A kormány készen áll gazdaságfejlesztési programja folytatására a Felvidéken, amelynek keretében az utóbbi években már több száz új munkahely jött létre, így segítve a helyi magyar közösség megmaradását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a szlovákiai Szomotoron.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a településen megépült mezőgazdasági integrációs központ átadásán arról számolt be, hogy az Agro-Somotor szerződéses formában fogja biztosítani a kisgazdálkodók számára a termeléshez szükséges anyagokat, majd megveszi és versenyképes áron a külpiacokon értékesíti a terményeiket. A nagyjából 3,5 milliárd forint értékű projektet a magyar kormány 1,7 milliárd forinttal támogatta.
„Több mint száz gazda integrálásával, több tízezer tonna mennyiségű termék versenyképes módon történő értékesítésére nyílik itt tehát lehetőség (…) Ezen beruházásban találkozik a felvidéki magyarok, Szlovákia és Magyarország közös érdeke”
– mutatott rá.
Kiemelte, hogy a helyi termelőket az elmúlt időszak kihívásai nehéz helyzetbe hozták, ez a beruházás azonban lendületet adhat a gazdáknak, illetve egyúttal Délkelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország gazdaságának is.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a felvidéki magyarság kérésére és tanácsai alapján a kormány 2017-ben elindította a Baross Gábor tervet, amelynek keretében 3827, főleg élelmiszeripari, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalatot támogattak 21,7 milliárd forint értékben, aminek nyomán 41,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Szlovákia déli részén.
„Ezekkel a beruházásokkal több száz új munkahely jött létre egy olyan térségben, amelyről a politikai döntéshozatali központokban viszonylag gyakran feledkeznek meg. Ezek a programok kiszámíthatóbb jövőképet adnak a fiataloknak, és megállítják vagy legalábbis jelentős mértékben le tudják lassítani a külföldre vándorlást, ezáltal pedig ez a gazdaságfejlesztési program segít abban, hogy megállítsuk a felvidéki magyar közösség fogyását”
– mondta.
Hangsúlyozta, hogy a program hatása átnyúlik a határokon, amit jól példáz, hogy a Magyarországról beszerzett eszközök aránya meghaladja a 60 százalékot.
Fontos külgazdasági törekvésnek nevezte a hazai cégek külföldi, főleg magyarok lakta területeken történő beruházásainak előmozdítását. „Ha ezt még hozzáadom az előbb említett gazdaságfejlesztési számokhoz, akkor azt tudom önöknek mondani, hogy a gazdaságfejlesztés és a beruházás programjai összességében négyezer projektet támogattak itt, Szlovákia területén, és ezek nyomán összesen 82 milliárd forintnyi beruházás jött létre” – szögezte le.
A miniszter aláhúzta, hogy a magyar kormány készen áll továbbra is közös fejlesztéseket végrehajtani.
„Őszintén reméljük, hogy Szlovákiának a szombaton megtartandó választások nyomán olyan kormánya lesz, amely szívén fogja viselni ennek a térségnek az ügyét, és amely közös érdekként fog tekinteni a közös gazdaságfejlesztési programra”
– fogalmazott.
„Nagy tisztelettel kérem a felvidéki magyarságot, a felvidéki magyar közösség tagjait, hogy vegyenek részt a Szlovákia jövőjét meghatározó parlamenti választáson, és arra szeretném felhívni tisztelettel a figyelmüket, hogy ismételten van olyan politikai erő, amely egységes erőként képviseli a magyarságot” – közölte.
„Ha a magyarságnak lesz képviselete Pozsonyban, akkor az hatalmas erőforrás lesz a magyar-szlovák kapcsolatok jövőbeni alakítása szempontjából is”
– tette hozzá.
Elmondta, a magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika, stratégiai középpontja pedig a közép-európai térség erősítése, márpedig mindkét szempontból lényeges a jó kapcsolat fenntartása a szomszédokkal.
„Ez Szlovákia esetében is így van. Ugyanis sokkal több dolog köt minket össze, mint ahogy azt egyesek sugallni próbálják” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy Szlovákia hazánk harmadik legfőbb kereskedelmi partnere, a két ország közös határa pedig 654 kilométer hosszú.
https://felvidek.ma/2023/09/kis-hijan-felmillio-okunk-van-arra-hogy-a-magyar-szlovak-kapcsolatok-folyamatos-fejlesztesen-dolgozzunk/
(MTI)