Tegnap délután került sor a Martosi Szabadegyetem hagyományos házelnöki fórumára, amelyen három idősíkban (közelmúlt, jelen és jövő) elemezték a beszélgetés résztvevői a globális, Kárpát-medencei és a felvidéki magyar politikai folyamatokat.
Gubík László, az Esterházy Akadémia alapító igazgatója, a Szövetség a Közös Célokért elnöke üdvözölve a fórum résztvevőit – Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét, Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Forró Krisztiánt, a Szövetség párt elnökét és a fórum moderátorát, Kántor Zoltánt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatóját –, majd elmondta, a MartFeszt és a második évében lévő Esterházy Közéleti Akadémia fő üzenetét, küldetését Esterházy János és Duray Miklós szellemi nagysága szolgáltatja.
Kántor Zoltán a házelnöki fórum koncepcióját felvázolva arra kérte beszélgetőpartnereit, hogy három idősíkban – közelmúlt, jelen és jövő – közelítsék meg a globális, a Kárpát-medencei és a felvidéki magyar politikai folyamatokat, arra fókuszálva, milyen veszélyeket tartogat a jövő, illetve milyen lehetőségek, kitörési pontok állhatnak a magyar közösségek előtt.
A közelmúlt eseményeinek megértéséhez vissza kell menni 1990-ig
Kövér László a globális folyamatokat elemezve úgy fogalmazott, a közelmúlt eseményeinek megértéséhez vissza kell menni egészen 1990-ig, amikor a két politikai, gazdasági és ideológiai rendszer szembenállása megszűnt. Az utóbbi évek válságai közül kiemelte a főként Európát megrázó 2008-as gazdasági világválság után elinduló illegális migráció, valamint a világjárvány okozta súlyos válságot, amelyeknek máig ható következményei vannak, mutatott rá. Kövér László megjegyezte, még abban sem lehetünk biztosak, hogy ezeket a válságokat szándékosan gerjesztették, vagy sem. Példaként az arab tavaszt említette, amely során felborították az addigi stabil rendszereket és káoszt teremtve megindult Európa felé az illegális migrációt.
Kövér: „ami napjainkban zajlik, az a normatív rend totális felbomlása”
Az ukrán–orosz konfliktust is 1990-re vezette vissza a házelnök, aki megjegyezte, nem tudhatjuk pontosan, hogy a Varsói Szerződés felbomlása után kapott-e Oroszország garanciát arra, hogy a NATO nem fog terjeszkedni kelet felé. Kövér úgy látja, a hidegháborút követően megszűnt a versengés nyugati világra gyakorolt nyomása, amelynek közvetlen következménye, hogy Nyugaton elindult az erkölcsi bomlás folyamata. „Ami napjainkban zajlik, az a normatív rend totális felbomlása, nemzetközi jogi értelemben is” – fogalmazott.
Véleménye szerint mind Oroszország, mind az Európai Unió felszámolták a szabályokon alapuló világrendet. Rámutatott, nemcsak a szabályok nem számítanak, de a következmények sem.
„Ami valójában ma történik, az az Európai Unió szétverése” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a szabályok áthágása a brüsszeli vezetés részéről nemcsak politikailag, de erkölcsileg is szétveri az uniót. Példaként az illegális migráció problémáját megoldandó kvótarendszert kritizálva elmondta, senki sem teszi fel az alapvető kérdést: hogyan osszák szét a migránsokat akaratuk ellenére, olyan helyre, ahol nem is látják őket szívesen? Kövér László szerint erre nincs válasza senkinek. A házelnök szerint ezzel is az EU szétverése a cél, vagy legalábbis végzetes meggyengítése.
Potápi: a nemzetpolitikai célokból nem engedünk!
Kárpát-medencei kitekintéssel Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elemezte a folyamatokat, ám előtte leszögezte: a nemzetpolitika elsődleges célja, hogy a magyar közösségek szülőföldjükön maradva boldoguljanak. A nemzetpolitika 100 éves múltjából a legjobb eredményeket az utóbbi 13 éves kormányzás hozta meg, hangsúlyozta, hozzátéve, a nemzetpolitikai eredményeket látva pozitív jövőképet szeretnének a magyarság elé tárni.
Potápi kiemelte, erkölcsi kötelesség a külhoni magyarság megmaradásáért dolgozni, és a nemzetpolitikai célokból annak ellenére sem engednek, hogy szűkültek Magyarország gazdasági lehetőségei.
Elemzése végén kitért a külhoni területeken lezajlott népszámlálásokra, melyek adatait véleménye szerint alaposan ki kell elemezni, de az már most látható, hogy a folyamatok nem kedvezőek.
„Ennek ellenére el kell hogy mondjam, ha az elmúlt 13 évben nem tettünk volna meg ennyi mindent a magyar közösségek megmaradásáért, még rosszabb lenne a helyzet, ez a meggyőződésem” – szögezte le.
A felvidéki magyarság számát tekintve nem tud két magyar pártot bejuttatni a parlamentbe
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a népszámlálási adatokra reagálva úgy fogalmazott, a nemzetpolitikai támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a legutóbbi népszámláláson a magyar közösség fogyása kisebb volt a vártnál. Hozzátette, a templomfelújítások, az oktatási, nevelési támogatások, a magyar oktatási intézmények felújítására szánt támogatások, a kis-és középvállalkozások támogatása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar közösség megmaradjon és boldogulhasson a szülőföldjén, ám Forró szerint ez nem a magyar kormány feladata, hanem a szlováké is, hiszen adófizető polgárai vagyunk az országnak.
