Az Európai Parlament frakcióközi Kisebbségi Munkacsoportja tegnapi ülésének napirendjén szerepelt az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetének megvitatása Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére. Az online ülés célja az volt, hogy az érintettek felhívják az európai döntéshozók figyelmét a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásért és nyelvi-oktatási jogaiért folytatott küzdelmére, továbbá ismertessék a magyar kisebbség tagjai és vezetői ellen végrehajtott intézkedéseket, politikai nyomásgyakorlást, valamint ezek hatását a magyar közösség életére.
A kárpátaljai magyarság nyelvi, oktatási jogainak évek óta tartó rendszerszintű korlátozásain túl a kijevi kormányzat most újabb elfogadhatatlan törvényt és intézkedést készít elő, amely a kettős állampolgárság listázására utasít.
A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, aki első kézből tájékoztatta az ülés résztvevőit egyrészt arról a történeti kontextusról, melyben az ukrajnai kisebbségi jogi keret kialakult, másrészt azokról a negatív folyamatokról, melyek évek óta a nemzeti kisebbségek asszimilációjára, nemzeti kultúrájuk, nyelvük, oktatásuk felszámolására irányul Ukrajnában.
A KMKSZ elnök felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a megfélemlítések mellett a legveszélyesebb az, hogy az ukrajnai kisebbségi folyamatok ellen szót emelőket elkezdték kriminalizálni, s már nemcsak simán politikai nyomás alá helyezik őket, hanem koholt vádakkal büntetőjogi eljárásokat indítanak az elhallgattatásukra.
Továbbá bemutatták azt a filmelőzetest, amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.
Bocskor Andrea az ülésen elmondta: a mi feladatunk, hogy ne adjuk fel a jogainkért való küzdelmet, hiszen a kárpátaljai magyar közösség megmaradása a tét.
Az európai és nemzetközi politikumnak ki kell állnia az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai mellett, hiszen ez a demokrácia, az európai integráció alapvető feltétele.
Fontos, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon, nem engedhetjük meg, hogy a diszkrimináció, a megfélemlítés és az asszimiláció jellemezze egy Európai Unióval társult ország fejlődési vonalát. Mi partnerként szeretnénk támogatni Ukrajna demokratikus átalakulását és ez csak akkor lehetséges, ha valóban kikérik a véleményünket és figyelembe is veszik azt. Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a jogsértések, fenyegetések felett, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek. Abszurd lenne, ha épp a sokszínű Európai Unióhoz törekvő Ukrajnának elnéznék az uniformizálást, diszkriminációt, hiszen Ukrajna kisebbségekhez fűződő viszonya fontos fokmérője a demokrácia és reformok helyzetének.
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke felvezetőjében elmondta, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak. Éppen ezért olyan időszerű a kárpátaljai magyarság helyzetének megvitatása, hiszen ezáltal az európai parlamenti képviselők első kézből kaphatnak tájékoztatást a kérdésről. „A közeg ellenséges Ukrajnában. Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az Európai Unió egyik legalapvetőbb elvének betartására. A Brenzovics László által elmondottak visszaigazolják, hogy erősítenünk kell az európai és uniós szintű kiállást a kárpátaljai magyarokért. Támogatnunk kell Várhelyi Olivér bővítési biztost, amikor ezeket az alapkritériumokat felveti, és számon kéri az ukrán féltől. Felszólítjuk továbbá Borrell külügyi főképviselőt, hogy konkrét lépésekkel jelezze az ukrán fél irányába, hogy a kisebbségek szerzett jogainak sérelme nem összeegyeztethető az uniós alapelvekkel, nem segítik Ukrajna uniós aspirációit”.
Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport RMDSZ-es társelnöke hangsúlyozta, hogy
a kisebbségi jogok, mint az anyanyelv használata, az anyanyelvi oktatáshoz való jog minden ember alapvető joga, és ezt a jogot Ukrajnának is biztosítania kell az ott élő őshonos kisebbségek számára.
A demokrácia fokmérője az, ahogy egy adott állam bánik az ott élő kisebbségekkel. A készülő kisebbségi törvény megszövegezésébe az érintett közösségeket az állami hatóságoknak be kell vonniuk, ez alapvető feltétele annak, hogy olyan jogszabály szülessen, amely a kisebbségek érdekeit szolgálja.
A 2020 októberében tartott helyhatósági választások óta a magyarság civil szervezeteit, médiáit, a helyi tanácsok képviselőit kereszttüzébe vette a negatív médiapropaganda, közvetlen politikai nyomásnak, illetve szélsőjobboldali nacionalisták és az állambiztonsági szolgálatok fenyegetéseinek vannak kitéve. Ukrajnában a Covid-19 járvány nehéz időszakában tovább folytatódik az etnikai alapú gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltések, amelyeket a hatóságok továbbra sem vizsgálnak vagy akadályoznak meg.
Mindezt tovább fokozza, hogy 2021 februárjában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij bejelentette egy új törvény előkészítését, amely szabályozza az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetét. A törvényről kiszivárogott információk alapján, a kisebbségi jogok tekintetében hatalmas visszalépést jelent ez a tervezet az 1992-től érvényben lévő törvényhez képest, melynek előkészítésébe ráadásul minden ígéret ellenére sem vonták be a helyi érdekképviseleti szervezeteket. 2021 márciusától a hatóságok a kettős állampolgárság szabályozásának előkészítéseként a kettős állampolgárok felkutatására kaptak parancsot, ezáltal Ukrajna saját állampolgárainak listázására adott rendeletet.
(Fidesz.eu/Felvidék.ma)
