A klímaválság hatásai Szlovákiában a legérzékenyebben a roma települések lakosságát érintik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évek óta figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozás a lakosság legsebezhetőbb, alkalmazkodásra legkevésbé képes rétegeit veszélyezteti a legnagyobb mértékben.
Szlovákiában ilyennek főleg a roma települések lakossága számít, akik még 2022-ben is gyakran az alapvető infrastruktúrához, a művelődéshez és az ivóvízhez való hozzáférés lehetősége nélkül élnek.
„Ezeket a mélyszegénységben élő embereket nehéz meggyőzni a hulladék osztályozásának fontosságáról, ha nincs hozzáférésük sem az ivóvízhez, sem pedig a csatornahálózathoz” – állapította meg Peter Pollák (OľaNO) európai parlamenti képviselő.
Egy környezetvédelmi tanulmány (EEB) szerint a roma lakosságnak a telepeken sok esetben nincs ivóvizük, nincs lehetőségük az alapvető higiénés szükségletek biztosítására, sem pedig a hulladékgazdálkodásra. Ráadásul gyakran élnek szemétlerakatok vagy elhagyatott, szennyezett ipari területek közelében, ami egészségügyi problémákhoz, fertőző betegségek terjedéséhez vezet.
Szlovákiában a Roma közösségek atlaszának adatai szerint közel 440 ezer roma él, akiknek mindössze 18 százaléka integrálódott teljes mértékben.
A fennmaradók koncentráltan élnek, vagy a településeken kívül, vagy azok szélén, esetleg azok belsejében. Az említett atlasz utolsó, 2019-es kiadása szerint a vízvezeték ugyan már gyakoribb a roma településeken, de még mindig van 248 közösségük, ahová nem jutott el a vízvezeték-hálózat. A csatornázással még rosszabb a helyzet, a legtöbb településen nincs.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a romák rossz életkörülményei sokkal sebezhetőbbé teszik őket nemcsak a klímaváltozással, hanem a járványokkal szemben is, amit a koronavírus terjedése is bizonyított.
Megoldást az életszínvonal emelése és a szociális problémák orvoslása jelenthetne. „Egy hulladékkal szennyezett folyó nemcsak környezetvédelmi, hanem szociális probléma is” – hangsúlyozta a Slatinka Polgári Társulás aktivistája, Martina Paulíková, aki szerint egyes roma közösségekben már tapasztalhatók pozitív példák, ezek azonban korántsem általánosak.
„Hihetetlen, hogy a roma településeken rosszabb a helyzet, mint ezelőtt. Nézzünk csak utána, mennyi pénz ment el az utóbbi 30 évben a romák helyzetének megoldására, tudja ezt valaki egyáltalán számszerűsíteni?”
– tette fel a kérdést erre reagálva Ján Budaj (OľaNO) környezetvédelmi miniszter.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
