A téli időszámítás kezdete miatt szombatról vasárnapra virradó éjjel hajnali három órakor vissza kell állítani az órákat hajnali kettőre. A téli időszámítás október 31-én, vasárnap veszi kezdetét.
A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé tekerjük az órát. Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont a koronavírus-járvány miatt csúszik.
Az őszi óraátállításra mindig október utolsó vasárnapján kerül sor, ez a téli időszámítás kezdete.
A tavaszi óraátállítás március utolsó vasárnapjának hajnalán esedékes.
Magyarországon először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak.
A 2000-es évektől kezdve viszont évről évre vita övezi, hogy valóban szükséges-e a változtatás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre.
Sokaknál ugyanis megzavarja a működését, felborítja a hormonháztartást, ezáltal az erre érzékenyebbek minden évben ki vannak téve a problémának.
Emellett a korábbi energiamegtakarítási célt is csak nagyon minimális mértékben szolgálja, hiszen kiszámolták, hogy 2018-ban mindössze 450 forintot lehetett így megspórolni fejenként.
(MTI/portfolio.hu/Felvidék.ma)
