18 színész, 8 gyerekszereplő, 8 énekes-együttes, 30 táncos, 2 kaszkadőr, 2 artista, vagyis összesen közel 70 fő lép színpadra az Erkel Színházban április 8-án és 9-én a Zsuffa Tünde azonos c. regényéből Lezsák Sándor dramatizálásában Szikora Róbert zenéjével készült új musical premierjén Cseke Péter Kossuth-díjas színművész, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója rendezésében. A nagyszabású vállalkozás – producer: Pataki András – első nyilvános olvasópróbája a sajtó előtt zajlott.
A terem szinte szűknek bizonyult, hiszen a kettős szereposztással készülő darab csaknem minden szereplője, valamint a megvalósításban minden alkotótárs – a zenei vezetőtől a világítás tervezőjéig – eljött.
És persze a sajtó érdeklődése sem maradt el, hiszen szentekről oratóriumot, operát írtak már, de táncosokat és artistákat felvonultató musicalt nemigen.
Pedig csak első hallásra meghökkentő a műfaj, mert – mint Zsuffa Tünde író rámutatott – a mű nem csupán egy szent élettörténete, hanem szembenézés az emberi gyarlósággal és az emberi lélek önzetlen nagyságával. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja. Az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált. A szép, boldog, szerelmes nőé, aki megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és kiapadhatatlan.
Az asztalnál Cseke Péter, Lezsák Sándor, Zsuffa Tünde, Szikora Róbert, Pataki András (Fotó: Cservenka Judit)
Cseke Péter rendező röviden szólt arról, hogyan vállalta el 2021 márciusában Lezsák Sándor felkérésére a musical megrendezését. Mellőzve az ilyenkor szokásos megfontolást, azaz ismerkedést a darabbal, a zenével, azonnal igent mondott, hiszen ismerte a regényt és az alkotókat.
Bízik benne, hogy a Jóisten áldása körülöleli a vállalkozást, amelynek megvalósításában nagyszerű társakat tudhat maga mellett. Valamennyiüket név szerint felsorolta.
Sorban bemutatta a kettős szereposztás színészeit, a gyerekszereplőket ezúttal nem akarta még próbával terhelni, csak a kis Erzsébetet alakító kislány volt jelen. A sajtó számára sem valódi, elemző próbával készültek, hanem ízelítőt állítottak össze a darab néhány jelenetéből és dalbetéteiből.
Szekeres Adrien balra és a zenei vezető (Fotó: Cservenka Judit)
Az első helyszín: Pozsony, a kiválasztott jelenetekből megismerjük a királyi pár: II. András és Gertrúd vitáját a kis Erzsébet Türingiába küldése előtt. II.András szavaiból a politikai háttér, Gertrúdéból az anya féltő aggodalma fejeződik ki. Zsuffa Tünde hangsúlyozta, hogy vitatkozva a Bánk bánból belénk rögződött királyné jellemmel, a történelmi valósághoz közelebb állóan feleséget és anyát rajzolt Gertrúdból. A másik pozsonyi jelenetben is változtatott a köztudatban élő történeten. Itt amikor II. András rábízza Walter lovagra a kislányát, és bevallja, hogy felismerte: Erzsébet kiválasztott lény, elhangzik a rózsacsoda története.
Ezt a legtöbb krónika Türingiába helyezi a felnőtt Erzsébet és sógora Henrik közti esetként, a musical viszont „hazahozza”. (Szerk.: Ennyit talán megérdemel Szent Erzsébet szülőföldje, hiszen elég keserű tudni, hogy világszerte Türingiai Szent Erzsébetnek nevezik az Árpád-házi királylányt. )
Ugrás az időben, helyszín: Türingia. Az elhangzó Gyűlölöm Erzsébetet című dalból megismerjük a gyűlölködő anyóst, Zsófia őrgrófnét, majd az egyik jelenetben Walter lovag és Lajos gróf beszélgetnek Erzsébetről és a szerelemről. Erzsébet és Lajos vallomása a Szívemből című kettős az első szerelmes dal. Nászajándékként azt kéri Erzsébet, hogy látogassanak el magyar földre, ahol kisgyerekkora óta nem járt.
Horányi László (Fotó: Cservenka Judit)
Az esztergomi királyi udvar a helyszíne Erzsébet és bátyja, a későbbi IV. Béla találkozásának, itt hangzik el a regény és a darab címadó sora, Az Ég tartja a Földet dalban, amelyben a testvérek gyermekkori emlékeiket idézik.
S ez a szín kínál lehetőséget a szerző napjainkhoz szóló gondolatának is. Amikor Walter lovag és II. András beszélgetnek az Aranybulláról, a költekező magyar főurakról és a keresztes hadjáratról, András megjövendöli, mi vár Európára:
„Láttam Jeruzsálemben, milyen katonái vannak a muszlim csapatoknak. Ezek, ha egyszer ránk szabadulnak, akkor végünk! Az európai népek között nincs olyan összefogás, fegyelem, egymásért való kiállás, mint náluk. Ha mindenki csak a saját érdekét nézi és nem fogunk össze a kereszténység zászlaja alatt, Európa kivérezteti magát. Csak együtt lehetünk erősek és nem szabad elszigetelni magunkat. Mert a mi jelünk a kereszt…”
Vásári Mónika (Fotó: Cservenka Judit)
A sajtóbemutatón megismert utolsó jelenet már Marburgban játszódik, ahol az özvegy és beteg Erzsébet megálmodja halálát. S elhangzik a darab egyik legszebb dala, Walter lovag imája: Menj!
Zsuffa Tünde ezzel kapcsolatban elmondta, hogy magyar szentet akart Erzsébetként bemutatni. Lehet, hogy a rózsajelenet hazahozatala ellentétes a krónikákban leírtakkal, Erzsébet utolsó szavait azonban német kéziratokból másolta le, s azok magyarul hangzottak el. Történelmi tény, hogy Erzsébet már nem tudott magyarul, amikor fivérével találkozott, de az is tény, amit a német kéziratok is bizonyítanak, hogy az élete utolsó állomásán az ember anyanyelvén szólal meg.
Dóczi Péter és Buch Tibor (Fotó: Cservenka Judit)
A teljes szereposztásból – kicsit önkényesen – most csak a főszereplőket közöljük: Erzsébet: Győrfi Anna és Békefi Viktória, Lajos: Vastag Tamás, Walter lovag: Dolhai Attila és Buch Tibor , II. András: Horányi László és Dóczi Péter, Gertrúd: Szekeres Adrien és Fésüs Nelli, Zsófia: Vásári Mónika és Auksz Éva.
Vastag Tamás és Győrfi Anna (Fotó: Cservenka Judit)
Pataki András producer arról tájékoztatta a sajtót, hogy az április 8-9-re tervezett ősbemutatót követően augusztus 31-ig tizenkét előadás lesz, ezek közül a június 4-i Fertőrákoson, 11-én pedig Szent Erzsébet születési helyén: Sárospatakon. (A város polgármestere is eljött a sajtóbemutatóra).
Dolhai Attila (Fotó: Cservenka Judit)
Egyébként készül a darab német nyelvű változata, mert nagy érdeklődés mutatkozik iránta. 2023-ban fogják átlépni az előadással a határt, jelenleg két vendégjátékot terveznek Németországban és számosat a határon túli magyar területeken.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
