Megkezdődött az európai uniós tagországok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója kedd este Brüsszelben, amelynek egyetlen napirendi pontjaként informális egyeztetést folytatnak az európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló tisztújításról.
Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd a tervek szerint megkezdik az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárást. Döntések egyelőre nem várhatók, csak a következő, június 20-21-i csúcsértekezleten.
Az EP-választásokon legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. Az először a legutóbbi választás után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki. Ennek oka, hogy az EU-alapszerződés alapján az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz.
A csúcsjelöltekkel viszont gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországi vezetőket, akik közül többen is – például Emmanuel Macron francia elnök – elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.
Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta csomag része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.
A kiválasztás során egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kicsi vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagállamból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű.
A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.
Merkel: Manfred Weber vegye át az Európai Bizottság elnöki posztját
Örömét fejezte ki Angela Merkel német kancellár kedden Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy az Európai Néppárt (EPP) „nagy többsége” támogatja, hogy Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője, a párt EP-választási csúcsjelöltje vegye át az Európai Bizottság következő elnöki pozícióját.
A rendkívüli EU-csúcsra érkezve a kancellár hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni, abból, hogy kik voltak a legtöbb szavazatot elérő pártok listavezetői.
Merkel örvendetesnek tartja, hogy az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kedden nyilatkozatban rögzítette, hogy mindenképpen olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte kampányolva megismertette magát és programját az állampolgárokkal.
Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor aláhúzta, az Európai Bizottság következő elnöke csak egy hiteles, tapasztalattal rendelkező politikus lehet. Kijelentette, a keddi rendkívüli uniós csúcson nem kíván nevekről beszélni. „Tárgyalni a feladatokról, a prioritásokról és a kritériumokról akarok” – fogalmazott. A fő kritérium pedig az, hogy a jelölt képes legyen vagy hazájában, vagy uniós szinten elért eredményekkel bizonyítania rátermettségét – emelte ki.
Világossá tette, hogy sem a konzervatív, sem a szocialista pártcsaládok nem rendelkeznek elegendő többséggel az Európai Parlamentben, azért a mérsékelt pártoknak nagy szerepük lesz az újjáalakuló EP-ben.
Macron, akinek pártja a harmadik legnagyobb frakcióban, a liberálisokéban kapott helyet, hozzátette, segíteni fogja a politikai közép fontos és felelősségteljes munkáját.
A francia elnök elmondta azt is, hogy az elkövetkezendő években az Európai Unió fő prioritásai között az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek kell állnia, valamint egy új növekedési modell megalkotásának az európai gazdaság számára.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök érkezésekor adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a liberálisok továbbra is a dán Margrethe Vestagert, az uniós versenypolitikáért jelenleg felelős biztost támogatják a bizottsági elnöki posztra. „Nagyon erős jelöltünk van Vestager asszony személyében” – mondta. Hozzátette, hogy a keddi csúcson nem „Mr. vagy Ms. Európát” választják ki, csak az EP-választások eredményét fogják értékelni.
Mark Rutte holland miniszterelnök véleménye szerint a munkavacsorának főként a tartalomról, a feladatokról, nem pedig konkrét személyekről kell szólnia. Nyilatkozatában hozzátette, hogy az uniós tagországok vezetőinek elsőként az elkövetkező évekre vonatkozó politikai prioritásokat kell meghatározniuk, beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a gazdaság fellendítését és a migrációt.
(MTI)
