A fonomimika pedagógus-továbbképzés mindig időszerű, hiszen évente több ezer tanuló ismerkedik ilyentájt az olvasni tanulással. A képzés újszerűségével ebben nyújtott segítséget a gömöri pedagógusoknak.
„Az emberek közötti kommunikáció végtelenül fontos. A kommunikáció második lépcső az olvasás, amibe benne foglaltatik a szövegértés. Nagyon fontosnak tartom, hogy az olvasásnak ne csak a technikai részét, hanem az értelmező olvasást is elsajátítsák a gyerekek” – mondta a Felvidék.ma-nak Ádám Zita, főszervező, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának a vezetője.
2022. október 21-én Rimaszombatban a Csillagházban az alsó tagozatos tanítók és nevelőnők részére szervezett pedagógus-továbbképzést, melynek témája a fonomimika volt.
Az előadó dr. Fenyvesi Margit címzetes egyetemi tanár, gyógypedagógus volt, aki a régi olvasástanítási hagyományokat átgondolva, átdolgozva visszanyúlt a fonomimikához, bizonyítva annak hatékonyságát. Az előadó a DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) kutatásokban is részt vett, amelyben a beszédhanghallás a kilenc alapkészségben a legelső helyen szerepel.
Fazekasné Fenyvesi Margit egy hatékony, motiváló és kedvelt olvasás-írástanítási módszert mutatott be. Az elv ugyanaz, mint Kodály Zoltán szolmizáció kézjelei: a hang/betűt jelképező gesztus (fonomimika) mozdulata a gyermekeknek örömet szerez.
A mozgással kísért kommunikáció jobban rögzül, s mindig érzelem is társul hozzá. Gyorsabbá teszi a differenciálást és az összeolvasást.
A szakember azt vallja, sokszor kevés a szó, mutogatni kell. A gesztusok ugyanis színesítik, pontosítják, kiegészítik a mondanivalót.
A módszer komplexitása azt jelenti, hogy bár alapul Tomcsányiné Czukrász Róza módszerét vették, de azt erősen átdolgozták, kiegészítették, korrigálták. Megtartották Meixner Ildikó hang/betűtanítási elveinek egy részét, benne van még a fonológiai tudatosság fejlesztésének szándéka is, amihez egy algoritmus alapján minden hang/betű tanításához előkészítő és gyakorló módszertani anyagok, játékok tartoznak.
A fonomimika hangoztatással tanít, módszere nem kötött tankönyvcsaládhoz, betű/hangtanítási sorrendhez, semmilyen eszközigénye nincs. Teljes szabadságot ad a felhasználásban mindenkinek, aki a hang/betű tanítást és az összeolvasás tanítását motiválóan, gyorsan és stabil eredményekkel kívánja megvalósítani.
Ismert, hogy egyre több a beszédhibás gyermek. Ez annak az eredménye, hogy a szülő egyre kevesebbet beszél a gyerekkel, a gyerek egyre több időt tölt az elektronikai eszközök előtt.
A felelősség elsősorban a szülőkké, hogy helyesen tanuljanak meg beszélni a gyerekek. Utána az óvodáé, s legvégül pedig az iskoláé. Tudni kell, hogy a beszédhibákon a gyermek 12 éves koráig lehet javítani.
„Szlovákiában az egyetemeken nincs ilyen képzés. A fejlesztő szakmák nagyon abszentálnak nálunk. Magyarországon nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek működnek, s hatékonyan tudnak segíteni. Továbbgondolva ezt a képzést úgy vélem, hogy más régiókban is elkerülhet ez a tíz órás képzés. Gondolkodom azon is, hogy a nyári egyetem egyik szakmai programjai közé is be lehetne iktatni, ha az érdeklődés továbbra is fennmarad” – szögezte le Ádám Zita.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)