Az ország történetének eddigi legnagyobb oktatási reformja előtt állunk. A folyamatok beindultak, az állami tanterv elkészült, a sztenderdjeit jóváhagyták. A javarészt uniós forrásokból (Helyreállítási Alap) finanszírozott kurrikuláris reform véghezvitelét sem kormányválság, sem egy újabb kormány nem tudja kerékbe törni – vélekedik Szőköl István, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának vezetője.
„Enyhe változások talán eszközölhetők, de a reformnak meg kell valósulnia. Senki sem vállalná, hogy a több millió eurós erre szánt büdzsét visszafizesse” – fogalmazott Szőköl, aki munkatársaival egyetemben segíti felkészíteni a magyar oktatási intézmények vezetőit, pedagógusait a közoktatási reformra. Ennek kapcsán beszélgettünk a saját alapító okirattal rendelkező, kifejezetten magyar iskolák és pedagógusok továbbképzésére, támogatására Komáromban létrejött módszertani központ igazgatójával, mely központ az oktatásügyi minisztérium leányvállalatainak összeolvadásával az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) igazgatósága alá tartozik tavaly július óta.
Bővül a komáromi központ, kulcsfontosságú feladat jut számukra a kurrikuláris reform átültetésében
A Szlovák Pedagógiai Könyvtár, a Pedagógiai Módszertani Központ (MPC), a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM), az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) és az oktatási minisztérium ifjúsági szervezete, a Iuventa összeolvadásával ma már több mint ezer alkalmazottja van a cégnek, amelynek feladatai közé tartozik többek között a tankönyvek jóváhagyása, a T5-ös és T9-es tesztelések elvégzése, de még Erasmus-irodával is bővültek – magyarázta Szőköl István, aki elmondta, a komáromi központban jelenleg tízen dolgoznak, ám a jövő hónaptól egy speciális pedagógust is felvehet, szeptembertől pedig egy újabb kollégát, így 12 fősre bővül a kezdetekkor 3 fővel induló csapat.
„Feladatunk segítséget nyújtani az iskoláknak a kurrikuláris reformmal kapcsolatosan. Nagy változások előtt áll az oktatás, ezeket próbáljuk meg elmagyarázni az intézményvezetőknek” – fogalmazott.
A 2026 szeptemberétől bevezetésre kerülő oktatási reformnak köszönhetően három ciklusos lesz az oktatás az általános iskolákban. Az első az 1–3. évfolyamot, a második a 4–5. évfolyamot, a harmadik pedig a 6–9. évfolyamot érinti.
„A változás abban rejlik, hogy a ciklusok végére kell a gyerekeknek elérniük a megkívánt szintet. Ez a gondolat az inkluzív oktatás felé tendál, így próbálva megadni mindenkinek a lehetőséget, hogy a saját tempójában fejlődhessen. A cél az, hogy az első osztály végére ne utálják meg a gyerekek az iskolát, és a gyengébb teljesítményű tanulók felzárkóztatására maradjon elég idő” – jegyezte meg Szőköl István.
Érdemes az iskoláknak belépniük a pilot programba
Idén március végével már jóváhagyták az állami tanterveket, sőt, negyven, úgynevezett pilot iskolában már megkezdődött a felkészítés a közoktatási reformra. Köztük van három magyar tannyelvű oktatási intézmény is: az aranyosi, a nagymagyari és egy közép-szlovákiai általános iskola „Kiválasztásuknál kritérium volt, hogy regionális mentorközpont is legyen a közelben (RCPÚ), mivel a NIVAM kollégáival együtt járnak, együtt segítik felkészíteni az iskolákat a reformra” – húzta alá. Ebben a tanévben negyven, jövőre már száz iskola lép be a pilot programba, két év múlva hatszáz, három év múlva azonban már az összes iskola számára kötelező lesz. Véleménye szerint azok az iskolák kapják a legtöbb segítséget az átálláshoz, melyek a pilot programban részt vesznek, hiszen rájuk több idő, figyelem jut.
„Mi a teoretikus hátteret biztosítjuk, segítséget nyújtunk a dokumentációk, elemzések elkészítésében, míg a regionális mentorközpontok szakemberei a gyakorlatban segítik a pedagógusok munkáját az oktatási-nevelési folyamatokban. A közös munka azért fontos, hogy felkészülhessen a pedagógustársadalom a harminc éve várt reformra” – nyomatékosította Szőköl István.
