A járványhelyzetre való tekintettel rendhagyó módon online tartja 2020. évi plenáris ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT). De a külső kényszerítő körülmény ellenére az esemény nem nélkülözte az ünnepélyes megnyitót: a Himnusz hangjait történelmi városaink, tájaink – köztük a Vereckei emlékmű – látványa kísérte.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rövid üdvözlő szavai után a korábbi évek hagyománya szerint miniszterelnöki köszöntő következett, a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezúttal videóról.
Orbán Viktor miniszterelnök is a rendkívüli helyzetre utalva mutatott rá két egymástól távoli esemény, Trianon 100. évfordulója és a világjárvány közti különös egybeesésre. Mindkettő próbatétel, amely arra emlékeztet, hogy az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket. Ez a járvány is bizonyítja, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi mégis összetartozunk. Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal szinte napi egyeztetésben voltunk, és közben – a politikai nehézségek ellenére – a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl, bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.
A próbatételnek, a világjárványnak még nincs vége. Továbbra is vigyázzunk egymásra! – fejezte be videóköszöntőjét a miniszterelnök.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet XIX. ülésének első előadójaként arról szólt, hogy tíz éve irányíthatja azt a nemzetpolitikát, amely a Fidesz-KDNP pártszövetség égisze alatt született meg, és támogatásra talált a MÁÉRT által. Az Alaptörvény szellemében folytatott nemzeti politika egyszersmind egyetemes politika is, mert minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak az a nemzet adhat az emberiségnek. Elvárjuk, hogy más nemzetek tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, mint ahogy mi természetesnek tartjuk, hogy minden más nemzetnek is joga és kötelessége a saját nemzetépítése.
Keresztény szempontból a nemzet fogalmával kapcsolatban két tévedésre mutatott rá: az egyik a kommunista internacionalizmus és mai változata, a kozmopolitizmus, mert a nemzet lebecsülésével szegényítik az emberiséget, a másik tévedés pedig a sovinizmus, amely kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát.
A magyar nemzetpolitika négy alappilléren nyugszik, szögezte le Semjén Zsolt. Az első az identitásvédelem, amely elsősorban a külhoni magyarokat szolgálja. E cél támogatását megtízszerezték, az online térben sem fejlődött vissza, hanem kiszélesedett. A Szülőföldön magyarul program keretében például 224 ezer óvodás és iskolás gyermekhez jutottak el, amely intézményesített kapcsolat a magyar állam és a külhoni családok között. Ebben a munkában kiváló társ a Rákóczi Szövetség. A szervezet említését, mint alkalmat megragadva, a miniszterelnök meleg szavakkal búcsúzott Halzl Józseftől, a Szövetség nemrég elhunyt elnökétől, méltatva és megköszönve munkásságát.
A határon túli felsőoktatási hálózattal kapcsolatban, amelyet a magyar állam tart fenn, fontosnak tartja, hogy fenntarthatóságuk változó körülmények között is biztosítva legyen.
Második alappillér a gazdaságfejlesztés, amit tipikusan „win-win” tevékenységnek tarthatunk, hiszen jó a magyar gazdaságnak, mint befektetés, de jó az utódállamoknak is. A külhoni magyarság számára pedig a szülőföldön megmaradáshoz létfontosságú az identitás erősítése mellett. Harmadik pillér a határon túli etnikai alapú magyar pártok támogatása az európai szabályok és jogi keretek szerint, mert ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország mindig is támogatja az autonómiát, ami nem kegy, hanem emberi jogok közösségi szinten, ami számos helyen Európában bevált. Ami másnak jár, nekünk is jár. Nem Budapestről megmondva, hogy milyen legyen, hanem minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiát.
A negyedik alappillért Semjén Zsolt a számára legkedvesebbnek tartja: ez pedig a honosítás, amit történelmi igazságtételnek tart Trianonért.
Végül a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Nemzetpolitikai Államtitkárság áldozatos munkájáért ebben a nehéz évben, megígérve, hogy minden elmaradt programot pótolni fognak a járvány elmúlása után, és ezért javasolta, hogy 2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár megköszönte munkatársai nevében is az elismerő szavakat, majd áttekintést adott arról, hogy mit örököltünk a nemzetpolitika terén 2010-ben az előző kormánytól, és hová jutottunk 2019 végére. Leépített intézményrendszer, magukra hagyott szervezetek, bizalmatlanság az anyaország és a külhoni magyarság között – ez volt az örökség, ebből lett működő intézményrendszer, nagyságrendileg megnövelt támogatások, rendszerszintű programok és egységes Kárpát-medence.
A támogatások szinte minden magyarok által lakott településre eljutottak, az oktatási, nevelési pedig egyértelműen mindenhová. 240 ezer diákot értek el a program indításakor, jelenleg – a sajnálatos népességfogyás miatt – 224 ezer a számuk.
A nemzetpolitika legfontosabb területe az oktatás, három ütemben folyik az óvodaépítési és fejlesztési program, és készül a negyedik. A Kárpát-medencei magyar oktatási intézmények mellett kapcsolatban vannak 250 hétvégi iskolával a diaszpórában. Külön támogatási rendszert tartanak fenn az ifjúsági programok, mintegy 900 különböző tevékenység számára. A Határtalanul program keretében 400 ezer diák utazhatott, míg a diaszpórából ezer fiatal látogathatott évente az anyaországba – összefogva a Rákóczi Szövetséggel.
Az identitás megőrzésének fontos területe a kultúra, 3000 ebbe a körbe tartozó tevékenységet támogattak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes zászlóshajóként szokta emlegetni a Körösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programot. A KCSP 2013 óta 29 országban összesen 625 ösztöndíjas munkájával 45 ezer magyart ért el a nagyvilágban, míg a 2015-ben indult PS 11 országban 250 ösztöndíjassal 32 ezer szórványban élő magyar identitását tudta segíteni.
A magyar egyházakhoz jutott támogatások révén 1600 épület – templom vagy közösségi ház – újulhatott meg a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
Az államtitkár szólt a sport, a gazdaság – azon belül a kis-, mikro- és családi vállalkozások – támogatásáról, majd a családokéról, megemlítve, hogy éppen e héten indult el tízezer babacsomag a határon túlra. Nem maradt ki az egészségügy sem az itthoni figyelemből, főként eszközvásárlások segítették ezt a területet. A külhoni magyar médiával való együttműködésben a 2020-ra tervezett rendezvényeket le kellett mondani, viszont az online térbe áthelyezve a tevékenységet, több tízezer olyan magyart értek el, akit korábban nem.
A magyar érdekvédelem szempontjából fontos idei külhoni választásokat is elemezte Potápi Árpád János, kiemelve a Vajdasági Magyar Szövetség történelmi jelentőségű győzelmét, és azt, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere van. A figyelem most a december 6-i romániai parlamenti választások felé fordul.
Végül megerősítette, hogy 2021 az újrakezdés éve lesz, amelyben bevált programok új köntösben, új elemekkel frissülve jelentkeznek.
A MÁÉRT zárt ülésen folytatta munkáját. Délután kerül sor a Magyar Diaszpóra Tanács ülésére, amelyről szintén beszámolunk.