Nagy-Britanniának több munkavállalót kellene beengednie az Európai Unió tagországaiból – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában a kormányzó brit Konzervatív Párt Brexit-táborának egyik befolyásos szószólója.
George Eustice alsóházi képviselő, volt élelmezési és környezetvédelmi miniszter – aki politikai pályafutását a radikálisan EU-ellenes UKIP pártban kezdte – a The Observer című vasárnapi brit lapnak kijelentette: Rishi Sunak miniszterelnök kormányának azonnali hatállyal kétoldalú tárgyalásokat kellene kezdenie az EU-tagállamokkal egy olyan megállapodásról, amelynek alapján a 35 évesnél fiatalabb uniós állampolgárok két évre szóló nagy-britanniai munkavállalási engedélyt kaphatnának.
Eustice elgondolása szerint viszonossági alapon a 35 év alatti brit állampolgárok is két évig érvényes letelepedési és munkavállalási jogosultságot kapnának azokban az EU-tagállamokban, amelyekkel London ilyen megállapodásra jut.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek 51,89 százalékos többségbe.
Az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelv ismeretét előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
George Eustice az Observer-interjúban ugyanakkor kijelentette: napról napra egyre világosabbá válik, hogy ez a bevándorlási rendszer nem felel meg a brit gazdaság igényeinek, mivel „olyan, magasan képzettnek nyilvánított munkavállalókat enged be – köztük jogászokat, csődgondnokokat, sőt lemezlovasokat –, akikből egyáltalán nincs hiány” a brit munkaerőpiacon, ugyanakkor nem jutnak nagy-britanniai munkavállalási lehetőséghez olyanok, akik súlyos munkaerőhiánnyal küszködő szektorokban, például az élelmiszeriparban dolgoznának.
Eustice kijelentette: a javaslata az, hogy a brit kormány kezdjen kétoldalú tárgyalásokat először a kelet-európai EU-országokkal, köztük Bulgáriával, Romániával és a balti köztársaságokkal viszonossági alapon működő, fiataloknak szóló vízummegállapodásokról, majd terjessze ki a kezdeményezést az Európai Unió egészére.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatása szerint tavaly 151 ezren érkeztek Nagy-Britanniába az Európai Unióból letelepedési és munkavállalási szándékkal, 202 ezer EU-állampolgár viszont távozott, így nettó 51 ezerrel csökkent 2022-ben a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós polgárok száma.
A King’s College London egyetem és a Centre for European Reform (CER) nevű, uniós elemzéseket végző londoni stratégiai kutatóműhely szakértőinek nemrégiben ismertetett modellszámításai alapján tavaly 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból a Brexit és a koronavírus-járvány előtti szintekhez képest.
(MTI/Felvidék.ma)