„Ki kell mondani: elmaradottabbak a magyarok lakta régiók az ország többi részéhez képest” – szögezte le.
Véleménye szerint a szlovák kormányok rendre elhanyagolták a déli régiókat, ám ezzel nem kizárólag a magyarokat büntetik, hanem mindenkit, aki itt él.
A Szövetség elnöke úgy fogalmazott, a magyar parlamenti képviseletre azért van szükség, hogy a közösség érdekeit ne hagyhassák figyelmen kívül. Mint mondta, a felvidéki magyarság számát tekintve nem tud két magyar pártot bejuttatni a parlamentbe a magyarok érdekképviselete érdekében, ezért egységes kiállásra van szükség.
A mi feladatunk a valódi értékek megőrzése
A házelnöki fórum második részében a beszélgetők a jelentől elindulva a jövő várható kitörési pontjaira fókuszáltak. Kövér László szerint ma már megkérdőjeleződik az államok puszta léte és magánhatalmak erőfölénnyel kebelezik be a közhatalmakat. Ebben a helyzetben elég célként kitűzni, hogy meg akarunk maradni magyarnak, fogalmazott. Véleménye szerint azért kell ragaszkodni a nemzeti szuverenitásunkhoz, hogy Európa valódi értékeit átmentsük az utókornak.
„Miután egy bomlás folyamatában vagyunk, a mi feladatunk a valódi értékek megőrzése, a normalitás védelme” – hangsúlyozta, hozzátéve ez a magyar kormány politikája.
Potápi Árpád nemzetpolitikai szempontból a jövővel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a magyar fiatalok jövőjét szeretnék bebiztosítani, ehhez viszont el kell őket érni, alkalmazkodva a megváltozott információs csatornák által nyújtott lehetőségekhez. Potápi megjegyezte, nagyon sok múlik majd azon, hogy a Szövetség bejut-e a parlamentbe, hogy milyen lesz az új szlovák kormány és annak milyen lesz a viszonya Magyarországgal.
Forró a jövőről: csak magunkra számíthatunk
Forró Krisztián a szeptember végi választásokra fókuszálva arról beszélt, a Szövetség megyei szinten 54 képviselőjével a legerősebb párt Szlovákiában és biztos partnere a szlovák pártoknak a megyei testületekben, stabilitást biztosítva annak működésében, eredményeket, fejlesztéseket hozva.
Megjegyezte, a Szövetségből nemrégiben kilépő politikusok nem tudták megtörni az egységet, a felmérések azt mutatják, a párt azóta is erősödött.
Véleménye szerint fontos, hogy a felvidékieknek legyen víziójuk a jövőjükkel kapcsolatban, ezért a Selye János Egyetemmel közösen kidolgozzák a felvidéki stratégiát.
„Járjunk az országot, találkozunk polgármesterekkel, civilekkel, pedagógiai szakemberekkel, egyházak képviselőivel, vállalkozókkal, mert nagyon fontos, hogy ennek a stratégiának a kidolgozásában mindannyian részt vegyünk” – fogalmazott. Rámutatott, a magyarok helyzetét senki más nem fogja megoldani, csak mi. „Csak saját magunkra számíthatunk, mi vagyunk az egyetlen alternatíva” – húzta alá.
A kampányról szólva elmondta, kopogtatókampányt fognak folytatni, állandó kapcsolatban szeretnének lenni a választókkal, járni fogják a vidéket. „Nekem nem derogál bekopogtatni és kérni a választók segítségét. Ez fontos eleme lesz a kampánynak, ahogy az is, hogy közvetlen kapcsolatot tartunk az emberekkel a közösségi hálón, a különböző platformokon” – jelentette ki. Forró úgy vélekedett, ez a stratégia segítette a Szövetséget a megyei választásokon is, többek között ennek is köszönhető az elért jó eredmény.
Jelenleg mindenki büntetve van azért, mert Dél- vagy Kelet-Szlovákiában él
A párt programjáról szólva elmondta, fontos eleme lesz az identitáspolitika, a család- és gazdaságpolitika. Forró úgy fogalmazott, el kell tudni fogadni, hogy vannak más vélemények is a párton belül.
„Ahogy a közösségünkön belül is. Nem lehetünk olyan párt, amely ideológiák mentén áll fel. Ezt nem engedhetjük meg magunknak!” – mondta, hozzátéve, a szavazásra jogosult 380 ezer fős felvidéki magyarságtól kell 160 ezer szavazatot szereznie a pártnak a bejutáshoz.
„Hatvan százalékos részvételi arány mellett 240 ezer szavazóból kell a 160 ezret elérni, azaz a közösségünk 60–70 százalékát kell megszólítani ahhoz, hogy a Szövetség bekerüljön a parlamentbe. Minden tiszteletem a Fidesz/KDNP-é, de ezt még nekik sem sikerült elérni Magyarországon” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, ezért nem osztódhat ideológiák mentén a magyar közösség, el kell fogadni, hogy van más vélemény.
„Ami összeköt és összetart bennünket, az a magyarságunk és a régióink melletti kiállás. Ha kiállunk ezekért, az nemcsak nekünk lesz jó. Jelenleg mindenki büntetve van azért, mert Dél- vagy Kelet-Szlovákiában él, akár magyar, akár szlovák, ruszin, vagy roma” – jelentette ki, kérve a jelenlévők segítéségét a szeptember végi parlamenti választásokon.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
