December 31-én, 9 óra 34 perckor 95 éves korában meghalt Joseph Aloisius Ratzinger német teológus-pap, aki XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a katolikus egyház feje volt.
Matteo Bruni vatikáni szóvivő elmondta: „Fájdalommal jelentem be, hogy XVI. Benedek nyugalmazott pápa ma 9 óra 34 perckor a vatikáni Mater Ecclesia (Egyház Anyja) kolostorban elhunyt. A lehető leghamarabb további tájékoztatást adunk”.
XVI. Benedek a modern kor első egyházfője volt, aki 600 év után először lemondott a pápaságról. Ferenc pápa megválasztását követően a saját magának kijelölt nyugalmazott pápa címmel visszaköltözött a Vatikánba, ahol a Mater Ecclesiae kolostorban élt. Utoljára 2020 júniusában mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Január 5-én, csütörtökön temetik XVI. Benedek nyugalmazott pápát – közölte Matteo Bruni vatikáni szóvivő.
A szertartást, „mely az egyszerűség jegyében zajlik majd, Ferenc pápa vezeti” – tette hozzá.
XVI. Benedek nyugalmazott pápa 95 éves korában szombaton 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban. 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán.
A szombat délben a Szentszék sajtótermében tartott sajtótájékoztatón a szóvivő bejelentette, hogy a temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, „a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében”.
Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak – közölte Bruni.
XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
Szombat este 17 órakor Ferenc pápa vezetésével kezdődik a hagyományos év végi Te Deum istentisztelet, mely a hivatalban lévő pápa első nyilvános megjelenése lesz elődje halálának bejelentése óta.
***
Erdő Péter: XVI. Benedek meghatározó személyisége volt az egyháznak
Mély fájdalommal fogadtam Benedek pápa halálhírét. Teológusként, bíborosként, hivatalban lévő, majd visszavonult pápaként meghatározó személyisége volt egyházunk életének – írta az MTI-hez eljuttatott nekrológjában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
„Világosságot és derűt sugárzott még gyengesége és betegsége éveiben is. Személyében korunk legnagyobb katolikus teológusa távozott közülünk” – fogalmazott.
Érezte, értette az idők jeleit. Szívében hordozta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek – szakértőként – még résztvevője volt. Látta az egyházunkat, Európát és az emberiséget fenyegető veszélyeket, de tisztában volt a megnyíló távlatokkal és reménységünk okával is. Tudta, hogy a hit területén is létezik igazság, és hogy azt szeretetben kell képviselni. Ugyanakkor utolsó nagy enciklikájában (Caritas in veritate) hitet tett amellett, hogy a társadalmi téren megnyilvánuló szeretet is az igazságban gyökerezik, ebből nyeri hitelességét: a társadalomban hirdette meg Krisztus szeretetének igazságát – olvasható a nekorlógban.
„Igazi európai volt. Tudta türelmesen meghallgatni mások véleményét. Figyelembe is vette az így felmerült szempontokat döntései során. A párbeszéd embere volt. A merev formalizmus éppúgy távolt állt tőle, mint a kislelkű önfeladás. Jürgen Habermasszal folytatott dialógusa világnézetünk és kultúránk alapvető kérdéseivel néz szembe. Jó ismerte és értette magyar népünk gondjait és örömeit, szeretettel és érdeklődéssel kísérte a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit is” – írta Erdő Péter.
Hozzátette, hogy továbbra is érvényesek Ferenc pápa róla mondott szavai: „mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész egyházat . teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony”.
Jelmondata ez volt: „Cooperatores Veritatis” – Az Igazság munkatársai. Nem csupán vágyak és vélemények hullámzásának fogta fel a teológiát, de a többi tudományokat sem, hanem az igazság őszinte, módszeres és szenvedélyes keresésének. A katolikus hitet pedig a változó korok emberéhez változó nyelven szóló, de azonosságát és folyamatosságát megőrző, igaz tanításként élte meg és adta elő. Ennek az igazságnak az alapja és teljessége maga Krisztus, aki valódi történelmi személy, akinek a tanítását, életét, halálát és feltámadását történeti forrásokból és az Egyház hagyományából valóban megismerhetjük. Ezért írta Benedek pápa – teológiai munkásságának betetőzéseként – A Názáreti Jézus című könyvét, mely bölcs üzenet és megerősítés számunkra.
