Oktatási körképpel jelentkezik az Önkormányzati Szemle időszaki kiadvány idei második száma. A lap vezércikkében Őry Péter felelős kiadó, Csallóközcsütörtök polgármestere arról ír, hogy a tanév végén az iskolák mellett az önkormányzatok is értékelést készítenek, hiszen ilyenkor, nyáron a következő tanévre készülnek a települések vezetői is, így számot vetnek azzal, mennyibe került az elmúlt és mennyibe kerül majd a következő tanév.
Nemcsak a tanévkezdés nehézségeit említi Őry Péter vezércikkében, kitér az igazságtalan állami pénzelosztásra is. Mint írja: „az adóhányad elosztásában is van néhány csavar. Aki „laposon” él – 300 méter tengerszint alatti területen – kevesebbet kap, mint aki 300 méter feletti helyen.
Pozsonyban például a normatív adóelosztásnál 2,5 a szorzó, harminc kilométerrel odébb, Csallóközcsütörtökben 0,9 (Kassán 1,5). A klimatikus viszonyokra is jár kompenzáció, északon, merthogy ott hosszabb időn át van hideg és több a hó, s az ezzel járó kiadás. Hogy a mi vidékeinken, itt délen meg a hőségnapok száma sokkal nagyobb, amikor öntözni kell, hogy zöldövezeteink ne váljanak sivataggá, átforrósodott útjainkról az aszfaltot ne hordják el az egymást érő súlyos teherautók, az nem szempont, minden kompenzációs jegyzékből kimarad.”
Őry Péter szerint azt sem veszik figyelembe, hogy a nemzetiségi szempontból vegyes lakosságú területeken nemzetiségi és többségi iskolát is fenn kell tartani.
A negatív megkülönböztetésre a városok és falvak érdekvédelmi szervezete sem hívja fel a figyelmet. Őry Péter szerint ezért „ideje lenne változtatnunk ezen, s létrehozni a saját specifikus érdekvédelmi kamaránkat, hogy a nagy kórusban a mi hangunk is megszólaljon végre.”
Szó esik a lapban a Szlovákiai Városok és Falvak 30. kongresszusáról. Interjút olvashatnak Fekete Irénnel, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökével, Fodor Attilával, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójával, valamint Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével.
Több régióban veszélyeztetettek az iskolák a diáklétszámok miatt, így van ez a Nyitrai és Szenci járásban, de Pozsonyban is. Nagycétényben Magyarország támogatásának köszönhetően hamarosan magyar nevelési nyelvű óvoda nyílik, a régióban jelenleg csak egy magyar óvodai csoport működik Kolonban. Pont kerülhet a nagyszarvai szlovák iskola ügyére, de ki jár jól vele? Gútán négy alapiskola van, az egyik veszélyben. Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola a Lévai járás legnagyobb magyar tanintézménye. 110 éves a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola. Önértékelésre és életpályamodellre oktatják a gyerekeket Dereskben. A bodrogközi beíratási adatokról is olvashatnak a lapban, valamint arról is, hogy Párkány környékéről sokan járatják gyermekeiket Magyarországra iskolába. A naszvadi iskolák helyzetéről Becse Norbert nyilatkozott. A nagy oktatási körképet a felvidéki magyar oktatás története egészíti ki.
Minden községnek kötelessége archiválni az iratokat, ezek szabályairól is olvashatnak az Önkormányzati Szemle legújabb számában.
Bemutatkozik Bódvavendégi, IV. Béla vendégváró faluja és a bodrogközi borturizmusról is szó esik a lap idei második számában.
