Nyolc év után ismét napirendre tűzte az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó két petíciót. Az ülésen az RMDSZ képviseletében Vincze Loránt és a fideszes Kósa Ádám szólaltak fel a felvidéki magyarság érdekében, az őket immár hetven éve sújtó Beneš-dekrétumok jogsértései ellen. A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen benyújtott civil kezdeményezésekről az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága kedden, január 26-án tartott meghallgatást.
A kezdeményezések célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon „a jelenleg is érvényes, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó dekrétumokkal, továbbá gyakoroljon nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében”.
Az Európai Bizottságnak kivétel nélkül, minden tagállamon számon kell kérnie jogállamiság elvét, továbbá az olyan alapvető emberi jogokat, mint a tulajdonhoz való jog biztosítása. A szakbizottság ezért mélyreható vizsgálat készítésére szólította fel a testületet a Beneš-dekrétumok ügyében.
A szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be civil kezdeményezést az EP petíciós bizottságának. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.
A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, „a nyíltan diszkriminatív Beneš-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel”.
Kifejtette, a Beneš-dekrétumok magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befagyasztását.
Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltoztathatatlannak nyilvánította.
A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintettek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában.
A petícióban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország, Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembe megy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel.
Amíg a dekrétumok hatálya fennáll, sérülnek az emberi jogok, a tulajdonjogok és az unió jogrendszere – emelte ki Hahn-Seidl Alida.
Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.
Kósa Ádám hangsúlyozta: „Nem állja meg a helyét az az érv, hogy a dekrétumok csak történelmi dokumentumok. A Bosits kontra Szlovákia ügy kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2020 májusában a magyar fél javára döntött és megállapította, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában”.
Kósa szerint ez a helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, mely a kollektív bűnösség elvén alapszik.
Ezért a képviselők az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába.
Vincze Loránt hozzászólásában cáfolta az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a dekrétumok történelmi dokumentumok.
„Csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabály gyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása.
A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága,
de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Véleményét bővebben ITT és ITT olvashatják.
A Beneš-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Edvard Beneš egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette, és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.
(MTI/Felvidék.ma)