A Komáromi Zsidó Hitközség megalapításának 230. évfordulója alkalmából kültéri kiállítással, rövid műsorral és zsidó ínyencségek kóstolójával egybekötött megemlékezésre került sor november 11-én a Tiszti Pavilonban. Január 21-én e kerek évforduló alkalmából a Selye János Gimnáziumba került az egyik szabadtéri tárlat. A nagyméretű tablók a komáromi zsidóság történetét mutatják be.
A megnyitón iskolánk igazgatója, Andruskó Imre és a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke, Paszternák Antal osztották meg gondolataikat a jelenlevőkkel és a diákokkal. Ezt követően dr. Novák Tamás jogász, a jubiláló hitközség vezetőségi tagja nyújtott alapos történeti áttekintést. 1791-től a helyi zsidóság a megmaradás és a polgárosodás rögös útján építette ki fokozatosan intézményeit, templomait, temetőjét. 1944 áprilisától a helyi zsidóságot rövid idő alatt megfosztották jogaitól és vagyonától, június 1-re kialakították a komáromi gettót, ahonnan az összegyűjtött zsidókat a Monostori erődbe, majd pedig az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállították. A deportálásokat elkerülő zsidók közül többen az 1944 októberében hatalomra kerülő nyilaskeresztesek terrorjának estek áldozatul. A II. világháború alatt több mint 1900 komáromi zsidót, a helyi zsidó közösség mintegy 90 százalékát gyilkolták meg. A holokausztot mindössze 248-an élték túl.
A világháború után a koncentrációs táborokból fokozatosan visszatértek Komáromba a megmaradt zsidó lakosok, akik 1945 második felében újraindították a közösségi életet. A nagy változás 1996-ban kezdődött, amikor megjelent a Hitközségi Híradó első száma. Ez egy kétnyelvű újság, amelyet a júniusi mártír megemlékezésen osztottak ki először az egybegyűlteknek a temető bejáratánál. A lap az akkor 15 és 17 éves Paszternák András és Tamás szerkesztésében és ötlete alapján készült el. Az újjáéledő közösségről szóló panelen a Paszternák testvérek is megjelennek, akik bár több mint 20 éve Budapestre költöztek, nem engedték el a hitközség sorsát és programkoordinátorként továbbra is részt vesznek az események szervezésében.
Az elmúlt években a megromlott állapotú Menház is megújult, főleg szlovákiai és magyarországi pályázati forrásokból. A Menházban ma a zsinagógán és az irodán kívül közösségi helyiség, könyvtár és egy kis múzeum is helyet kapott. Utóbbit oktatási célokra használják, iskolák hozzák ide a diákokat, hogy megismerjék a zsidóság történetét, a kultúrát és a szokásokat.
A diákok toleranciára és aktív állampolgárságra nevelése nem csupán a tananyag része, hanem egyre sürgetőbb aktuális feladat is. Több mint húsz éve minden évben gimnáziumunk holokauszt-emléknapot tart. Évente több alkalommal megpróbáljuk a felnövekvő korosztály számára tanárok és neves vendégelőadók tanúságtétele révén egyértelművé tenni, hogy a múlt felkiáltójelei a mai társadalom számára is intő jelek. Több vendégelőadónk volt már Izraelből, Magyarországról is. Pár éve részt vehettünk az Auschwitzból Birkenauba vezető Élet Menetén.
A helyi zsidóság megmaradásért vívott harcát, a jeles zsidó személyiségeket és a vallásgyakorlás komáromi szakrális helyeit bemutató, öt magyar és szlovák nyelvű panelből álló tárlat február közepéig gimnáziumunkban marad, majd tovább „vándorol” más iskolákba. Köszönet Kollár Zoltánnak is!
(Králik Zsuzsanna, a gimnázium tanára/Felvidék.ma)