Első ünnepélyes pápai szentmiséjének homíliájában Jézusról beszélt, aki jó pásztorként megkeresi és vállára veszi az eltévedt bárányt. Ez az eltévedt bárány – mondta – maga az emberiség! Jézusnak, a jó pásztornak ebben a nagyszerű küldetésében volt munkatársa Benedek pápa, ebben kell részt vennie az egész Egyháznak is. Bízunk benne, hogy Benedek pápa már a Mennyei Atya házából kíséri imájával ennek a nagy műnek a teljesítését – olvasható Erdő Péter nekrológjában.
***
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóközleménye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai megilletődött szívvel értesültek arról, hogy XVI. Benedek emeritus pápa földi útját befejezte, és hazatért a Mennyei Atya Házába.
Az MKPK az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: a Gondviselő Isten iránt érzett, hálatelt szívvel gondolunk személyére. Joseph Ratzinger, majd XVI. Benedek egész élete tanúságtétel volt mindannyiunk számára rendíthetetlen, személyes hitéről; tudása és bölcsessége egész nemzedékeknek mutatott irányt.
„Ferenc pápához csatlakozva kérünk minden jószándékú embert, hogy imáiban emlékezzen meg az emeritus pápáról, továbbá buzdítunk minden testvérünket, imádkozzon Szentatyánkért és az egész egyházért” -olvasható a közleményben.
Az MKPK XVI. Benedek emeritus pápa életútját felidézve azt írja: Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Innben, a Passaui Egyházmegye területén. Édesapja a csendőrség tisztje volt, régi bajor földműves családból származott. Fiatalságának éveit Traunsteinben töltötte. A II. világháború legutolsó szakaszában a légvédelmi egységekhez hívták be kisegítőnek.
1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951. június 29-én szentelték pappá és ezután nem sokkal megkezdte tanári tevékenységét.
1951-ben München-Moosachban volt kisegítő lelkipásztor, majd 1951-52-ben München-Bogenhausenben káplán. 1952-től 1954-ig a Freisingi Szemináriumban volt tanár.
1954-től 1957-ig a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán a dogmatikus és a fundamentális teológia docense, majd ugyanitt 1958-59-ben rendkívüli egyetemi tanár. 1959-től 1963-ig a fundamentális teológia egyetemi tanára Bonnban. 1962 és 1965 között a II Vatikáni Zsinat teológiai szakértőjeként, peritusaként tevékenykedett. 1963 és 1966 között a dogmatika és a dogmatörténet professzora a Münsteri Egyetemen, majd ugyanezeket a tárgyakat tanította 1966-tól 1969-ig a Tübingeni Egyetemen és 1969-től 1977-ig a Regensburgi Egyetemen, ahol 1976-77-ben az egyetem rektorhelyettese volt.
VI. Pál pápa 1977. március 25-én münchen-freisingi érsekké és ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki. 1981. november 25-én az azóta szentté avatott II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett.
1986 és 1992 között a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is ellátta. 1998. május 21-én a budapesti Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki.
2002-ben választották meg a bíborosi kollégium dékánjává.
2005. április 19-én a bíborosi konklávé Szent II. János Pál pápa utódjául Joseph Ratzingert választotta meg, aki XVI. Benedek néven kezdte meg szolgálatát. Pápai jelmondata: „Cooperatores veritatis”, azaz „Az igazság munkatársai” (3Jn 1,8). Ő a nyolcadik német pápa és a 265. a római katolikus egyházfők sorában.
Pápai hivatala során megjelent három enciklikája: Deus Caritas est (2005), Spe salvi (2007), Caritas in veritate (2009), közel ötven apostoli konstitúciója, négy apostoli buzdítása és számos egyéb írása, közülük kiemelendő a Názáreti Jézusról szóló trilógia. Teológiai köteteinek, tanulmányainak éppoly terjedelmes a listája, mint különböző egyetemektől kapott elismeréseinek, díszdoktori kitüntetéseinek sora. Nem hivatali tekintélye, hanem személyes tekintélye és világos előadásmódja tette, hogy előadásai zsúfolt előadótermek előtt hangzottak el, könyvei pedig nagy példányszámban érdekelték az embereket. Magyar nyelven közel negyven munkája jelent meg.
2013. február 10-én kelt nyilatkozatában korára és fogyatkozó erejére hivatkozva le kívánt mondani a pápai hivatalról. Szándékát a következő nap jelentette be, és az február 28-án lépett hatályba.
***
Minden gesztusával Istenre akarta irányítani a figyelmet
A most elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa minden gesztusával és megnyilatkozásával nem a saját személyére, hanem mindig Istenre akarta irányítani a figyelmet, ez volt az ő pápaságának értelmezési kulcsa – mondta Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő szombat délután az MTI-nek.
