Pénteken délelőtt Komáromban találkozott Michal Kiča környezetvédelmi államtitkár a régió polgármestereivel, akiket a tervezett, mintegy 21 ezer hektárnyi, Dévénytől Helembáig terjedő Duna Menti Nemzeti Parkról tájékoztatott. Mint elhangzott, a nemzeti park létrehozása nemcsak a természet- és tájvédelem, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése, hanem a vízkészletek védelme szempontjából is fontos.
Jelentős késéssel érkezett meg pénteken a környezetvédelmi államtitkár Komáromba, ahol a Komáromi járás mintegy 18 polgármesterével, önkormányzati képviselőivel, helyi vállalkozókkal, az állami erdészet képviselőjével és a járási elöljáróval is találkozott, azzal a céllal, hogy ismertesse a nemzeti park tervezetét (a tervezet itt elérhető).
Michal Kiča környezetvédelmi államtitkár (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kiča megjegyezte, az első alföldi nemzeti park a szomszédos országokban már létező nemzeti parkokhoz hasonlóan működne, mint a Donau-Auen Nemzeti Park Ausztriában vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Dunai-Ipolyi Nemzeti Park Magyarországon.
Teljes kiterjedése meghaladná a 21 ezer hektárt, amely lefedné azt a 24, már létező, európai jelentőségű Natura 2000-es területet és további 28 nemzeti jelentőségű területet, illetve magába foglalná a dunai ártéri erdők madárvédelem alatt álló területeit.
Ez utóbbi tájvédelmi körzet igazgatóságának munkatársa, Daniela Uhereková Šmelková a projekt bemutatása során elmondta, a javasolt tervek szerint a nemzeti park teljes területének 96 százaléka jelenleg is természetvédelmi terület. „Egy összefüggő természetvédelmi területről van szó, amely az ökológiai folyamatok, valamint a térségre jellemző számos faj és ökoszisztéma védelmét szolgálná” – magyarázta, hozzátéve, senki elől nem szeretnék elzárni ezeket a területeket.
A nemzeti parkot a védettség fokától függően A, B, C zónákra szeretnék osztani (A a legmagasabb, C pedig a legalacsonyabb fokú védettséget élvezné), és a teljes tervezett terület mindössze 15,4 százaléka tartozna az A zónába, amely szintén látogatható lenne, legfeljebb időszakosan, például a védett madarak költési időszakában korlátoznák.
Šmelková a leendő park kapcsán leszögezte, az alacsonyabb védettségi fokozatú területeken továbbra is folytatódhat a mezőgazdasági tevékenység, az eddigi, már létező, természetvédelmi okokból bevezetett korlátozásokat nem fogják szigorítani.
A nemzeti park projektjének bemutatóján elhangzott, a létesítmény kedvezően hatna az ökoturisztika fellendítésére és nem korlátozná a térségre jellemző horgászatot sem. Az államtitkár aláhúzta, jelenleg a tervezet előkészítése zajlik és még semmi sem dőlt el. „Egyeztetni szeretnénk minden érintett féllel, akiknek az észrevételeit figyelembe vesszük a nemzeti parkról szóló kormányrendelet kidolgozásánál. Célunk az érintettek és a helyi lakosság elégedettsége” – hangsúlyozta. Bár nem zárta ki egyértelműen annak a lehetőségét, hogy a nemzeti park tervezett határain módosítsanak, a tájékoztatón az is elhangzott, hogy a nemzeti park értelmét vesztené, ha a tervezett területi egységét megszakítanák egy-egy rész kivételével.
Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A találkozón részt vett Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója is, aki azt magyarázta, hogy a nemzeti park létesítésével a természeti örökség hatékony védelme a cél, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a Duna menti régió egységes környezetvédelmi igazgatás alá kerüljön és legyen egy központilag koordinált struktúrája, amely hatékonyabbá tenné a szükséges védelmi intézkedéseket.
Michal Kiča államtitkár is azzal érvelt,
hogy a nemzeti park létrehozásával létrejönnének a park „konzultációs és tanácsadó szervei”, ezzel biztosítva az érintett felek beleszólási lehetőségét, illetve központilag irányíthatnának olyan problémákat, mint a régiót sújtó szúnyoginvázió vagy az árvízvédelem.
A megjelent polgármesterek azon aggodalmára, hogy a nemzeti park létrejöttével az ártereket nem lehet majd kellőképpen tisztítani, Šmelková úgy felelt, az árvízvédelmi szempontból fontos területek karbantartását a vízügyi törvény szabályozza és a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat végzi – ezzel kapcsolatban semmi sem változna a nemzeti park kihirdetésével.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A vita során arra is kitért, hogy az Európai Bizottság Szlovákia ellen több eljárást is indított a veszélyeztetett fajok nem megfelelő védelme miatt.
A Duna Menti Nemzeti Park legfőbb célja pedig a védett és veszélyeztetett fajok védelme mellett természetes élőhelyeik megőrzése.
Arra a felmerülő problémára, mely szerint a nemzeti park létesítésével egyes önkormányzatok bevételektől esnének el, az államtitkár azt válaszolta, lesz kompenzációs lehetőségük a Környezetvédelmi Alapon keresztül – ugyan nem közvetve, de a tervezet részeként pontosan meghatározott fejlesztésekre lehet majd kérni pénzösszegeket.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A komáromi találkozón jelen voltak a helyi jachtklub és a hajógyár képviselői is, akiket a kikötő és a hajóközlekedés kérdése foglalkoztatott leginkább. Kérdéseikre az államtitkár elmondta, Komáromban csupán a vízfelületeket érinti a nemzeti park létrejötte.
Aláhúzta, a hajóközlekedést semmilyen módon nem fogják korlátozni, illetve a hajógyár működését sem, hiszen az az ipari zónában található, amely nem része a nemzeti park tervezetének.
A találkozón elhangzott, a OĽaNO képviselői által februárban parlament elé terjesztett törvénymódosítás – amely kötelezné a kormányt, hogy 2024. március végéig hirdesse ki a nemzeti parkot – kizárólag a Duna Menti Nemzeti Park jogi kereteit hivatott lefektetni, amelyet csak a kormány hirdethet ki – ezt azzal kapcsolatban rögzítette, hogy a parlament hiába hagyja jóvá a természet- és tájvédelmi törvény módosítását, azzal még nem alakul meg automatikusan a nemzeti park a megadott határidőig. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy a lehető legalaposabban kidolgozzák a nemzeti park projektjét, amelyet vélhetően már egy másik kormány fogadhat majd el.
A tervezett nemzeti park területe a Komáromi járásban
Orosz Örs (Szövetség) önkormányzati képviselő a nemzeti park igazgatóságának székhelyét firtató kérdésére az államtitkár azt felelte, vélhetően Pozsonyban lesz, ám működni fognak kihelyezett fiókok az érintett járási székhelyeken is. Az igazgatótanács tagjai pedig az egyes régiók és érdekképviseletek tagjaiból kerülnének ki, jegyezte meg Kiča. A képviselőnek arra a javaslatára, hogy a nemzeti parkot bővítsék ki az Apáli-sziget és a hetényi homokbucka természetvédelmi rezervátumokkal, az államtitkár ígéretet tett, foglalkozni fognak a kérdéssel.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
