Öt altáborban közel hatszáz cserkésszel július 26-án megnyitották a VI. Szövetségi Nagytábort az Ipolynyékhez közeli Csali-völgyben. A tíz napon át tartó nagytáborba Felvidék-szerte minden cserkészcsapatból érkeztek táborozók, emellett az anyaországból, Horvátországból, valamint a tengerentúlról is érkeztek cserkésztestvérek a völgybe.
A szövetségi nagytábor közös imádkozással, valamint katolikus és református áhítattal és zászlófelvonással kezdődött. Majd elsőként dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a cserkészeket. „Jó ilyen sok magyar fiatalt látni. Egy nemes cél mellett kötelezték el magukat, s emellett erőt tudunk mutatni, hogy igenis van a felvidéki magyarságnak jövője” – kezdte köszöntőjét.
Mint hozzátette: 2010 óta szorosan együttműködnek a cserkészszövetség vezetésével, az elmúlt időszakban szorosabbra fűzték kapcsolataikat nemcsak a felvidéki cserkészekkel, hanem a Kárpát-medence-szerte és a diaszpórában működőkkel is.
„A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az általunk követett célok mellett áll ki. Fontos feladata az anyanyelv ápolása, hitet tesz az egyházi tanítás mellett, olyan értéket ad át, amellyel a későbbiekben tudnak érvényesülni” – húzta alá.
Kiemelte a kapcsolati hálót, a tudás megalapozását, ami szintén alapja a cserkészkedésnek. „Hálás vagyok, hogy mindezt felvállalva tevékenykednek, közösséget alkotva erősítik a magyar identitást, kultúrát, anyanyelvet és a hitet. Ez az alapja az erős felvidéki magyar jelenlétnek” – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.
„Bárhonnan is érkeztünk a táborba, összeköt a hitünk, az anyanyelvünk, a magyar kultúránk, magyar történelmünk. Az ilyen közösségi együttlétek megerősítik ezt a tudatot” – mondta Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke. Minden társadalmi és kulturális szervezetnek feladata van, ezt a szolgálatot közösen kell elvégeznünk annak érdekében, hogy a szülőföldünkön magyarként tudjunk érvényesülni – szögezte le az országos elnök.
Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke elsőként arról szólt, hogy a bő két évtizeddel ezelőtt megalakult társulás egyik alapítója a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. Kiemelte az ifjúsággal való foglalkozás fontosságát, melyet a magvető evangéliumi gondolatához hasonlított.
Ugyancsak párhuzamot vont a cserkészek és a mártírpolitikus gróf Esterházy János értékeire építve tevékenykedő Esterházy Akadémia között.
„Az értékrend közös, lokálpatriotizmus, közösségünk megtartása, végvári és szórványban történő harcok megvívása és az a keresztény-szociális gondolat, amelyet Esterházy János képvisel”
– szögezte le Gubík.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke, aki elsőként köszönetet mondott a nagytábor megszervezésének háttérmunkájáért. Ugyancsak kiemelte az alkalom közösségépítő jellegét, a kapcsolatok kiépítésének lehetőségét.
A megye és a cserkészszövetség remek együttműködéséről is szólt rövid köszöntőjében Berényi József, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat alelnöke. A magyarságot és kereszténységet közösen élhetjük át a cserkészetben, ezek fontos értékei a közösségeinknek – jelezte.
Hamerlich Richárd, a Szlovákiai Magyar Szülői Szövetség alelnöke a cserkészek szüleinek köszönte meg, hogy magyar értékek mentén nevelik csemetéiket, a nagytárborba érkező cserkészeket.
Eke Máté, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség nemrég megválasztott új elnöke röviden ismertette a szövetségi nagytáborok történetét. A kilencvenes években támadt igény a szövetségi nagytábor megszervezésére, melynek feladata az volt, hogy összehozza a felvidéki cserkészcsapatokat – hangzott el.
„Erre a tíz napra megszűnnek a távolságok az egyes cserkészcsapatok között, hiszen több száz kilométer helyett csupán pár sátor választ el egymástól” – jegyezte meg az elnök.
Mint elhangzott, minden nagytábor egy bizonyos történelmi tematikára épült.
A cserkészszövetség által 1997-ben rendezett első nagytábor központi témái a Hunyadiak voltak. A 2000-ben megtartott nagytáborban Szent István és kora adta a történelmi keretet. A 2005-ös tábornak Madách Imre Az ember tragédiája adta a kerettörténetét, 2012-ben II. Rákóczi Ferenc, majd a legutóbbi, 2017-es táborban Széchenyi István és a reformkor. Az idei tábor a török kort idézi fel.
Mint elmondta, a török kort pozitív értelemben vették alapul. Elég, ha csak a gasztronómiában ma már alapélelmiszernek számító zöldségekre, gyümölcsökre gondolunk, melyek török közvetítéssel érkeztek a Kárpát-medencébe. Kaland újratöltve, jó táborozást – fogalmazott üzenetként Eke Máté.
Horváth Dániel, a nagytábor főszervezője a Felvidék.ma megkeresésére elmondta: a szövetségi nagytábort általában 5-6 évente szerzik meg. „Minden szlovákiai magyar cserkészcsapatot várunk. Jelenleg Kassától Félig érkeztek cserkészek a Csali-völgybe” – magyarázta a tábor parancsnoka. Minden nagytábornak van egy keretmeséje, a Szigetvár bukása utáni Magyarország, a török és az osztrákok közti őrlődés időszaka a mostani tematika.
A felvidéki cserkészcsapatok mellett Magyarországról, Horvátországból és a tengerentúli diaszpóraközösségből is érkeztek táborlakók.
Ötszáznyolcvan lakója van, akiket korosztályok szerint öt altáborba osztottak szét. Programszervező csapat állította össze az egyes altáborok rendjét. Szombaton lesz egy nagy közös programsorozat, ezen az összes altábor cserkésze közösen vesz részt. Kézművesség, kézügyességi játékok, előadások és táncház is vár rájuk a nap folyamán. A tábor egész ideje alatt látható a Szövetség a Közös Célokért Petőfi-emlékévéhez kapcsolódó vándorkiállítása.
A szövetségi nagytábor augusztus 4-én zárul.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
