Az élőszavas népmesemondás népszerűsítésére rendeznek konferenciát december elsején a Hagyományok Házában – hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza szakelőadója, néprajzkutató elmondta, hogy tevékenységük során a mesék gyűjtésétől a rendezvényszervezéséig minden olyan programot összefognak, amely az élőszavas mesemondással függ össze.
Az élőszavas mesemondás azt jelenti, hogy a mesemondó nem prózaszerűen memorizálja a mese szövegét, hanem miközben a történet pereg a fejében, azt korábbi tapasztalatai alapján ki tudja színezni, fel tudja díszíteni.
Fontos jellemzője még, hogy a mesemondó állandó interakcióban van a közösséggel, ami folyamatos improvizációra ad alkalmat – magyarázta a néprajzkutató.
Ezt a műfajt népszerűsítik különféle programjaikkal, amelyek sorában december elsején mesekonferenciát rendeznek. Az összejövetelen ebben az évben a népmesemondó versenyek tanulságaival foglalkoznak – mondta. Vendégeik Budapestről, a Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkeznek, hogy megosszák a versenyekkel kapcsolatos tapasztalataikat, nézeteiket.
A konferenciára a népmesemondó versenyek szervezőit hívták meg, akik több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogyan lehet jól megszervezni egy ilyen versenyt, hogyan lehet az élőszavasság felé terelni a megmérettetést
– mondta.
A néprajzkutató magyarázata szerint a hagyományos paraszti kultúrában nem volt jellemző, hogy a gyermekek mesét mondjanak. A 19. században kezdődött az a folyamat, amelynek során a népmese bekerült a könyvkultúrába és utána szép lassan a gyermekvilágra korlátozódott.
Mint mondta, arra, hogy a gyerekek kiállnak és mesét mondanak versenyeken, vannak jó és a prózamondás kategóriájába sorolható példák is.
Miért? Hogyan (ne)? Hányféleképpen? fantázia nevű rendezvénynek, amelynek résztvevői a Kárpát-medencei népmesemondó-versenyek tanulságait, eredményeit és jövőjét vitatják meg.
A neves előadók sorát dr. Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó a Dalnokok párbaja, mítoszok csatája: versengés a mesemondó világban régen és ma című összeállításával nyitja meg. Kóka Rozália a népművészet mestere és Fábián Éva népmesemondó a Gyimes-völgyi mesemondóverseny tapasztalatait értékeli.
Varga Norbert folklórkutató az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny hagyományközvetítő szerepét foglalja össze, dr. Raffai Judit népmesekutató és Juhász Lassú Kornélia, a vajdasági Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny szervezője a verseny negyedszázados történetébe avatja be a hallgatóságot.
A Hagyományok Háza konferenciájára a határon túli vendégek mesemondással is készülnek, a napot pedig mesecsata zárja. Az elmondottakat Tímár Annamária (Gyimes, Kostelek), Mihalovics Zsófia (Felvidék, Fülek) Szalai Klaudia (Hajdújárás, Vajdaság), Szabados Zsuzsanna (Tiszaföldvár) meséi illusztrálják.
Különösen érdekesnek ígérkezik az esti nyilvános Mesecsata, amelyben a várakozás, a versengés és a sötétség témájában csapnak össze a népmesék.
(MTI, Hagyományok Háza)