A szakértő – aki többször személyesen is találkozott a nyugalmazott egyházfővel – hangsúlyozta: XVI. Benedek tanításaiban a világosság és az érthetőség volt a leginkább vonzó, ahogyan átadta a keresztény hit alapvető igazságait és megfogalmazta azoknak a mai életre vonatkoztatott tanulságait.
Felidézte, első alkalommal egy kánonjogászok számára szervezett kongresszuson találkozott vele a Vatikánban, a második alkalommal pedig lemondása után, már emeritus pápaként fogadta egy külön kihallgatás alkalmával 2018 februárjában.
„Tanúsíthatom, hogy nagy figyelemmel követte akkor is a világ történéseit, Magyarországról érdeklődött, annak történelmére reflektált és az aktualitásait kérdezte” – emlékezett vissza a rövid találkozóra Érszegi Márk Aurél.
A szakértő arról is beszélt az MTI-nek: sokat árult el XVI. Benedek jelleméről pápává választásakor elmondott bemutatkozása, amelyben arról szólt, személyében az Úr szőlőjének alázatos munkását választották meg a bíborosok. Ebben a képben sok minden benne van, vagyis ő nem a saját birtokán gazdálkodik, a saját gyümölcsösét műveli, hanem az Úrét, tehát valakitől kapott egy megbízást, amelynek megpróbál alázatosan, nem a saját személyét előtérbe helyezve eleget tenni – magyarázta a szakértő.
„Mindig, minden gesztusában, minden megnyilatkozásával Istenre és Jézusra akarta irányítani a figyelmet, ez az ő megnyilatkozásának, pápaságának az értelmezési kulcsa” – fogalmazott.
Érszegi Márk Aurél utalt arra is, látványos öltözködésével és feltűnő liturgikus eszközeivel régebbi elemeket „hozott elő”, sokaknak különösnek tűntek ezek a szokatlan külsőségek, ezeknek azonban mind az volt az értelme, hogy Joseph Ratzingert mint személyt elrejtse a pápaság hivatala mögött.
A még püspökként választott jelmondatának, a Cooperatores Veritatisnak (Az igazság munkatársai) lényege, hogy van igazság, ami objektív és megismerhető az ember számára, ezt az isteni kinyilatkoztatást kell az egyháznak közvetítenie a mai kor embere számára, ő pedig ezt egy érhető nyelvezettel, felfogható és igényes módon közvetítette – vélekedett a szakértő.
Érszegi Márk Aurél utalt arra is: a római katolikus egyház történetében hatalmas újításnak számított, hogy emeritus pápaként legalább annyi ideig szolgálta az egyházat, mint uralkodó pápaként.
Lemondásának célja nem az volt, hogy a saját dolgaival foglalkozhasson, hanem szándékosan egy másfajta, „visszavonult imádságos jelenléttel” akarta tovább vinni egyházi szolgálatát, ezért is élt tovább a Vatikánban, a Szent Péter-bazilikától nem messze – mondta.
Megjegyezte, XVI. Benedek lemondása példa nélkül volt és új helyzetet teremtett az egyházban, temetése pedig ennek az új helyzetnek egyfajta tükröződése lesz, vagyis az, hogyan búcsúztassanak el majd egy emeritus pápát.
***
Korábban írtuk:
Az elmúlt kilenc évben, amióta idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a lemondását, hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.
XVI. Benedek 500 év után volt az első német pápa, akit megválasztottak, összességében pedig a nyolcadik. Napi rutinját is német precizitással tervezte meg, a világsajtót pedig német, angol, olasz, francia és spanyol nyelven is olvasta.
Az idős pápa mindennapjairól a Vatikáni Rádió számolt be, XVI. Benedek 95. születésnapja alkalmából.
A Mater Ecclesiae kolostor napi rutinja »nem változott azóta, hogy a pápa visszavonult. Mindig a nap legfontosabb részével kezdődik a kora reggel: a szentmisével és a breviárium imáival… Aztán a reggeli és a pihenés ideje következik. Ezután XVI. Benedek a levelezésnek és a délelőtti olvasmányoknak szenteli magát. Időnként jut idő a zenére is az ebédidőig« – számolt be a mindennapokról Gänswein érsek. Délután ismét egy rövid pihenő következik, és időnként a látogatók fogadása. Minden attól függ, hogyan érzi magát az emeritus pápa. Délután »egy kis séta a vatikáni kertekben a rózsafüzér elmondásával, amit ülve végzünk«. A nap vacsora után az olasz nyelvű híradóval és az esti imával zárul.
(index.hu/mti/Felvidék.ma)
