A legnépesebb kisebbség – 250 ezer fővel – Szerbiában a magyar – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász hétfőn reggel az M1 aktuális csatornán.
A műsorban azzal foglalkoztak, hogy vasárnap kisebbségi nemzeti tanácsokat választottak Szerbiában. A vendégként megszólaltatott Tóth Norbert nemzetközi jogász megjegyezte, a legszervezettebb kisebbségek közé a magyarok és a bosnyákok tartoznak.
A 7,2 millió lakosú Szerbiában huszonkét kisebbséget tartanak számon, a magyarok döntő többsége a Vajdaságban él, ahol arányuk eléri a 96-97 százalékot.
Jelenleg két autonóm terület is található Szerbiában, az egyik éppen a Vajdaság, a másik pedig Koszovó lenne szerb szempontból, de az a nemzetközi jog szerint független államként működik – fűzte hozzá.
Potápi: a vajdasági magyarok szempontjából kiváló a kisebbségi választás eredménye
Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
Kiváló eredmény született a magyarság szempontjából a hétvégi kisebbségi nemzeti tanácsi választáson Szerbiában – értékelt a nemzetpolitikai államtitkár hétfőn Budapesten.
Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén elmondta: harmadszor tartottak ilyen választásokat Szerbiában, ahol 22 nemzeti tanács működik, közülük 18-at közvetlenül választanak meg, közte a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT).
Az államtitkár szerint már a voksolást megelőző regisztráció során fel lehetett mérni a valódi helyzetet, azt, hogy ki mire számíthat. Augusztus 24-én jelentette be a Magyar Összefogás a listáját, ezt követte jóval később a Magyar Mozgalom – idézte fel Potápi Árpád János, aki szerint már ebből lehetett következtetni az eredményre.
Az MNT az elmúlt években rendkívül sikeres munkát végzett; az elmúlt négy évben Vajdaság-szerte nagyon jól látták az emberek, hogy a magyar kormánnyal szorosan összefogva, együtt dolgozva az ottani közösségek, civil szervezetek milyen eredményeket tudtak elérni
– összegzett.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: száz településen 338 kampányrendezvényt tartottak, nincs olyan közösség a Vajdaságban, ahová ne látogattak volna el. Rámutatott: némileg alacsonyabb volt a részvétel mint négy éve, de minden városban, községben a Magyar Összefogás nyerte a választásokat; mindenhol megszerezte a szavazatok több mint 75 százalékát.
Hangsúlyozta: a Magyar Összefogás 2014-es programjában megfogalmazott elképzeléseket megvalósították. Kitért többek között a kulturális, oktatási fejlesztésekre, korszerűsítésekre, és kiemelte az ingyenes tanszercsomagokat, az osztálykirándulások szervezését, az ösztöndíjasok támogatását. Kitért a magyar médiaház elkészültére, a tudósítói hálózat kiépülésére is. Amikor magyar érdekeket kellett képviselni a legkisebb faluban is ott voltak – mondta az elnök.
A vajdasági MNT-ben a következő négy évben is a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás nevű lista képviselői lesznek többségben a kisebbségi nemzeti önkormányzati választások nem hivatalos eredménye alapján. A következő négy esztendőben várhatóan 30 helyet tudhat magáénak a szervezet.
Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni.
A Magyar Mozgalom nevű civil szervezet 2015-ben jött létre, így a korábbi választásokon még nem vett részt, most pedig várhatóan öt helyet szerzett.
Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
(MTI)
