Magyarország számára fontosak a közösségek, ezért támogatja azok megmaradását és minden erejével képviseli azok érdekeit – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Menczer Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének és a Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fórumának megnyitó ünnepségén arról beszélt, hogy a balliberális, mainstream álláspont szerint a közösségek idejét múltak, már nincs rájuk szükség. Hozzátette, Magyarország azonban ezzel szemben úgy gondolja, hogy a közösségek alapvető értéket jelentenek, ezért építeni és erősíteni kell őket.
A balliberális ideológia azért akarja lerombolni a közösségeket, mert a közösségek erősek és nehéz őket befolyásolni, szemben az egyénnel, akinél el lehet érni, hogy ne a saját érdekeit képviselje – mondta az államtitkár.
Menczer Tamás szerint mindez jól látszik az orosz-ukrán háború kérdésében, Európa érdeke ugyanis a Magyarország által is szorgalmazott azonnali tűzszünet és béke lenne, de Európa mégsem ezt képviseli.
Magyarország a külhoni magyar közösségeket is támogatja, mert „minden magyar felelős minden magyarért”, de a kormány nem Budapestről akarja megmondani, hogyan éljenek a határon túli magyarok, hanem megkérdezi tőlük, mire van szükségük – emelte ki az államtitkár.
Közölte, az Orbán-kormány az elmúlt években 900 határon túli bölcsőde és óvoda építését, felújítását támogatta, ezzel 300 ezer gyerek számára tette lehetővé az anyanyelvi nevelést, 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, közösségi ház létrejöttéhez vagy megújulásához járult hozzá, a gazdaságfejlesztési programok során pedig több mint 60 ezer külhoni vállalkozást támogatott 215 milliárd forint értékben.
Menczer Tamás rámutatott, a magyar külpolitika a tiszteleten alapszik, mindenkinek megadja a tiszteletet és ugyanezt el is várja, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor Magyarországba „bele lehetett (…) rúgni”.
A magyar külpolitika a magyar érdeket őszintén és hatékonyan tudja képviselni, erre pedig azért képes, mert Magyarországon politikai stabilitás van, mivel az emberek az Orbán-kormányt „nagy többséggel felhatalmazták az ország vezetésére” egymás után már négy alkalommal – mondta az államtitkár. Megjegyezte, a politikai stabilitás válságok idején különösen nagy előny.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: köztudott, hogy a külhoni magyaroknak küzdelmes az identitásuk megőrzése, de örvendetes, hogy ennek ellenére a fiatalok közül sokan a szülőföldjükön tervezik a jövőjüket. Hozzátette: ezért minden lehetőséget meg kell teremteni, hogy ott tanulhassanak és dolgozhassanak, mert ez szolgálja a Kárpát-medence fejlődését és erősödését.
A versenyképes, minőségi és magyar identitású felsőoktatás érdekében az elmúlt hónapokban számos egyeztetés zajlott a meghatározó külhoni magyar felsőoktatási intézményekkel, a kormány pedig elkötelezett amellett, hogy a Kárpát-medencei magyar felsőoktatást úgy támogassa, hogy az „a külhoni magyar közösség kristályosodásához vezessen” – hangoztatta a helyettes államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika úgy fogalmazott, amíg van tudásra éhes magyar fiatal, addig van magyar jövő is.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, a nyári egyetem résztvevőinek nagy száma annak bizonyítéka, hogy a Kárpát-medencei magyar fiatalok készek egységben cselekedni az összmagyarság szellemi fejlődése és identitásának megerősítése érdekében.
Egység azonban nincs magától, megteremtése érdekében működtetni kell azokat a közösségeket, meg kell valósítani azokat a rendezvényeket, ahol a fiatalok együtt lehetnek, valamint meg kell találni azt a szellemi alapot, amelyben a fiatalok egyet tudnak érteni – mondta a helyettes államtitkár.
Szilágyi Péter kiemelte, a fiatalok támogatása olyan stratégiai cél, amely mellett a nehéz gazdasági helyzetben is ki kell tartani.
Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese elmondta, az idén 26. alkalommal megrendezett nyári egyetemre 150 fiatal érkezett Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Délvidékről.
Az ELTE fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei szerepvállalást és tehetséggondozást, ezért rendezik a nyári egyetemmel párhuzamosan a Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fórumát, amelyen 16 külhoni egyetem képviselői vesznek részt – közölte a rektorhelyettes.
(mti/Felvidék.ma)
