Megható, olykor könnyeket fakasztó történetek, az önzetlen segítségnyújtás, máskor bizakodásra okot adó emberi kiállások olvashatók az év utolsó, dupla számában. A lap második felében görbe tükröt állítunk társadalmunk, a politikai elitek elé, a történelem humoros fejezeteit is fellapozzuk, illetve egy olyan esetről is olvashatnak, amely ékes bizonyítéka annak, hogy Amerika tényleg a lehetőségek és lehetetlenségek hazája.
„Persze, tudom, a fény ünnepe nem a múlt időről szól, a születésről, az életről, az örömről is illenék már róni a sorokat, de ebben a vírustól megbolydult létben, amikor hol a félelem, hol a düh a parancsoló erő, nem is olyan egyszerű! Mert nehéz nem gondolni a mögöttünk hagyott, embert próbáló két évünkre, sarkaiból kifordított világunkra. Arra, hogy mennyire kevés a jó hír, annál több a rossz, közeli és távolabbi veszteségeinkre, azokra, akiket már nem lehet felhívni a jókívánságokkal, és akiktől többé nem érkezik karácsonyi üdvözlet” – írja vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.
2021: új kezdet, régi kérdőjelek a címe Kolek Zsolt politikai összefoglalójának, amely jól érzékelteti, minden korábbi probléma, meg nem oldott kérdés velünk maradt ebben az évben is.
A 2021-es évet is a koronavírus-járvány határozta meg, de eközben gyors fordulatszámon pörgött a közélet. Új kormányt, régi-új ellenzéki kihívót és régóta várt felvidéki politikai egységet hozott az esztendő.
Nem olyan egyszerű az élet, hogy csak úgy jókra és rosszakra lehet felosztani az országokat, alapvetően a geopolitikai helyzetet mérlegelve kell ítélkezni, minősíteni. Pomichal Krisztián: Jók és rosszak című külpolitikai jegyzetében azt írja, hogy magunkat vezetjük tévútra azzal, ha a világot és a benne zajló geopolitikai folyamatokat és döntéseket erkölcsi alapon értékeljük, ez a rózsaszín fátyol ugyanis elfedi előlünk a valódi mozgatórugókat – az államok önző érdekeit és az azokat meghatározó politikai, földrajzi, gazdasági és egyéb realitást. Haják Szabó Mária arról a küzdelem ír, amelyből senki sem marad ki az előttünk álló évben, években. Úgy véli, az unió döntéshozói által a végtelenségig tágított befogadás, tolerancia szavaink lassan kiüresednek. Amibe ugyanis minden belefér, abban végül nincs semmi. Milyen kapaszkodók, értelmezési keretek maradnak a jövő nemzedékei számára, ha a be- és elfogadás leple alatt felszámoljuk a normális emberi lét tartópilléreit? Ha a be- és elfogadás leple alatt kultúránk felszámolását akarják Európa nemzeteire rákényszeríteni?
Néha úgy tűnik, sosem lesz vége. Pedig azzal áltattak bennünket, majd a második hullám könnyebb lesz. Ja, mégsem. Majd a harmadik. Közben volt nyár is, s jött megint az ősz, telve aggodalommal. Közben ember embernek lett a farkasa, tízezrek rázzák az öklüket a téren, szabadságot követelve. Miközben hirtelen elmegy a nagymama, az édesapa, a testvér. Akad olyan család, ahol csak a gyerekek maradtak életben. A globális őrület összezsugorította a földgolyót, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly.
Interjút készítettünk Herczegh Anitával, a Covid-árvák pártfogójával, aki egyebek mellett elmondta, abban a bizonyos pohárban az volt az utolsó csepp, amikor a férje ismerősétől hallott egy hatgyermekes Covid-beteg édesanyáról, akiről nem lehetett tudni, meg tudják-e menteni, s éppen azt intézték, hogy gyermekei még elbúcsúzhassanak tőle… Akkor fogant meg benne a gondolat, hogy segíteni kell az árvákat, és megszületett a Regőczi István Alapítvány. Akkor 5-600 gyermekről lehetett tudni, most már több mint ezer árva, vagy félárva gyermekről tudnak.
