Idén indult a Kárpát-medencét lefedő falugazdász program, a hálózat működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a VII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
Farkas Sándor köszöntő beszédében elmondta, hogy az összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, amelynek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium teljes területét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik.
A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében egy rendkívül fontos terület, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka él vidéki környezetben, és 30 százalékuk tartósan, az agráriumból tartja el családját.
Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos összeköttetése az agrártárcának, amellyel mintegy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – tette hozzá.
Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan aktuális a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrárszakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőtt szakképzés támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is – sorolta.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a mezőgazdaság támogatása fontos érdek.
A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban.
Közölte, eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Mint hangsúlyozta: „Hiszünk abban, hogy a szülőföldön való boldogulás tartósan úgy érhető el, ha egységes oktatási és gazdasági teret – melynek része a mezőgazdaság is – tudunk létrehozni.”
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy tizennégy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én két kérdésben is népszavazást tartottak Magyarországon, az egyik az volt, hogy a határon túliak egyszerűbb eljárással megkaphatják-e a magyar állampolgárságot. Azt mondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat.
Kifejtette, 2010 óta kormányzati szinten is „gyógyítják” ezeket „nem”-eket, a nemzetellenes kampányra a nemzetegységet kihangsúlyozó programmal igyekeztek válaszolni. Egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
(MTI, Felvidék.ma)
