Örvendetes kezdeményezésnek indult és mára valóság lett a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában megnyílt Grendel Lajos olvasóterem.
A megnyitón Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatónője köszöntötte a megjelenteket, elsősorban a Grendel család képviseletében Grendel Ágotát, az író özvegyét és Grendel Gábor parlamenti képviselőt, az író fiát, továbbá Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Venyercsan Pált, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatóját és Rudolf Chmel irodalomtörténészt, egykori kultuszminisztert.
A pályatársak (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Eljöttek az olvasóterem megnyitójára a pályatársak is, így Tóth László, Szigeti László, A. Nagy László. Jarábik Gabriella köszöntőjében elmondta, hogy az olvasóterem megvalósításának ötlete Beke Zsolt irodalomtörténésztől származik, neki és Sánta Szilárd irodalomtörténésznek köszönhető, hogy
a család által felajánlott írói hagyatékot olyan műhellyé sikerült kialakítani, ahol bárki betekinthet Grendel Lajos műveibe, tanulmányozhatja munkásságát és életét vagy akár meghallgathatja kedvenc zenéit is.
Rigó Konrád, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy az olvasóterem olyan emlékeket tartalmaz, amelyek mindannyiunké, akik abban a térségben élünk, ahonnan az író témáit merítette, mint ahogy szintén mindannyiunké az a szellemi örökség, amelyet az író ránk hagyott, amellyel bennünket megajándékozott.
Jarábik Gabriella igazgatónő és Rigó Konrád, államtitkár (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
És most, hogy a tárgyi hagyaték kikerült a családi otthon falai közül, az egész felvidéki közösség még inkább a magáénak tudhatja. Hiszen a gondosan berendezett teremben helyet kaptak kötetei, kitüntetései, írógépe, a falakon sok-sok fénykép, amelyek végigvezetnek életén a gyermekkortól alkotói pályája egészén.
Ott látjuk a képeken családja és írótársai körében, a szerkesztőségi szobában és a szabad természetben. Ami pedig különösen fontos, hogy ebbe az olvasóterembe az érdeklődők bármelyike betérhet, várják is az olvasókat, az irodalom pártfogóit, az író munkásságáról tanulmányokat készítőket és főleg a fiatalokat, a diákokat. És nemcsak Pozsonyból, hanem az egész Felvidékről, sőt a határokon túlról is.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum ugyancsak érdeklődést tanúsít a hagyaték iránt, hiszen munkatársai küldetésüknek tartják, hogy a határon túli magyar irodalom alkotóit és műveiket a hazai írókkal, költőkkel azonos szinten kezeljék.
Grendel Lajos hagyatéka (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Grendel Lajos kivételes helyet foglal el a csehszlovákiai, a szlovákiai, a felvidéki irodalomban.
Az 1948-ban Léván született író 1970-ben robbant be az irodalmi életbe, Teniszlabda című novellájában olyan eleven sodrású, új hangot ütött meg, amely sejtetni engedte, hogy nagy formátumú alkotó érkezett közénk, akire érdemes hatványozottan odafigyelni. Ettől kezdve kivételes regények, novellák sora következett egészen utolsó novelláskötetéig, amely 2016-ban jelent meg Rossz idők járnak címmel.
A külföld ugyancsak felfigyelt műveire, szlovákul, lengyelül, franciául, olaszul megjelent fordításai ugyanolyan sikert arattak, mint idehaza. Közben az elismerések, a kitüntetések sem várattak magukra, többször is megkapta a Madách-díjat, Kossuth-díjas lett és 2018-ban átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is.
Grendel Ágota és Grendel Gábor (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Nem adatott túl hosszú élet neki, két éve, 70 évesen hagyott itt bennünket, de ebben az esetben is érvényes, hogy nem a pálya hossza, hanem a tartalma a döntő. Gazdag életműve remélhetőleg még sok-sok generáció olvasmánya lesz, az érdeklődés nem csökken irántuk, különösen, hogy valamennyi műve a felvidéki magyarság életét, múltjából máig ható tanulságait, sorsfordító történéseit boncolgatja.
A most felavatott olvasóterembe lépve egyfajta meghatottság vesz erőt az emberen, Grendel Lajos már nincs közöttünk, mégis itt érezzük, rápillantva az írógépére, a kitüntetéseire, a fényképekre, a polcokon sorakozó kötetekre, a Kalligram egy példányára, a kivetítőn nézve a szülőváros, Léva képeit.
Csak remélni tudjuk, hogy az olvasóterem igazi műhelyévé válik az irodalom iránt érdeklődőknek.
