gergely (MTA BTK) moderálása mellett beszélgettek arról, hogyan változott a külpolitikai gondolkodás a 20. század elején, és ez hogyan függött össze a Monarchia sorsával.
A konferencia második, pénteki napja két beszélgetéssel, valamint Gerő András professzornak, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának az osztrák-magyar birodalom kulturális örökségét taglaló előadásával folytatódik. Az előtte tartott panelbeszélgetés a kultúrák és közösségek viszonyával, az azt követő pedig a modernizáció és a nemzetiségi kérdés összefüggéseire koncentrál osztrák, szlovák, horvát és magyar kutatók részvételével.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéseiről felvétel készül, amelyet Magyar Nemzeti Múzeum a későbbiekben a Youtube-on tesz közzé – tájékoztatták a Felvidék.ma-t.
