Kétszáz évvel ezelőtt, 1819. július 11-én, a Veszprém megyei Zircen látta meg a napvilágot Reguly Antal, filológus, etnográfus, antropológus, fotográfus, kartográfus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Irodalmi Társaság levelező tagja, egyetemi könyvtárnok, aki, ha jobb egészség, hosszabb élet adatik meg neki, akár polihisztorként lehetne ott a magyar tudományos Parnasszuson.
Néhány példa az antropológiai, esetenként viseletleírással kiegészített jegyzetekből:
„Agócs Péter Fülek-Kovácsibul, házhelyes ember 32 éves. Testmagasság: 173, gerincoszlop: 57 … koponyakerület: 55 … szem: kékesbarna, közepes, haj: sötétszőke, ritkás, arcszín: napsütött, vörös, homlok: alacsony horizontálisan bemélyedett, orr: erősen kiálló … medence és egész alak karcsú …szelíd csendes természet, igyekvő, dolgos… jóindulatú, bizalommal van. Ködmönypruszlik fehér irhabőr, vörös bőrrel kivarrva és a veres bőrön vékony zöld bőrczérna, veres, fehér és zöld bokréta hímzés.
Bolyós Anna, Árvai Sándorné Rapon, Mulyadkai születés, 31 éves, 15 éves házas. Testmagasság:166 gerincoszlop: 55… koponyakerület: 57… haj: szőke, szem: mélyenülő, kékesszürke, tág pupillák …arc, pofacsont: átlagos, áll: kerek, száj: közepes, törzs, izomzat: gyenge. Fejkötő fekete fodor, közepébe egy sor veresfodrozat, egy ezüst utána egy arany sor csipke, erre ismét veres fodrozat ezüst zsinórral (rezsgő), fejkötő hátulja felökötel, kék bokréta (tutró), fekete kendő, kékes ingváll, buzavirágszin kötény, veres kiskendő. …
Bolyós Pál mulyadkai bíró 28 éves. Testmagasság: 178, gerincoszlop: 55… koponyakerület: 54… szőke haj, kék, mélyen ülő szemek… csontozat jó, kevés izom, inas, erős medence, kissé kiálló has. Tartása és járása kissé merev. Fekete nyakravaló, fekete lajbi fehér gombokkal vörös és sárga kendővel. …
Kovács Anna, Nagy Lajos neje, házhelyes Persén, született Ipoly Bolykon, 22 éves
Testmagasság: 158, gerincoszlop: 50… koponyakerület: 53 …szeme barna, nagy, élénk, tüzes, kissé mélyenülő, szempillák hosszúk, felfelé ívelők,orra egyenes vékony nyereggel finom spiccel, szája kicsi, finoman hajlott ajakkal. Nagyon egészséges erős, fehér fogak. Hangja gyengéd. Homloka gyermekien emelkedő, halántéka egyenes, lapos. Jó csontozat, gyenge izomzat, melle alig van. Fehér perkál patyolat kendő, kivarrva, százszor szép kendő a kezében, kék ruha, fejkötő fekete, vörös, kék, ismét vörös fodorral, továbbá az oldalán arany csipke fekete fodron, ezüst csipke rózsa és vörös pántlikák közt, bukor, a masli fent vörös és kék pántlika. A magas sarkú csizma elegáns járást ad.
Kólya János Rapi születés, házhelyes gazda 32 éves. Testmagasság: 166, gerincoszlop: 57… koponyakerület: 56. Szeme kékesbarna, hosszúkás, vágott, lefelé görbülő, mélyenülő, élénk, éles tekintet. Haja gesztenyebarna, hasonlóan az erős szemöldök… arcszín barna, vöröses, sárga árnyalattal… Csontozat erős, sok izom, jól táplált, keskeny csípő. …Ködmön fehér bőr, prém fekete, közbe veres szíjjal, zöld varrással, sallang piros, nyakkendő fekete, szűr fehér, rózsák feketék, vállczifraság vörös, zöld, fekete. …
Nagy Mári, Katona János hitvese, Fülekpüspöki születés, 18 éves lesz, karátsonkor 3 éves házas. Testmagasság: 166. Haja szőke, szemöldők kevés és ritka, szeme kék, orra egyenes enyhén ívelt, tkp. görbe, szája közepes. Koponya hosszúkás hátul fönt erős. Csontozat jó, hús kevés de erős, semmi mell. Kedves, barátságos, bájos mosoly, járása merev. Selyem nyakkendő vörös és zöld, kék ruha.”
A XIX. század közepén még sok faház állt a Palócföldön, egy ilyen lakóépületet figyelt meg Reguly Kurtányban:
„ház fala, boronafa (hasított fa egy fa derekában kettő) ez jön zsilipbe ez meg a talpfába van. A boronafát be tapasztják sárral aztán bevakolják, be meszelik a falra jönnek a vízvezető gerendák (moorbank) melyek a zsilipeket öszve tartják, ezekre jönnek a keresztgerendák, melyekre a stablaló deszkák, melyek ismét sárral betapasztatnak (3 ujjnyira)… A keresztgerenda végibe bele vésődnek a szarufák, melyek a födelet képezik és a kakas ülő (fa) által meg erősitetnek. A szarufákat léczel öszvefoglalják és úgy jön reá a zsup (szalma) vagy cserép tégla vagy zsindel.”