A reform alulról építkezik, bevonták a pedagógusokat
Szerinte az eddig tervezett közoktatási reformok azért nem valósultak meg, mert bár adott volt a törvényi háttér, az iskolák semmilyen segítséget nem kaptak. „Most alulról építik a reformot, az elfogadott sztenderdekbe, az állami pedagógiai tanterv kidolgozásába is bevonták a tanárokat” – tette hozzá. Mint mondta, a NIVAM-on belül 2021 óta tudományterületenként 20-25 gyakorló tanárokból (általános iskolákból, középiskolákból és egyetemekről is) álló szakcsoportok készítették el az egyes tudományterületeken belüli sztenderdeket.
„Abból a filozófiából indultunk ki, hogy legjobban a tanárok látják át a helyzetet, az ő igényeiknek kell megfelelni, gondjaikra reagálni. Azt gondolom, ennek köszönhetően a reformot is jobban el tudják fogadni és a magukénak érzik” – húzta alá.
A jelenleg tíz főből álló csapat májusban Komáromban és Dunaszerdahelyen a két járás magyar iskolái számára készített információs szemináriumot. Jövő hétfőn az Érsekújvári és Vágsellyei járások magyar iskoláinak tartanak bemutatókat. Szőköl István eddigi tapasztalatait megosztva úgy fogalmazott, rengeteg kérdést kaptak, az igazgatók értik a reform lényegét, megpróbálnak azonosulni vele és nincsenek komoly ellenvetéseik, leginkább a jót látják a változásban.
Májusban és júniusban összesen 52 járásban tartanak népszerűsítő információs napokat az iskolák igazgatóinak, helyetteseiknek és az általános iskolák alsó tagozatos tanítóinak a reformmal kapcsolatban felmerülő praktikus lépésekről. „Elmondjuk, miről van szó, miért van rá szükség, bemutatjuk nekik az egyes ciklusokat és az elképzeléseket” – fejtette ki, kiemelve, milyen előnyökkel jár a tantárgyi oktatás helyett a tudományterületenkénti oktatás.
„Valójában a reform által kínált megoldások a jelenleg felmerülő problémákra reagálnak, legalizálják azokat a folyamatokat, amelyek jelenleg is fennállnak” – fogalmazott. Hozzátette még, minden reform változással jár és természetesen a pedagógustársadalom sem egységes – nem mindenki örül a kényszerű változásnak.
Rámutatott azonban, gyorsan változó világunkban a felnövekvő generációkkal meg kell szerettetni a tanulást, ehhez pedig elengedhetetlenek az innovatív oktatási módszerek. Ezeket azonban jelenleg még nagyon szűk pedagóguskör használja, ezért úgy gondolja, motiválni kell a tanárokat ezen a téren is. Az innovatív oktatási módszerekkel elért eredmények ösztönzően hathatnak a tanárokra, szerinte ezeket bemutatva lehet a régi vágású pedagógusokat szemléletváltozásra bírni.
Készül egy kvalifikációs képzés a roma gyerekek oktatásával kapcsolatban
Kérdésünkre, hogyan tud reagálni a reform, illetve az általa vezetett központ munkatársai hogyan tudnak segíteni azon magyar iskolákat érintő kihívásokra, amelyekbe nagy számú roma gyermek jár, elmondta, a központ igazgatása óta eltelt két évben sokat jártak Kelet- és Közép-Szlovákia magyar tannyelvű iskoláiban is, ahol szintén arra törekedtek, hogy átadják a kurrikuláris reformmal kapcsolatos információkat, illetve továbbképzéseket is tartanak ezekben az iskolákban.
„El kell mondjam, a tanárkollégák rendkívül nyitottak a képzéseinkre ebben a régióban. Jelenleg egy kvalifikációs képzésen dolgozunk, amely a roma oktatással kapcsolatos. A kétéves képzés során az 1-4-es tanítók megismerkedhetnek a roma kultúrával, elsajátíthatják a roma nyelv alapjait. A képzés akkreditációja folyamatban van a minisztériumban, de már most nagy az érdeklődés iránta. Ez is egy szemléletváltás és azért fontos, mert a roma gyerekek és szüleik jobban el tudják fogadni azokat a tanárokat, akik ismerik a kultúrájukat, és még a nyelvüket is beszélik. Ha megvan az összhang, egymás elfogadása, az oktató-nevelői munka is hatékonyabb” – magyarázta.
A kurrikuláris reform során egy olyan újfajta tantervet dolgoztak ki a szakemberek, amelynek lényege, hogy az oktatás során az életben alkalmazható tudásanyagot átadják az adott iskola, tanulóközösség igényeit figyelembe véve. A reform 2026. szeptember elsejével lép életbe.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
