Míg korábban a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozási folyamatának egy helyben toporgása csupán elvesztegetett lehetőségnek számított, az ukrajnai háborúval ez már egyenesen biztonsági kockázatot jelent – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a montenegrói Budvában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 2BS (To Be Secure) éves biztonságpolitikai fórumon hangsúlyozta, hogy Magyarország a gyengülő EU megerősítésében érdekelt, amelyhez azonban a térség integrációjára lenne szükség.
Aláhúzta: a folyamat felgyorsításának elmaradása korábban csupán elvesztegetett lehetőség volt, de a jelenlegi helyzetben ez már kifejezetten biztonsági kockázatot jelent Európa számára.
„Mára az Európai Uniónak nagyobb szüksége lett a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak ránk” – vélekedett.
Hozzátette, hogy számos kollégája a külső szereplők régióbeli befolyásának erősödésétől tart. „De hogyan is akarunk megnyerni egy játékot anélkül, hogy pályára lépnénk?” – tette fel a kérdést.
Moderátori kérdésre válaszolva Szijjártó Péter leszögezte, hogy a különböző okokból befagyasztott EU-forrásokra Magyarország nem „humanitárius adományként” vagy „nyugat-európai barátaink nagylelkűségeként” tekint, hiszen ez a pénz az európai, köztük a magyar emberek teljesítményéből áll össze, így „részben a miénk”.
Közölte, „alapvetően zsarolásról” van szó, „tisztán politikai okokból” tartják vissza a forrásokat, aminek az az oka, hogy Magyarország annak ellenére is sikeres, hogy fontos kérdésekben szembe megy a fősodorral.
Márpedig – mint kiemelte – az elmúlt tizenkét év rendkívüli sikerei nem jöhettek volna létre, ha igazak lennének a vádak és az országban rendszerszintű korrupció uralkodna.
Az elmúlt évek vitáiról azt mondta, hogy minden kérdésben a magyar kormánynak volt igaza, még ha ezt nem is ismerik el utólag. Erre példaként hozta fel a migrációs válságot, amelynek során hevesen támadták Magyarországot a kerítésépítés, a kötelező elosztási kvóták elutasítása miatt, mostanra azonban minden tagállam hasonlóan cselekszik.
A miniszter egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy
a szankciók hatálya nem terjed ki a nukleáris együttműködésre, márpedig a paksi bővítés, amelyről még 2014-ben született megállapodás, az energiabiztonság erősítésével jár, függetlenebbé teszi az országot a nemzetközi energiapiacok teljesen észszerűtlen mozgásaitól.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország többször világossá tette az álláspontját, miszerint kiáll Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, az ország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre és már másfél millió embert fogadott a szomszédos országból.
(MTI/Felvidék.ma)
