Az a szomorú valóság, hogy a nemzeti kisebbségek Európa legtöbb országában inkább gondot jelentenek, mint értéket. Ezzel summázta mondanivalóját Juhász Imre egyetemi docens, alkotmánybíró a Kossuth Rádió „Az este” című műsorának tegnap esti adásában, melynek témája egy igazi örökzöld volt: a Beneš-dekrétumok.
És ha valaki, akkor éppen ő – és a műsor házigazdája, Hahn-Seidl Alida – tudja, miről beszél, hiszen ők voltak azok, akik jogi úton is megpróbálták bizonyítani, hogy a sokat emlegetett, de eddig ritkán látott „európai értékek” minden rosszindulatú pletyka ellenére tényleg léteznek.
Ezért beadvánnyal fordultak az EU-hoz annak érdekében, hogy az egykori csehszlovák állam által a nürnbergi faji törvények mintájára hozott és alkalmazott rendelkezéseket, a Beneš-dekrétumok néven hírhedtté vált magyar- és németellenes jogszabályokat felülvizsgálják és azokat Szlovákiában hatályon kívül helyezzék.
Juhászék vállalkozása már csak azért is elismerésre méltó volt, mert arról a Szlovákiáról volt (és van) szó, amely parlamenti határozatban mondta ki a kollektív bűnösség elvét is rögzítő dekrétumok érinthetetlenségét.
Hahn-Seidl Alida, a Hunnia Baráti Kör tagja, a petíció Juhász Imre melletti másik kezdeményezője ezekre a daliás időkre emlékezve a rádióműsorban elmondta: jellemző volt a petíciós bizottság eljárására – és általában is az egész kérdéshez való európai uniós hozzáállásra – hogy évtizedek összes szennyének-nyomorának, üldöztetésének ismertetésére kaptak 5-5 percet. Az ellenük (pl. a szlovák nagykövet által hangoztatott) felhozott hazugságvádakra azonban már nem kaptak lehetőséget válaszolni…
Az egyik – ritka – pozitív vonatkozása e meghallgatásoknak az volt – emlékezett vissza Juhász Imre a rádióműsorban – hogy, kivételes pillanatként, a magyarországi képviselők pártállásra való tekintet nélkül támogatták ezt az ügyet. De máshonnan igen csekély volt az érdeklődés és főleg a támogatás.
Ami azonban az alkotmánybíró szerint érthető is a mai Európában.
A dekrétumok ügye mögött ugyanis egy jó nagy adag politika van, a kisantant kohója üzemi hőmérsékleten működik, ha szóba kerülnek Beneš virtigli náci kreálmányai.
Juhász Imre felidézte: a petíció ellen különösen egy román képviselő exponálta magát, aki folyton azt hajtogatta, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitogatjuk…
És ha mélyebben a fenekére nézünk, láthatjuk: van benne igazság. És ezért is igazak Juhász szavai, miszerint Európában a nemzeti (!) kisebbségek inkább gondot, semmint értéket jelentenek.
Mert az egyéb kisebbségek jogainak védelmében élen járó egyes európai államoknak megvan a maguk külön története a saját nemzeti kisebbségeikkel, az azokkal való bánásmóddal.
S mivel komoly történelmi adósságokról van szó, jobb ezekkel inkább nem foglalkozni. És jobb nem foglalkozni a másokéval – így Szlovákia beneši örökségével – sem, mert hátha még a végén valaki továbbgondolja és elkezd összefüggéseket keresni. És találni.