Az akkortájt még a szobában lévő kemencét Persén írta le Reguly: „Vagyon lakó szoba széles 2 1/2, hosszú 4 öl agyaggal ki tapasztva, kemence tűzpad. A kemence eleje köre mialatt van a tűz, felette a kémény 2 1/2 láb magosságra kezdődik fonva és agyaggal kitapasztva, a padláson téglából”. Ugyanitt feljegyzést készített a ház lakóiról is, a palóc nagycsaládról: „Egy hadbul egy házban laknak Szabó János testvér fiaival, továbbá egynek fia is házas, tehát 6 házas pár. Ezeken kívül csak egy figyermek. Egész házbeli had 15 személy, fő gazda János mint a legöregebbik, fő gazdasszony annak felesége, a többi ház cseléd.”
A gazdálkodásról, földművelésről, a földrajzi adottságokkal összefüggésben, Fülekpilisen a következőket jegyezte fel Reguly: „…a föld sovány, elárkosodott, apokás (kő, amely a földréteg elmosása után kerül a felszínre), a gazdák mind az utolsó években elválalkoztak, és sokan szolgálatba mentek, dologra járnak, fuvaroznak, abbul élnek, kik nincs elegendőjük. Rozs liszttel élnek (csíkot, haluskát), ha ez elfogy a zsidótul vesznek kukoricza lisztet (pépnek, buktának), ugy élnek mint mások csak kevesebb zsiradékkal és tejjel. Tehenet ritka tart, ökröt is (12 darab az egész faluban), 3-4 lovat tart csak a ¾-es gazda. Rét kevés, bábaguzsallal tele nőve (alkotása olyan mint a fenyőfának) és eliszaposodott. Kendert termesztenek, kukoricza nincs, mert sovány a föld. Köles se terem soványság miatt. Krumplival él többnyire, káposztát is jó formán termeszt. …a lejtőkön és meredek partokon a felszántott földön hordás alkalmával végig megy egy szekér kerék kötve, a puha földben mély nyomot hagy maga után, reá jön sebes esső, és a nyomon le folyván a víz keskeny utóbb mind inkább szélesedő szakadékot utóbb mély árkot csinyál, az esső viznek rendes járássává válik …a mi földet, követ a víz innen kiszakaszt, azt az alanta álló földekre és rétekre hordja, mi által ezek eliszaposodnak, rossz földel eltöltetnek és igy folyvást rongáltatnak. Az ily lejtőknek physiognomiája igen hűtlen és szomorú ábrázatot mutat. …Mikor igy a mivelés alatt lévő földek leárkosodtak, a korábbi időkben azokat új erdő irtásokkal pótolták, ennek megromlása után ismét odább mentek, és igy van sok hely, hogy se föld, se erdő, csak alig haszonvehető kopár legelő. Marha is sok elvész ily árkokban, mert szakadoznak folyvást, és a szélén legelő marha belecsúszik és ott vész. Kivált a juh, mely ha megijed könnyen bele fut …”
Reguly Antal halála után egy évvel így emlékezett rá egy pesti hírlapíró:
„Nehány nap mulva épen egy éve lesz, hogy Reguly Antalt eltemettük. Bánatos szivvel állottuk körül a koporsót, melly hült tetemeit takará az alig 40 évet ért deli férfiunak, ki, míg élt, átalános tiszteletnek és szeretetnek tárgya volt. Benne a komoly tudományos törekvés s a világban jártas társalgó simasága ritka szerencsés öszhangban egyesült. Bár testi szenvedések gyakran zavarák kedélye hangulatát: egyike volt ő azon szeretetreméltó egyéneknek, kik kitüzött nemes czéljok által lelkesitve, csupán ennek élni látszanak ugyan, de részint szerénységök nem engedi, hogy minden figyelmet önmaguk számára vegyenek igénybe, részint miveltségi jellemök hozza magával, hogy a köz és mások ügyei iránt mindig kellő érdekkel viseltessenek. – Mennyi sok munka és fáradság pusztult el eredmény nélkül, s mennyi szép reményt vesztett a haza és irodalom Reguly halála által, tanusitani fogja e rövid visszapillantás, mellyet a boldogult pályájának szentelünk. Midőn meghalt, a m. Akademia levelező tagja s egyetemi alkönyvtárnok volt. Mielőtt ez állomásokat elérte, már nagy hire volt Európában az „északi derék magyar utazónak.” Nemzetünk eredetét, ősi lakhelyét, mellynek nyomait korábban Kőrösi Csoma Sándor délkeleten kereste, Reguly a távol észak-kelet vidékein vélte feltalálhatni. E vágy, ez ohajtás csaknem olly régi, mint a nemzet európai élete, – csoda-e, ha olly tűzlelkü ifju, mint a minő Reguly volt, szintén felvillanyozva érzé lelkét ama gondolat által?
Bár az erő s idő se hiányzott volna a szép vágyakhoz a nagy czél elérésére!”
Reguly Antalnak a Felvidéken, a csallóközi Csákányon van emléktáblája, annak a kastélynak a falán, ahol édesapja élt és egy évvel fia előtt, 1857-ben meghalt.
