Március 22-én újra elfoglalhatták az iskolapadokat az alapiskola alsó tagozatos diákjai. A Csongrády Lajos Alapiskola pedagógusai a tavaszi szünet előtti napon, ünnepváró, interaktív nappal lepték meg a kisdiákokat.
A művészetek termében Szarka Andrea igazgató nyitotta meg az eseményt. Elsőként Farkas Zsolt iskolaesperes tartott vetítéssel egybekötött hittanórát, melynek témája a húsvéti misztérium volt. Az Isten Báránya című rajzfilm megtekintése után Zsolt atya szívesen válaszolt a gyerekek kérdéseire.
Ezután következtek a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat, a természet megújulását, a tavaszt és az új élet kezdetét jelképező foglalkozások.
Ekkor már csoportokban dolgoztak a gyerekek. Az iskola ebédlőjében meggyúrták és összefonták a húsvéti kalácsot, amit a szakács nénik megsütöttek. Amíg sült a kalács, mindenki elkészítette a húsvéti zsákocskát, amiben hazavihette a kalácsot.
Ez idő alatt más osztályokban hímes tojások készültek a tojásfestés különféle technikáival, majd megismerkedtek a húsvéti népszokásokkal, nagycsütörtöktől húsvéthétfőig bezáróan. Feladatokat oldottak meg, melyeknek megfejtései felkerültek az interaktív táblára, a nagyhét napjait és a húsvét ünnepét jelző napok kiírásai alá.
A keresztény-népi kultúrát felsorakoztató eseményeket, a virágvasárnapi barkaszenteléstől kezdődően a feltámadás ünnepén át a húsvéti locsolkodásig, szemléltető foglalkozásokon vonultatták fel. Megtudták, miért „mentek a harangok Rómába” nagycsütörtökön, és azt is, mi helyettesítette a harangszót. Mindenki kipróbálhatta, miként szól a kézi kereplő. Megbeszélték, mi kerül a húsvéti asztalra, és hogy mi került régen a vendégek elé. A fiúk húsvéti locsolóverseket olvastak fel a lányoknak. Megtudták azt is, mi az a „komatál” vagy „mátkatál”, mi került bele és mi volt a küldetése.
Szarka Andrea segítségével elkészült a kiszebábu, majd minden gyerek elkészítette a saját kiszebabáját (kiszőcéjét). Megismerték a kiszehajtás szokását, megtanulták a Haj kisze, kiszőce… kezdetű népdalt és eljátszották azt. Az osztályfőnökök segítették a forgószínpad folyamatos működését, név szerint Kovács Erika, Kunyik Éva, Molnár Skronka Anita, Skrován Gabriella és Polák Marcin Éva.
Volt még „húsvéti bolhapiac”, ahol Nothart Erika igazgatóhelyettes segítségével különböző ünnepköröket bemutató jelképekből kellett kiválasztani mindazt, ami a húsvét ünnepéhez kapcsolódik.
A napsütötte iskolaudvaron Alt István tanító bácsi várta őket, aki a villőzés szép népszokását mesélte el, és hegedűkísérettel gyakorolta velük a „Kié, kié ez a ház…” kezdetű villőzős népdalt.
A feladatok megoldása és a komoly munka után meglepetés várta a gyerekeket, következett a „nyuszisimogató”, amit lányok és fiúk egyaránt élveztek. A házinyulak az iskola könyvelőjének, Stégmár Katrinnak az udvarából érkeztek erre az alkalomra és szelíden tűrték a gyerekek simogatását.
A nap legizgalmasabb eseménye a „húsvéti tojások” keresése volt. Bokrok közé, fák alá rejtették el a húsvéti nyulak a csokitojásokat, amit a gyerekek boldogan kutattak fel.
Az ünnepi délelőtt végén, az ebéd elfogyasztása után mindenki hazavitte a saját kezűleg készített hímes tojást, kiszőcét, kalácsot, valamint a húsvéti ajándékba kapott csokitojást.
Nemcsak a gyerekek, a pedagógusok is élvezték az ünnepi perceket. Az élményalapú oktatás sok előkészülettel és munkával jár, mégis szívesen vállalták, hiszen tudják, hogy a tapasztalati tanulás a leghatékonyabb.
Nagycsütörtökön megkezdődött a húsvéti szünet. Most egy hétre ismét elcsendesedik a tanintézmény. A pedagógusok, szülők és gyerekek bíznak abban, hogy lesz folytatás. Bíznak abban, hogy a tavasz fénye, a természet újjászületése elhozza a megújulást és visszatér az élet az iskola falai közé.
A szerző felvételei
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
