A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület N. Tóth Anikó vezetésével Irodalmi beszélgetések és felolvasások címmel ötrészes sorozatot indított, mely március 10-én Rimaszombatban ért véget.
A beszélgetés sorozat arra irányult, hogy a középiskolákban bemutatkozási lehetőséget adjanak a kortárs magyar íróknak, bízva abban, hogy a személyes találkozás felkelti az érdeklődést az irodalmi szövegek iránt.
„Több helyszínt választottunk. Mindig más volt a téma és mások voltak a meghívott szerzők is, akiket úgy hívtunk meg, hogy kötődjenek az adott helyszínhez. Moderátornak pedig szakembereket, irodalomtudósokat, egyetemi oktatókat kértünk fel. Az egyik legfontosabb küldetésünk az volt, hogy a fiatalokat tájékoztassuk, hogy mi zajlik a szlovákiai magyar kortárs irodalomban” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak N. Tóth Anikó.
Ipolyságon, Komáromban a Selye János Gimnáziumban, Nyitrán az egyetemen és Rimaszombat előtt Kassán valósult meg a program a Kultminor támogatásával.
N. Tóth Anikó (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ipolyságon volt egy filmsorozat, a Felföldi tájolónak az egyik része Selmecbányáról szólt, így Korpás Árpád volt a vendég, aki abban a gimnáziumban érettségizett, ahová ezt a programot vittük. Komáromban fiatal pályakezdőket, egy kötettel rendelkező szerzőket hívtunk, Gyurász Marianna, Polnicky Tamás és Baka L. Patrik volt a vendég, H. Nagy Péter pedig a kérdező. Nyitrára a színház témakörben hívtunk vendégeket, Forgács Miklóst, aki a Tháliának a dramaturgja és drámaíróként is tevékenykedik, illetve Deák Renátát, aki a magyar irodalomnak a szlovákra fordítója. Tematikusan a nyitrai egyetemistáknak a kortárs drámához való viszonyát próbáltuk ezzel közelíteni. Kassán a gimnázium és a szakközépiskola diákjai voltak a közönség, ott pedig az egyik vendég Gazdag József sportújságíró és én voltam a másik és Mizser Nagy Csilla volt irodalomtörténészként a moderátor. Rimaszombatban pedig mellettem Bogyó Noémi író volt a vendég, aki ebben az épületben érettségizett. A beszélgetést pedig a helyi Hizsnyan Géza színikritikus vezette” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t N. Tóth Anikó.
Bogyó Nóémi a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy ünnepként élte meg a rimaszombati könyvbemutató napját, hiszen találkozhatott a szüleivel, s abban a gimnáziumban beszélhetett a könyvéről, ahol ő maga is diákoskodott.
„Nagyszerű dolog nézni, hogy mindig van folytatás. Az élet mindig folytatódik. Itt tele vannak fiatal, lelkes tinédzserekkel a székek, a padok. S mindig van hová jönni. S ez az iskola olyan tradíciókat ápol, amelyben otthont tudnak adni ilyen rendezvényeknek is. S ezért ünnep nekem a mai nap” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Bogyó Noémi.
Vakfoltok (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Minden városban a szélesebb nagyközönségnek is felkínálták a programot. A szervezők úgy vélik, hogy sikeres projektet valósítottak meg, s szeretnék a jövőben is folytatni, s más-más iskolákba ellátogatni.
„A kortárs irodalomra sem az alap-, sem a középiskolai tananyagban nincs idő. Ezért is gondoltuk ki ezeket a találkozásokat, mint rendhagyó irodalomórákat, hogy ezzel ezt a hiányt valamilyen módon pótoljuk. Úgy gondolom, hogy az értékekre fel kell hívni a figyelmet. Örülök, hogy az iskolák ebben együttműködtek, szívesen fogadtak és helyet biztosítottak. Ezt ezúton is köszönöm” – mondta N. Tóth Anikó.
Rimaszombatban Hizsnyan Géza Bogyó Noémi Vakfoltok és N. Tóth Anikó A szalamandra mosolya regényét mutatta be és beszélgetett az írónőkkel. Mindketten elárulták, hogy már a nyomdában van a legújabb művük.
Bogyó Noémi (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Bogyó Noémi szürrealisztikus jelenetekkel átszőtt regénye négy fiatal történetét mutatja be, a történelmi háttér az 1989-es csehszlovák bársonyos forradalom, illetve annak előzményei és következményei.
N. Tóth Anikó könyve várostörténet, nőtörténet, mese és mítosz, napló és feljegyzés, anekdota és önreflexió egyben. Az írónő Selmecbánya topografikus és kultúrtörténeti dimenziói mentén épít fel egy fiktív multikulturális várost: az önmagukon túlmutató hely- és személynevek kavalkádjából, a hozzájuk kapcsolódó historikus és mitikus történetek fragmentumaiból „Selmec” mágikus szövedéke bontakozik ki.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
