Befejeződött a zselízi katolikus temetőben található nemesi sírbort idei évre tervezett ütemének felújítása. A tulajdonjoggal rendelkező Zselízi Plébániahivatal a Nyitra Megyei Önkormányzat pályázati felhívására reagálva jutott újabb forráshoz. A megye 4 ezer eurót ítélt meg a restaurálásra, melyhez az egyháznak további ezer eurót kellett biztosítania.
Ezzel immáron a második ütem valósult meg a műemlék jellegű épületen. „Az összeg bár jelentős, ám nem fedezi a teljes felújítást, ezért azt több részletben tervezzük megvalósítani. Az első során az impozáns nyughely tetőszerkezete újult meg 2015-ben, melyhez a Nyitrai Főegyházmegye 5 ezer euróval járult hozzá. További 1200 euró közadakozásból jött össze, míg 800 eurót a Zselízi Plébániahivatal önerőből biztosított a beruházáshoz” – nyilatkozta Illéš Stanislav esperes.
Az idei pályázati összegből az objektum felső részének kő fragmentumelemeit restaurálta a helyi Mézes Árpád, aki elmondta, hogy a szondákból kiderítették az épület eredeti színét, ami szürkéskék volt. Ennek okán ügy döntöttek, hogy ezt az állapotot állítják vissza a munkák során, amit három szakember közel egy hónapig végzett. „Amennyiben az idén benyújtott pályázat is sikerrel zárul, a következő lépésben a bejárati részen és a mellette található két támpilléren fogunk dolgozni. Majd azt követi az alsó részek vakolatainak helyreállítása, végül a belső tér” – mondta el a restaurátor.
A sírbolt története
A nyolcszög alaprajzú, neogótikus-eklektikus stílusú mauzóleumot minden bizonnyal Esterházy János Károly építtette családi sírboltnak 19. század első felében. Az első személyek, akik itt alusszák örök álmukat, 1814-ben hunytak el. Ekkor halt meg a zselízi főúr két gyermeke, Jozefa 6 és Gusztáv 3 évesen, egy évvel később pedig csecsemőként Lujza. Egyes feltételezések szerint őket a temető északi részén található Szent Anna-kápolnába temették és csak később, amikor elkészült a családi sírbolt, kerültek át ide.
A Szent Anna-kápolna a II. világháború idején találatot kapott és megsemmisült.
Itt nyugszik továbbá Esterházy Karolina (aki iránt a legenda szerint Schubert plátói szerelmet táplált) és Albert gyermeke, illetve felesége, Rozina (szül. Tolnai Festetics) csillagkeresztes- és palotahölgy is. A kastélyépítő János Károlynak viszont a márványtábla tanúsága szerint csak a szíve nyugszik Zselízen, teste a galántai sírboltba került, de végakarata szerint a szívét ide hozták el.
Később itt kerültek örök nyugalomra unokái is, a 28 évesen elhunyt Breunner József és a 8 évesen meghalt Breunner Ágost, illetve unokaveje, Coudenhove Kunó, császári és királyi kamarás, magyar királyi honvédezredes, az utolsó zselízi gróf. Egy sírhely üres maradt, ide valószínűleg Esterházy János Károly unokája, Coudenhove Ernestina (szül. Breunner) került volna, ám ő 1944 decemberében a szovjet csapatok bevonulása előtt Ausztriába menekült és alig egy évvel később ott halt meg. Mindez azt jelenti, hogy a mauzóleumban 9 holttest és 10 szív nyugszik.
A sírboltban található személyek:
Gr. Esterházy János /Károly/ – *1777 †1834 (élt 57 évet) – SZÍVE, kinek teste a galántai sírboltban nyugszik
Esterházy Rozina grófnő (szül. Tolnai Festetics) csillagkeresztes- és palotahölgy – *1783 †1854.8.2. (élt 71 évet)
Crenneville-Folliot Karolina grófnő (szül. Galánthai Esterházy) *18o5 †1851.3.14. (élt 47 évet)
Gr. Esterházy Albert császári és királyi kamarás – *1812 †1845.12.27., Párizs (élt 33 évet)
Esterházy Jozefa grófkisasszony – *1808 †1814 (élt 6 évet)
Gr. Esterházy Gusztáv – *1811 †1814 (élt 3 évet)
Esterházy Lujza grófkisasszony *1815 †1815 (csecsemőkorban meghalt)
Gr. Breunner József – *1829 †1857.11.18. (élt 28 évet)
Gr. Breunner Ágost – *1857 †1865.8.12. (élt 8 évet)
Gr. Coudenhove Kunó – császári és királyi kamarás, magyar királyi honvédezredes – * Kecskeméten 1858.3.15. † Bécs, 1915.6.6. (élt 57 évet)