Ha a felvidéki Búcs község valamely eseményére hivatalos a történelemben csak kicsit is jártas ember, akkor három dolog jut eszébe: az egyik, hogy egy ősmagyar településről, faluról van szó, a másik az Emese Udvarház fogadója, a harmadik, hogy itt van a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Háza.
E három dolog valahogy összetartozik. Emese fejedelemasszony az ősmagyar hitvilág szerint az Árpád-ház ősanyja. Férje valószínűleg Ügyek törzsfő, fia Álmos vezér volt, akit Árpád fejedelem apjaként ismer a magyar történelem. A régészeti ásatások és azok leletei egyértelműen igazolják, hogy Búcs a honfoglaló magyarok letelepedésének helye volt.
A községet már a XIII. század elején fontos településként említik. 1208-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma volt, és mint önálló helységet az esztergomi érsek ősi birtokaként említi az írás (a pápai tizedjegyzék) BULSOU néven.
Jól vélekedett tehát Szobi Kerekes Eszter, hogy Búcson csakis Emese Udvarházi Napok lehetnek, pedig nem is annyira a történelmi összefüggésekre gondolt, hanem saját lányára, akit Emeseként anyakönyveztek. S idén immár 21. alkalommal szervezik meg az Emese Udvarházi Napot ebben az ősmagyar községben.
A mostani rendezvény aktualitását a június elsejei gyermeknap, valamint az identitásmegőrző program adta, melyet a magyar kormány hirdetett meg a külhoni magyar gyermekek éve alkalmából.
A búcsi Emese Udvarházi Napot idén ennek jegyében nagyon ötletes programokkal szervezte meg a Kultúráért és Turizmusért Társulás elnöke, a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának gondozója, Szobi Kerekes Eszter a társszervezetekkel karöltve, nevezetesen a búcsi Babaklubbal, a Szivárvány Óvodával és a Katona Mihály Alapiskolával.
A nap programjai nem véletlenül zajlottak az „Élmények és az együtt töltött értékes idő” címmel. Arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen fontos a család szerepe a társadalomban, a gyermekek teljes családban történő nevelése, s az együtt eltöltött idő, ami a család minden tagját kiegyensúlyozott, boldog emberré teszi, s mennyire fontos a hagyományt nemcsak ápolni, hanem továbbadni, közösen megélni.
Délelőtt főleg kézműves foglalkozások zajlottak szakvezetők irányításával. Hegedűs Katalin nyugdíjas pedagógustól megtudhattuk, hogy egy szalagokból készült rózsacsokor elkészítéséhez 10 méter szalagra van szükség, és majdnem 40 órányi munkát követel meg. Töltésy Gizella nyugdíjas óvónő pedig papírcsíkokból sodort kosarakat készített a diákokkal, akik nagy érdeklődéssel és örömmel végezték ezt az ősi tevékenységet. Milyen jó ötlet is ez a papírhulladék hasznosítására és dísztárgyakká formálásra!
Dániel Erzsébet és Prohászkáné Jablonszky Éva (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)
Az ízletes ebéd utáni programok már a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának udvarán folytatódtak, ahol nagyon változatos szórakoztató program várta nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is. Écsi Gyöngyi (ki ne ismerné szűkebb hazájában) ezúttal is ellátogatott a gyerekek körébe, mint mindig, ha hívják. Előadásában ötvöződik a bábjátékos-népdalénekes-mesemondó szerep, melyen gyermek és felnőtt egyaránt jól szórakozott. A délutáni szórakoztató játékok vezetői Mészáros Éva, az esztergomi fafaragó művész Prohászkáné Jablonszky Éva, Pálinkás Márta és Kiss Erzsébet voltak. A délutáni uzsonna igazi tájjellegű kemencés lepény volt, melyből mindenki tisztességes adagot kapott.
A Ringatót PhDr. Süll Kinga tartotta. Ez nem előadás és nem is műsor, hanem egy olyan foglalkozás, melynek során a gyerekek és szüleik játékokon, dalokon és mondókákon keresztül élnek át közös élményt. Zenés, ölbéli játékok szerepelnek a programban, melyek során egyebek mellett Weörös Sándor-verseket énekelnek a résztvevők Kodály Zoltán megzenésítésében, vagy népi mondókákat mondanak.
A Ringatóra sok helybéli fiatal édesanya látogatott el babájával, kisgyermekével.
Az eseményen részt vett Ékes Ilona, az ERGO Európai Regionális Szervezet elnöke, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének alapítója. A kerekasztal-beszélgetést Perjés Klára, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője vezette, témája az óvodában, iskolában és a családban megvalósítandó élményszerű nevelés volt. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Csenger Tibor mérnök, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke is.
A XXI. Emese Udvarházi Nap a részvevők kötetlen beszélgetésével zárult.
