A település szakrális kisemlékei közül kiemelkednek a keresztek, illetve feszületek. Ezek anyaga műkő, homokkő, márvány vagy öntöttvas. Bár legtöbbjüket a főút vagy a határbeli utak mentén emelték, természetesen itt is állítottak feszületet a templom mellett vagy a temetőkertben. Találhatunk még a községben egy-egy kápolnát, haranglábat, barlangot, szobrot is. Ezek általában a Mária-kultuszról tanúskodnak. Szép példája ennek az a két Pieta is, amelyről lentebb szólunk majd.
A Fájdalmas-kápolna
A falu nyugati részén, a Tesmag felé vezető főút jobb oldalán áll az a kis neogótikus kápolna, amely valamikor a XIX. század végén épülhetett. A kápolnáról olvashatunk a szlovákiai műemlékeket nyilvántartó kiadványban (Harminc a kol., 1967) és a községről megjelentetett kis füzetben is. Ez utóbbiban többek közt az alábbiakat írják:
„Ez egy kisebb, négyzet alaprajzú építmény az oromhomlokzat felőli bemenettel, sarkain falpillérekkel. Az építményben látható egy 1786-ból való színezett kő Pieta-szoborcsoport. A kápolnán nincs semmi felirat, sem az építésre utaló dátum.” (Reško-Mezei, 2002:11)
Nos, tudnunk kell, hogy a kápolna eredetileg a főút másik oldalán állt. 1963-ban, amikor az útszakaszt szélesítették és némileg módosították, az építményt le kellett bontani. A hídvégiek akkor ezt megmentették, a szétszedett kápolnát a mai helyén újra felépítették az eredeti stílusban (Abelovszky Ferenc, 1936.; Trevalecz László, 1941). A kápolna oromzata csúcsíves, és csúcsívben végződik üvegezett vasajtaja is. Az építményt sátortető fedi.
Benne nem szoborcsoport, hanem egy magas barna kőtalapzaton álló kő Pieta látható. A szobor tehát régebbi keletű, mint a kápolna. Az állami nyilvántartásba vett műemlékről a plébánián található jegyzékben azt olvashatjuk, hogy a Pieta rusztikus alkotás a XVIII. és a XIX. század fordulójáról, s az polichrómozott homokkőből készült. Elképzelhető, hogy valamikor kápolna nélkül állt a falu elején, s a valamelyik felvidéki mesterrel készíttetett Sasvári Pieta lehet. A Sasvári Szűzanya „virágzó tiszteletét” ugyanis a XVIII. század közepétől már falvainkban is hirdették a népies ízű, barokkos festett kő Pieta-szobrok. ( Szilárdffy, 2003:117-123)
A szépen megmunkált hídvégi színes kőszobron Mária ölében tartja a halott Jézust. A Szűzanyán lila ruha és kék palást van, fején pedig sárga korona. Krisztus feje fedetlen, jobb keze lefelé lóg, testén sebek, ágyékán fehér takaró. Mária jobb kezével Jézus fejét tartja, bal keze a halott ágyékán van. A kápolnát hosszú időn át Bodzsár György gondozta és virágozta. Néhány éve feltörték ezt, ám a szobrot nem tudták eltávolítani. Ezután a kápolnát felújították.
A temetőbeli Mater Dolorosa és Szent Anna-szobor
Az 1947-es visitatioban olvassuk, hogy „Két kápolna van a plébánia területén: az egyik a Fájdalmas Boldogasszony az út mellett, a másik a temetőben”. A temetőbeli kápolnáról a helybeliek nem tudnak. A szép műemlékszobor mögött állt hajdan egy építmény, de az halottasház, vagy ahogy itt nevezték: hullaház volt. Ezt később lebontották, s helyére egy újabb építményutánzat került.
Szilárdffy Zoltán említi a Sasvári Boldogasszonyról szóló írásában, hogy
„A márianosztrai kálvárián és a bajai Rókus-kápolna népies ízű, festett domborművén is megtalálható barokk szobra, csakúgy, mint a Nyitra melletti Nagycétény Hármasmária nevezetű útkereszteződésénél álló festett kőszobor, vagy az ipolyhídvégi temető Mater Dolorosa-emléke, s még sorolhatnók tovább“. (2003:117-123)
Ipolyhídvég látnivalói kapcsán pedig azt írják a kis honismereti füzetben, hogy
„A temetőben négyzet alakú talapzaton áll (…) a 18. század végéről fennmaradt késő barokk, színezett kő Pieta-szoborcsoport. A talapzatán, melynek falmélyedésébe színezett Szt. Anna-domborművet helyeztek el, úgyszintén nem látható sem felirat, sem dátum“. (Reško-Mezei, 2002:11)
A plébánián található, műemlékeket nyilvántartó lapon ezt az alkotást a XIX. század második feléből származtatják, s rusztikus, polichrómozott homokkőből készült munkaként tartják számon.
Az egylépcsős oszlopfejes szobortalapzat tetején látható színezett barokkos kő Pieta-szobor némileg hasonlít a már említett kápolnában látható alkotáshoz. A temető régi halottasháza előtt elhelyezett mű ülő Mária-szobrán itt is kék palást van. Ruhája pirosas-barnás, fején aranyozott korona és fehér fátyol van. Krisztus fején aranyozott töviskoszorú, testén ugyancsak aranyozott ágyéktakaró látható. Jobb keze Mária ruhájának aljáig lóg. Mária jobb kezével itt is Krisztus fejét, ballal ágyékát fogja. A talapzaton Szent Anna álló reliefes szobrát látjuk. Anna barna ruhában, fehér fátyolban, kék palástban van. Jobb kezében könyvet fog, bal kezét a szíve fölött tartja.
(A nyitóképen (bj): A Fájdalmas-kápolna Pietája/Pieta a temetőben/Szt. Anna reliefje a Pieta talapzatán. A szerző felvételei.)
