Kočner és Sz. Tamás ellen illegális fegyvertartás és fegyverkereskedelem miatt emeltek vádat, amiért egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. Kočnernél egy 2018 októberében történt rendőrségi razzia során 60 illegális töltényt találtak, Sz. Tamás pedig a tavaly szeptemberi gútai razzia során bukott le.
Jelenleg mindketten előzetes letartóztatásban vannak a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben. Kočner mindezek mellett a televíziós váltók ügyében tölti előzetes letartóztatását, a megbízott nyomozó ezzel kapcsolatban a múlt héten javasolta a felügyelő ügyésznek a vádemelést, s a bíróság április 1-jén dönt a további sorsáról.
A JOJ TV értesülései alapján a vállalkozó szökésre készülhetett, s a bíróság minden bizonnyal ezt is figyelembe veszi majd a döntéshozatalkor. A Kuciak-gyilkosság ügyében indított eljárás ellen viszont Kočner panasszal élt, az ügyvédje, Marek Para szerint azzal az indoklással, hogy a gyanúsítás alaptalan, és nincs bizonyítékokkal alátámasztva.
Az előzetes letartóztatásban lévő Marian Kočner ellen március 8-án indult újabb eljárás, mivel a gyanú szerint ő rendelte meg Ján Kuciak újságíró meggyilkolását. A gyilkosság megrendelésének indítéka Kuciak újságírói tevékenysége lehetett, s a feltételezések szerint Kočner azért gyilkoltatta meg Kuciakot, mert semmivel nem tudta zsarolni. A Denník N megszerezte a Marián Kočner vállalkozó elleni vádemelési javaslatot, amelyet Ján Kuciak újságíró meggyilkolása kapcsán dolgoztak ki a hatóságok. A dokumentumokból egyebek mellett kiderül, hogy Kočner számára nem okozott gondot, hogy eltegye láb alól az ellenségeit, a befolyásos emberek zsarolására pedig a gyilkossági ügy másik gyanúsítottját, Alena Zs.-t használta fel.
A hatóságok a bizonyítási eljárás során részletesen feltárták Kočner előéletét, a különböző politikusokkal és vállalkozókkal folytatott kommunikációját. Úgy viselkedett, mint egy maffiafőnök, aki mindenkit a markában akar tartani. Alena Zs.-nek ebben az volt a szerepe, hogy csapdába csalja a befolyásos férfiakat, hogy aztán könnyebben lehessen zsarolni azokat, akik Kočner útjában álltak.
Eredetileg Kuciakot is meg akarta zsarolni, ám a titkosszolgálat volt ügynökének, Peter Tóthnak, akit Kočner különböző személyek megfigyeléséért fizetett, semmilyen kompromittáló információt sem sikerült szereznie róla. A nyomozók szerint Kočner ezért döntött Kuciak meggyilkolása mellett.
A vádemelési javaslatban több olyan bizonyítékot is felsorolnak, amelyek azt igazolják, hogy Kuciak megölését Kočner rendelte meg. Megtalálták nála például a Kuciak megfigyelésekor készült felvételeket, s az nyomozóknak arról is tudomásuk van, hogy ezeket a képeket átadta Alena. Zs.-nek, ő pedig a gyilkosság elkövetőinek. Kočner azt akarta – írja a Denník N lap –, hogy miután Kuciakot megölték, a holttestét tüntessék el úgy, hogy soha ne találjanak rá.
Beigazolódott az is, hogy nem csak Kuciak állt az útjában. 2017-ben a Speciális Ügyészség ügyészét, a Technopol-ügyet felügyelő Maroš Žilinkát akarta megöletni, mely üggyel összefüggésben ugyancsak bűnvádi eljárás fenyegeti Kočnert. A. Zoltán viszont nem szívesen keveredett volna egy ügyész meggyilkolásába, ezért az elkövetést halogatta, s ezért tartozott Alena Zs.-nek 20 ezer euróval, melyet előlegként kapott Žilinka meggyilkolásának fejében. Alena Zs. megfenyegette, hogy Kočner emberei megölik, ha nem teljesíti, amivel megbízták. Szorult helyzetében ezért javasolta Kuciak eltávolítását, s továbbította a megrendelést Sz. Tamásnak és Miroslav M.-nek. Az Alena Zs. és Kočner közötti kapcsolatról a nyomozók szerint a környezetük sem tudott, nem mutatkoztak együtt, viszont Alena Zs.-t arra használta ki, hogy kompromittáló információkat gyűjtsön befolyásos személyekről és intim kommunikációt folytasson velük.
Kočner és Alena Zs. ezt a tevékenységet bárányok legeltetésének hívta. A fontosabb személyek becserkészéséért Alena Zs. 30 ezer eurót kapott, a jelentéktelenebbekért 10 ezer euró járt neki. Összesen 50 személyről akart információkat begyűjteni, többek között állítólag Sólymos László környezetvédelmi miniszterről, Gál Gábor igazságügyi miniszterről, Ivan Gašparovič volt államfőről, Ivan Mikloš volt pénzügyminiszterről, vagy Andrej Danko házelnökről.
Alena Zs. a nyomozók szerint befolyásos személyek zsarolásával biztosított magának rendszeres bevételt. Kočner az összeget a lánya számlájára küldte, Alena Zs. szerint azért, mert a keresztapja volt. A rendőrség viszont úgy véli, ez volt a megfigyelésért járó fizetség.
Nem Alena Zs. volt az egyetlen, akinek Kočner fizetett. A nyomozók szerint havonta 6400 eurót küldött Peter Tóthnak és társainak is bizonyos személyek megfigyeléséért. Tóthon kívül egyelőre csak Miroslav Kriakot sikerült beazonosítani, aki nagyban hozzájárult a fizetések feltérképezéséhez. Az összegekről pontos nyilvántartást vezetett. „Meggyőződése volt, hogy a titkosszolgálatnak dolgozik. Azt hitte, hogy állami pénzről volt szó, ezért az utolsó centig mindennel elszámolt” – olvasható a vádemelési javaslatban. Kriak – a vallomása szerint – csak Ján Kuciak meggyilkolása után szembesült azzal, hogy valójában kinek dolgozott, Tóth ezt minden bizonnyal nem közölte vele.
A dokumentumokból kiderül, hogy Kočner idővel belátta, lassan elveszíti korábbi hatalmát. 2018 áprilisában kapott egy üzenetet a Piťo-bűnbandához köthető Tomáš Rajeckýtől, aki figyelmeztette őt, hogy le akarják tartóztatni. „Lassan szedelődzködni kell” – írta Kočner, mire Rajecký közölte vele, jobban tenné, ha nem lassan, hanem gyorsan szedné a sátorfáját.
(Felvidék.ma/Denník N/TASR)