Egy perc alatt romba dőlhet minden, de újra kell kezdeni, vallja a kétgyermekes Simona. „Gyanítottuk, hogy valami nincs vele rendben, de akkor nehéz volt az orvosokhoz bejutni. Másnap reggel pedig felhívtak a kórházból, hogy az én életerős, 45 éves férjem, Pityu koronavírusban meghalt. A hírt és a hiányát a mai napig nem tudtam felfogni. Negyvenéves koromig a világ legboldogabb emberének, a szerencse lányának tudhattam magam. Megvolt mindenem, amiről ember csak álmodhat. Imádott hivatás, szerető férj, két gyönyörű gyermek, anyagi biztonság… Azon a márciusi napon mindez kártyavárként omlott össze bennem.” A történetet B. Vida Júlia jegyezte le.
A mi hitünkben az Isten túlságosan is „majd-Isten” lett. Távoli, bizonytalan. Hiszünk Benne, persze… s majd egyszer talán találkozunk is vele. De ritkán gondolunk úgy rá, hogy „már köztünk jár”! Az Isten le tudja – és úgy tűnik, le is akarja – rövidíteni az utat hozzánk, egészen a „köztünk járásig.” Aki pedig köztünk jár, azzal foglalkozni illik. Ez a minimum… Különösen, ha az egy gyermek. Egy csecsemő, írja Albán József katolikus lelkipásztor. A karácsony misztériuma megihlette költőinket, íróinkat. Móra Ferenc, Wass Albert, Herczeg Ferenc, Fekete István ünnephez illő műveiből Kövesdi Károly válogatott.
Babucs Zoltán hadtörténész a losonci bakák karácsonyát írta meg az egyik tiszt, dr. Lux Gyula naplója, illetve a Dobsina és vidéke hetilapban közölt tudósítás alapján.
Lehet vagy nem lehet latinul misézni? A kérdést Somogyi Szilárd járta körbe. „Írásunknak ezt a címet is adhattuk volna: A modern és a hagyományos a katolikus egyházban. Mindjárt hozzá is kell tennünk, hogy a modern fogalma alatt nem a templomokban megjelenő digitális kijelzőket, az egyházközösségek immár természetesnek vett internetes honlapjait értjük. Annál inkább gondolunk a katolikus egyház alapját, központi elemét jelentő liturgia felfogásában, ünneplésében jelentkező változásokra.”
Ismert és kevésbé ismert, de mindenképpen tevékeny, közösségükben fontos munkát végző embereket kérdeztünk arról, hogy milyen pozitív dolog történt velük a leköszönő évben, és mire számítanak jövőre.
Nemcsak kutyavásár, egy nagyon emlékezetes karácsony is volt Budán, mégpedig 1476-ban, amikor Hunyadi Mátyás és a nápolyi királylány, Aragóniai Beatrix összekötötte az életét. Erre december 22-én a Nagyboldogasszony-templomban annak rendje és módja szerint került sor, majd ezt követte a napokon át tartó „ünnepségsorozat”, írja Lacza Tihamér.
Kovács László történész írta meg a csallóközi betlehemezés történetét és menetét. A karácsony igazi hangulatát a szokások, az ünnephez kapcsolódó játékok és más népi hagyományok teremtették meg. Például a mendikálás, kántálás, a csillagjárás, és további népi hagyományok. Ilyen volt a néhol még napjainkban is élő, sokszor újjáéledő játék itt, a Csallóközben, a betlehemezés.
A járványhelyzet miatt az idén sem sikerült hagyományos formában megrendezni a nagy múltú jánoki betlehemes találkozót, de a szervezők úgy döntöttek, karácsonykor online formában elviszik az emberek otthonába ezt a népszokást. Erről szól Fábián Gergely írása. Régi karácsonyok, hal nélkül. Ez a címe Dunajszky Éva írásának. Ma már a hal a legtöbb karácsonyi asztalon ott van, de tényleg nem volt ez mindig így. S mivel az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma, nem véletlen, hogy a paraszti ház leginkább tisztelt bútordarabja is az asztal. Hogy mi került rá, megtudhatják a szerző írásából. Révész Tibor református lelkipásztor közel egy esztendeje a Barsi Református Egyházmegye espereseként dolgozik. A királyhelmeci születésű, 2002 óta Zselízen szolgálatot teljesítő lelkésszel beszélgetett Kaszmán Zoltán a magyar megmaradásról, nagy kihívásokról és tervekről, valamint a hit erejéről.
