A jubileumi Füleki Várjátékok műsorfolyamának egyik programpontja volt a hétvégén, június 15-én a füleki várban a harang átadása és felavatása. A török hódoltság során megsemmisült vár egykori várkápolnája helyén helyezték el az emlékharangot.
„Minden év júniusában megszervezzük a Füleki Várjátékokat. Idén huszadik alkalommal rendeztük meg, ennek apropóján került kiöntésre a harang. Maradandó emléket szerettünk volna állítani a jubileumi rendezvénynek” – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója.
A vár kápolnája a középső várban, a mai Bebek-torony mellett helyezkedett el. Jelenleg a kápolna helyén egy színpad található.
A szimbolikus másként elkészült emlékharangot Slíž Róbert, a fiatal felső-gömöri harangöntő mester öntötte ki múlt pénteken.
Másnap, június 15-én kibontották a formából, s elhelyezték a középső vár területén felállított kis faszerkezeten.
A harangöntés mozzanata (Fotó: Marián Mesiarik)
A kisebb, alig harminc centiméter átmérőjű emlékharangra korhű díszítés kerül fel. A harang hagyományos módszer alapján készült. Kétnyelvű szövegként az alábbiak olvashatóak rajta: 1682 – 2019 Öntette a Füleki Vármúzeum a várkápolna harangja emlékére. Készült Slíž Róbert műhelyében.
A harang pontos felhasználása még tervezés alatt van. Mint Titton Viktória elmondta: a világi harangot nagy valószínűséggel a különféle várbeli rendezvények ideje alatt fogják használni. Későbbiekben pontosítják a feladatokat.
A várkápolna és a harang sorsa
A füleki vár kápolnájáról kevés információval rendelkezünk. Az igazgató ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az 1674-es kanonikus vizitációból szerzünk tudomást a várban működő korabeli iskoláról és a német várkápolna berendezéséről is. Tehát ebben a korban biztosan működött a kápolna. Azt viszont nem tudjuk, mikortól kezdték a torony melletti raktárépületet erre a célra használni.”
A harang felirata (Fotó: Schnelczer Zoltán)
A kápolnában egykoron egy bronzból készült harang lakott. A tizenhetedik század során, mikor az oszmán hadsereg elfoglalta, magukkal vitték a harangot. Ágyút szerettek volna belőle önteni.
Az ökrös szekéren vándorló kápolnaharang az erdélyi Mikháza közelében elakadt. Az ottani földesurak ötszáz forintért megvásárolták, s a mikházi katolikus templomnak ajándékozták.
Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír a mikházi katolikus templomról: „Hol a templom szentélye a kolostor északi oldalával egybeesik, a hossz-szentély oldala mellől emelkedik fel a nyolczszögű torony, melyben hiába kerestük azt a hites Fülekinek nevezett régi harangot, melyet a törökök a füleki vár bevételekor ökörszekereken beindítottak volt ágyunak öntendők, de a rossz útak miatt megrekedvén, Toldalagi Miklós, Bálintith Zsigmond s más kath. urak 500 forintért megvevén, a mikházi kolostornak ajándékozták, hol Füleki nevét megtartotta, de ma, fájdalom, már sehol sincsen, mert ujra öntetett.”
A harang egészen a tizenkilencedik századig szolgálta a katolikus híveket, ekkor eltűnt. További létéről nincsenek adataink – vázolta fel a harang történetét az intézmény vezetője.
A harangöntés folyamata (Fotó: Marián Mesiarik)
A kápolna sorsáról annyit tudunk, hogy 1682-es ostrom idején semmisült meg a füleki vár jelentős részével egyetemben.
A Füleki Vármúzeum a nyári időszakban is gazdag programkínálattal várja a városba érkezőket. A fülei vár a hét minden napján látogatható a március 15-e és a november 15-e közötti időszakban. A városban található Honismereti Múzeumba hétfő kivételével várják az érdeklődőket.
