Chrenóczy-Nagy József tudományos szimpózium Nyitrán

Május 3-án a nyitrai székhelyű Zoboralja Kht. termeiben valósult meg a Chrencóczy-Nagy József neves ornitológus életével és munkásságával foglalkozó tudományos szimpózium, mely a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Zoboralja Közhasznú Társaság együttműködése keretén belül jött létre.

Ladányi Lajos, a Zoboralja KHT igazgatója üdvözölte a meghívottakat, majd Mészáros András professzornak, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnökének adta át a szót. Mészáros professzor felszólalásában méltatta, a szimpózium nem jött volna létre, ha a múlt év folyamán a Chrenóczy-Nagy József tiszteletére avatott emléktábla ünnepélyes leleplezésén nem született volna meg az ötlet egy Chrenóczy-szimpózium megrendezését illetően.

Mészáros András professzor felszólalásában kiemelte:

„Nagyon gyakran emlékezünk a múltra. Néha túl sokat és megfeledkezünk arról, hogy a múltnak kell hogy legyen folytatása a jelenben és a jövőben.“

Éppen ezért szólította meg MUDr. Gálffy Balázst, a Selye János Klub – a magyar medikusok klubjának volt elnökét, hogy e tudományos szimpózium keretén belül tartson előadást Selye Jánosról, a stresszelmélet atyjáról. Gálffy Balázs pedig két medikust, Kováts Virág Borbála harmadéves orvostanhallgatót és Kiss Beáta másodéves orvostanhallgatót szólította meg, akik a Selye János Klub elnökségi tagjaiként mutatták be a klub diákélet szervezése terén zajló kreatív munkáját.

Mészáros András professzor kiemelte: „A 19. század közepétől, Chrenóczy-Nagy Józseftől eljutunk Selye Jánosig. Majd a Selye János Klubig. A Selye János Klub, a magyar medikus diákok klubja az, amely összeköti a jelenlegi medikusok diáklétét a majdani szakmai jövővel. Két évszázadot átölelő szimpózium ez, a múltra való emlékezés, mely a jövőbe mutató kell hogy legyen.“

Laca Tihamér bevezető előadását – A múltbéli Nyitra, a magyar művelődés regionális központja címmel Mészáros András professzor adta elő, Laca Tihamér egészségügyi okokból való távolmaradása miatt. Az előadásból a 19. századi és a 20. század elejei Nyitra országos fontosságú magyar tudósaival, kutatóival ismerkedhetett meg a közönség.

Fehér Sándor professzor Chrenóczy-Nagy József élete és természettudományi munkássága című előadása keretén belül ismertette Chrenóczy életét és munkásságát. Ebből a szimpózium résztvevői megtudhatták, hogy Chrenóczy nemesi családból származott és élete nagy részét Nyitrán élte le. Tanulmányait Vácon, Pesten és Bécsben végezte. Élete folyamán végig kapcsolatban maradt a bécsi orvostudománnyal. Az ebből származó ismereteit a negyven évig tartó Nyitra vármegyei főorvosi tisztsége idején kamatoztatta. A Nyitrai Orvosi Természettudományi Társaságot Lang Ferenccel közösen 1857-ben alapította meg. Lapjuk, a Magyarhoni természetbarát – Der Naturfreund Ungarns volt, melynek magyar és német nyelven tíz száma jelent meg. Chrenóczy élete folyamán több társadalmi tisztséget töltött be, illetve több tudományos társaság tagja volt. A Császári és Királyi Földtani Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Chrenóczy botanikusként is jelentős munkát alkotott.

A legismertebb munkája viszont az ornitológia hazai alapvetésének tekinthető írása – A madár a teremtés művében című könyve, melyben Alsó-Nyitra megye madarairól nyújt átfogó bemutatást, 200 madárfajt dolgoz fel erről a vidékről. Több pontban megelőzte Hermann Ottó, a neves ornitológus munkáját is. A magyar orvostudományi, madártani szakszókincs kialakításában is nagy szerepe volt. 1892-ben hunyt el. Sírja máig a nyitrai városi temetőben található.

Fehér Sándor professzor kiemelte a Nyitra területén lévő Chrenóczy-örökség megőrzésének fontosságát, amelynek része a nyitrai temetőben lévő Chrenóczy-sír is. Említést tesz arról, hogy a nyitrai magyarság az utóbbi években szegényebb lett Freisberger Vilmos 48-as honvédszázados sírjával, és Kodály nővérének, Kodály Emíliának is eltűnt a sírja az utóbbi évek folyamán. Ezen sírfelszámolások okán is kiemelkedően fontos Chrenóczy sírkövének, sírhelyének a megmentése, ami részben sikerült, mivel helyi műemlékként már védettséget élvez. Mivel Chrenóczy tudományos munkássága országos jelentőségű, ezért e szimpózium is része annak az folyamatnak, mellyel a sírhely országos védettségének elérése a cél.

MUDr. Gálffy Balázs előadása következett „Stressz az élet sava, borsa“ avagy Selye professzor grandiózus életművéről címmel. Az előadásból megtudhattuk, hogy Selye tipikus monarchiabeli multikulturális ember volt. Bécsben született. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte. Diplomáját Prágában szerezte meg. A stressz kutatásával a „Különféle káros tényezők által kiváltott szindróma“ című tudományos cikkében kezdett el foglalkozni. A stresszkutatás terén a tengerentúlon, Kanadában érte el legnagyobb eredményeket. Úgy vallotta, nem ő fedezte fel a stresszt, csak ő tette fel a térképre, úgy mint Kolumbusz Amerikát, aki előtt már felfedezték a kontinenst, csak ő tette ismertté. Selye volt, aki leírta, hogy több faktor is okozhat betegséget. Elhíresült mondása – „Nem a stressz öl meg bennünket, de az, ahogy reagálunk rá.“ Selye professzor mindig támogatta a magyar diákokat. Nem volt egyszerű természet. Diákjaitól származik a mondás: „Mi is az igazi stressz? – Selyével együtt dolgozni.“ Az év 365 napján, karácsonykor, újévkor is dolgozott.

1990-ben a Selye János Klub – a medikusok klubja vette fel Selye nevét, mely a szellemi hagyatékát is igyekszik ápolni.

A szimpózium zárszavában Mészáros András professzor megköszönte a jelenlévők részvételét és az előadók részletes és érdekes előadásait.

(Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma)