A Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Simon Attila 2021. október 7-én megtartotta akadémiai székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémia Székházában „Talán importáljuk Benešt?” – Két magyar világ találkozása 1938-ban címmel.
Simon Attilát az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya javaslatára az MTA külső tagjává választotta 2021 májusában, a 191. közgyűlésén.
Simon Attila általános iskolai tanulmányait Bátkában végezte, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett 1984-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). Ezt követően a bátkai alapiskolában, majd a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumban tanított.
Ahogyan a méltatásban elhangzott, középiskolai tanárként nem érte be a tudományos ismeretek magas színvonalú továbbadásával, hanem tehetségére és felkészültségére támaszkodva az ismeretek létrehozásából is kivette a részét.
Tudományos munkássága úttörő a Trianon utáni Felvidéken.
Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a szlovákiai magyarok két világháború közötti története áll. Kutatásai során részletesen foglalkozott a szlovákiai magyarok első bécsi döntés előtti magatartásával, illetve a korabeli kormánypárti magyar politika kérdésével, de a szlovákiai magyarok 1956 során tanúsított magatartásával is.
Több monográfia és kötet szerkesztője, összeállítója, számos tanulmány és ismeretterjesztő írás szerzője. Több – részben társszerzőkkel közösen írt – tankönyv szerzője.
Alapító elnöke a Történelemtanárok Társulásának, tagja az MTA Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsának.
2001-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, később az intézet történeti szakosztályának igazgatója. 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem multidiszciplináris doktori iskolájában doktori (PhD) fokozatot szerzett. Ugyanettől az évtől a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a alapító-tanszékvezetője. 2011-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált. 2014. november 1-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet ügyvezető igazgatója, statutáris képviselője.
Mint Simon Attila elmondta a székfoglaló témaválasztása kapcsán, az 1938-as események adtak számára lehetőséget, hogy szintetizáljon, s olyan dolgokra is rátérjen, amelyek más témák kutatásához vitték el őt.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Az előadása alapanyagául három könyv szolgált. Még 2010-ben jelent meg az Egy rövid esztendő krónikája, melyben azt mutatta be, hogy jutott el a felvidéki magyarság a visszacsatoláshoz. E kiadványban értékelte a csehszlovák időben eltöltött 20 évet.
2014-ben jelent meg a Magyar idők a Felvidéken könyve, amelyben a felvidéki magyaroknak a Magyarországba való visszailleszkedésével foglalkozik.
A harmadik könyv most van kiadás alatt, s az Átmenet bizonytalansága címet kapja, ebben 1918-19-et mutatja be, azt, hogyan történt az impériumváltás Pozsonytól Kassáig.
„Azt gondolom, hogy amikor egy határon túli magyart választanak meg a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává, akkor nemcsak a személyemet tisztelik meg, hanem megtisztelik a közösséget és a határon túli magyar történetírást is” – nyilatkozta Simon Attila.
Hozzátette, köszönetet szeretne mondani két olyan személynek, akik nagyon sokat tesznek a határon túli történetírásért, s akik nélkül ma nem tarthatna itt.
„Fontosnak tartom, hogy Szarka László és Bárdi Nándor neve elhangozzék. Ők azok, akik talán a legtöbbet segítik a kollégákat. Nélkülük sokkal rosszabb helyzetben lenne a határon túli történetírás” – fogalmazott Simon Attila.
(HE/Felvidék.ma)