Kézzel készül, tehát felbecsülhetetlen, állítja a Nyárasdon élő Nagy Csaba, akinek a fafaragás jelenti a kikapcsolódást és a felszabadulást. Ő a helyi betlehem szobrainak az alkotója. Munkáját nemcsak a falubeliek, de már a Csallóközön túl is elismerik, tudjuk meg Reczai Lilla cikkéből. Nagy-Miskó Ildikó interjút készített Kristóf Réka Virtuózzal. Miután a kiváló komáromi tehetség Magyarországon kiérdemelte a 2017-es év Virtuóza címet, a nyugat-németországi Theater Trierhez szerződött. Jó hír, hogy mivel már szabadúszóként közelebbi helyszíneken lép fel, gyakrabban élvezhetjük csodálatos énekhangját és egyre érettebb színészi játékát.
„Még sötét van, mikor puskámat a vállamra kanyarítva kilépek a kertkapu előtt futó dűlőútra, és az erdő felé veszem az irányt. A hajnali derengés már a magaslesen talál, vastag kabátba, meleg holmiba burkolódzva várom, hogy világosabb legyen. Csend ül a tájon. A távcsövet kezem ügyébe helyezve, átadom magam a csendes szemlélődésnek. Ahogy világosodik, megnyugtató végigtekinteni az előttem fekvő, hóval borított réten és a behavazott fákon”. Az erdei séta további részletei Sánta Norbert Decemberi életképek című írásából kiderülnek. Katicáékhoz karácsonyra beköltöznek az angyalok, írja Szomolai Andrea.
Szép, nagy családban, három csodaszép lánygyermekkel éli meg a karácsony meghittségét és az adventi várakozást a nagyszerű énekes, Lantos Borbély Katica. Gyermekeinek igyekszik átadni az ünnep igaz, mély hitbéli üzenetét. Otthonuk a Kisjézus és az angyalok játszóhelye karácsonykor. Meghitt családi együttlét, ajándékozás, öröm, szeretet – általában ezeket a fogalmakat kapcsoljuk a karácsonyi ünnephez, és ezeket az érzéseket éljük át szeretteink körében. De vajon milyen lehet a karácsony egy nyugdíjasotthonban koronavírus-járvány idején? A füleki Nefelejcs Nyugdíjasotthon igazgatóját kérdezte Agócs Szvorák Emese.
Mindig a magyar közösség szolgálatában. A fenti cím egyben egy megállapítás is lehet a rimaszombati Wass Albert Nyugdíjasklub elnökének tevékenységéről. Gál Piroska idén, már a 81. életévét túllépve, lett a Pogány Erzsébet-díj első évfolyamának díjazottja, akinél Virsinszky Tamás járt.
Minden nap érkezik áldás, állítja a Hubacs család. A szülők vívják csatáikat a betegségekkel, de a nehézségek ellenére teszik a dolgukat a közösség és a család javára. Nem hagyják, hogy a betegség határozza meg mindennapjaikat. A barti család tagjaival Bokor Klára beszélgetett. Pár évtizedes kassai lét után mesébe illő módon talált vissza a gyökereihez Gelvanics József. Hazatért a 200 lelkes szülőfalujába, Bodrogszögbe. A zsákfaluba, ahol az ország legalacsonyabban fekvő pontja található. Ma már ott él az alkotó, akinek a drótfiguráival sok helyen találkozhatunk, írja Molnár Gabriella.
Lazaccal, egy habos csodasüteménnyel, Marlenkával, szűzpecsenyével meg polentával kedveskednek az Íz-lelő szerzői, B. Szabó Csilla és Vass Laura. A 66–73. oldalon humor minden mennyiségben, aktuálpolitikai, történelmi, no meg az, milyenek a karácsonyi asztalhoz való készülődés előtti pillanatok… Sportrovatunkban évértékelőt találnak a magyar sport és a sportbiznisz világából Rajkovics György és Rajkovics Péter tollából.
A Magyar7 idei utolsó, dupla számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán a nyitrai Szent Emmerám-székesegyház látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk a laphoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják! És nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható a Magyar7.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
