A Büntető törvénykönyv módosító javaslata szerint az álhírterjesztés bűncselekménynek számít majd, közölte sajtótájékoztatóján Mária Kolíková igazságügy-miniszter, aki elmondta, hogy a törvénymódosítást már tárcaközi egyeztetésre továbbították.
A módosítás, mely több területen eszközöl változtatásokat, a miniszter szerint az enyhébb bűncselekményeket enyhébben, a súlyosabbakat súlyosabb büntetéssel sújtja. Az álhírek terjesztése Kolíková meghatározása szerint olyan hamis információk kitalálása, illetve terjesztése, melyek „a lakosság legalább egy részében komoly nyugtalanságot válthatnak ki“, veszélyeztethetik az emberek életét és egészségét, vagy befolyásolhatják a lakosság döntését fontos kérdésekben, s mint ilyen, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Abban az esetben, ha az elkövetőt személyes indíték, például anyagi haszonszerzés vezérli, a büntetés 3-tól 8 évig terjedhet, veszélyhelyzet idején pedig 4-től 9 évig.
Ugyancsak bűncselekménynek számít majd Kolíková szerint a gyűlöletkeltés például egy konkrét foglalkozás képviselőivel szemben.
„Amennyiben valaki gyűlöletet kelt mások ellen azok foglalkozása, funkciója, illetve a fertőző betegség terjedését megakadályozó intézkedések betartása miatt, oly módon, hogy azzal a lakosság egy részében gyűlöletet kelt életük és egészségük iránti aggodalmukból adódóan, az ilyen eset kimeríti az említett bűncselekmény fogalmát“ – közölte Kolíková. A büntetés ilyenkor 2 évig terjedő szabadságvesztés lehet. „Veszélyhelyzetben azonban 3-tól 8 évig terjedhet“ – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez a jelenlegi járványhelyzetben különösen aktuális.
A módosítás érinti az olyan bűncselekményeket is, mint az erőszak, a csoportos bűncselekmények, környezetvédelmi bűncselekmények, vagy a választási korrupció. „Komoly vitára számítok, s ez így helyes“ – jelentette ki.
Hozzátette még, hogy a módosítás a bűncselekmény esetén meghatározott minimális kár összegét 266 euróról 500 euróra emeli. A rágalmazás bűncselekményének tekintetében viszont a miniszter szerint olyan változás lesz, hogy az alapesetben nem büntethető szabadságvesztéssel. Emellett több ténnyel kell alátámasztani, hogy a bűncselekmény elkövetésére valóban sor került.
Változások várhatók a módosítás szerint a drogbűncselekmények megítélésében is, például a marihuánatartással összefüggésben meghatározza a csekély mennyiség birtoklásának fogalmát, amit nem büntetnének szabadságvesztéssel.
„Azzal, hogy egyértelmű mennyiségeket határozunk meg, egyértelmű útmutatást adunk a büntetőeljárást folytató szerveknek, ahhoz, hogy tisztában legyenek vele, miként járjanak el az egyes esetekben“ – magyarázta Kolíková. Hozzátette, hogy a drogdílerek és a drogfogyasztók közötti egyértelmű különbségtételhez társadalmi egyetértés szükséges.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
