Száztíz éves az Ipoly menti gimnáziumi oktatás bástyája

1913. szeptember 4-én nyitotta meg kapuit Hont vármegye székhelyén, Ipolyságon a gimnázium. A Szondy György Gimnázium és a szlovák gimnázium október 19-én közösen ünnepelte az Ipoly menti gimnáziumi képzés 110. évfordulóját. Mint a városháza dísztermében rendezett ünnepségen elhangzott: immár 110 éve az oktatás bástyája az ipolysági intézmény.

A megnyitón röviden összefoglalták az ipolysági intézmény történetét. A sorsfordító események visszatükröződtek a gimnáziumok életében is. Volt időszak, amikor csak magyarul, később csupán szlovák nyelven folyt az oktatás, az ötvenes években konszolidálódott a helyzet, azóta működik külön intézményként a magyar, illetve a szlovák gimnázium.

Csenger Tibor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az intézmény fenntartójaként Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke ünnepi beszédében kifejtette, az élet folytonos változás, így a 110 éves gimnázium is nagy változásokon ment keresztül.

„Ipolyság és a környéken élők nagyon bölcsen mindig szemük előtt tartották Reményik Sándor intelmeit: ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát. Amíg a két bástyája áll a közösségnek, addig semmilyen ártó szándék nem tud ártani neki” – hangzott el az ünnepi beszédben.

Csenger Tibor, Tatiana Venclová, Gajdács Mónika, Balla István

Fenntartóként szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedben jelentős fejlesztéseket, felújításokat hajtottak végre a két intézménynek otthont adó négyemeletes robosztus épületen.

Kiemelte: „az intézmény minden korban képes volt kitartani és megmaradni. Nemcsak szép múltja, de büszke jelene is van az intézménynek.”

Végezetül köszönetet mondott, amiért száztíz éve fontos láncszeme az ipolysági közösségnek. „Csak együtt, egymásba kapaszkodva tudunk erősek lenni és megmaradni” –szögezte le az alelnök.

Zachar Pál

Csenger Tibor a Nyitra Megyei Hivatal oktatásügyi hivatalának vezetőjével, Balla Istvánnal a jubileum alkalmából oklevelet nyújtott át a magyar illetve a szlovák gimnázium vezetőjének.

Zachar Pál, Ipolyság polgármestere jelezte: olyan generációk kerültek ki az intézményből, akik jelentősen befolyásolták nemcsak a város, hanem az egész ország múltját, jelenét és a jövőjét. Ma nemcsak az intézményt ünnepeljük, hanem az összes pedagógust, igazgatót, diákot és szülőt – fogalmazott.

Zachar Pál, a két igazgató és Nagy Tímea

Ipolyságnak ma erős, nagy, minőségi iskolákra van szüksége, mert ezeknek az iskoláknak a növendékei zálogai városunk sikerességének – húzta alá.

Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy az utódaink ugyanígy tudjanak ünnepelni tíz, ötven, száz év múlva.

Mindannyian viseljük a felelősséget azért, hogy fog kinézni a jövő gimnáziuma itt Ipolyságon – jegyezte meg üzenetként a város első embere.

Tatiana Venclová

Az ünneplő közösséghez szólt a két gimnázium vezetője is. Tatiana Venclová, a szlovák gimnázium igazgatója felelevenítette az iskola múltjának meghatározó mozzanatait. Mint elmondta, számos jeles személyt nevelt ki a szlovák intézmény. Örömét fejezte ki avégett, hogy a két tanintézmény békésen él egymás mellett, minőségi oktatást nyújtva a térség fiataljainak.

Gajdács Mónika

Gajdács Mónika, a Szondy György Gimnázium igazgatója jelezte: az alapítók elhivatottságának köszönhetően indult útjára 1913-ban a gimnázium. Az iskola nem csak tudást adott át az eltelt évtizedekben, hanem közösséggé alakult, amelyre mindannyian büszkék lehetünk – mondta beszédében.

Kitért arra is, hogy a társadalom fejlődéséhez hozzájáruló diákok garmadáját nevelte ki a magyar gimnázium. Megszámolhatatlan ipolysági gimnazista példaképként szolgálhat, s fáklyaként lobog a világban.

Sendergő Néptánccsoport tagjainak fellépése a városháza dísztermében

A jövővel kapcsolatban kifejtette:

„az elkövetkező években továbbra is erősíteni szeretnénk a gimnáziumunk hagyományait, biztosítani a színvonalas nemzetiségi oktatást a régióban, bástyaként méltón megállni helyünket a jelen pillanatában és merészen tekinteni előre, élve a jövő lehetőségeivel.”

Tibor Tóth visszaemlékezése a diákévekre

A csütörtöki ünnepi eseményen az egykori diákok nevében is felszólaltak. Elsőként Tibor Tóth, Verebély korábbi polgármestere, a szlovák gimnázium egykori diákja osztotta meg gondolatait.

Majd Korpás Árpád, idegenvezető, szerkesztő emlékezett vissza egykori alma materére. Kiemelte az iskola anyanyelven folyó oktatásának fontosságát. Végezetül az ünneplő intézménynek kívánt békés éveket, megbecsülést, igazi közösséget alkotó magyarságot, egyenrangú párbeszédet az intézmény, a fenntartó és az állam között.

Korpás Árpád

„A Szondy György Gimnázium száztíz éve nem csupán az iskolát kötelezi együttgondolkodásra, hanem a teljes éltető közeget is” – fogalmazott végezetül.

A csütörtöki emlékünnepség végén egy perces néma csenddel adóztak az iskola elhunyt tanáraiért, diákjaiért, kiemelten a tragikus hirtelenséggel csütörtökön távozott Balogh Gáborért, aki a kilencvenes években négy éven át volt a gimnázium szülői szövetségének a vezetője.

Matyó Márió operaénekes, a magyar gimnázium volt diákja fellépés közben

Az ünnepséget a magyar és a szlovák gimnázium tehetséges egykori és jelenlegi diákjainak fellépése színesítette.

Az iskola fennállása 110. évfordulójának központi eseménye mellett pénteken délután a gimnázium épületében kultúrprogrammal kedveskedtek az iskolabarátoknak, volt tanároknak és diákoknak, az évforduló megszervezését támogatóknak.

Pohárköszöntő a gimnázium éttermében

A délután folyamán a gimnázium jelenlegi diákjai adtak műsort. Szavalat, ének és tánc mellett a nemrég alakult s formálódó színjátszócsoport aratott felejthetetlen sikert. Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét magas színvonalon adták elő.

Az összeállított program is mutatja, hogy a gimnáziumban a tananyag és az ismeretek átadása mellett a tehetséggondozásra és a tehetség kibontakoztatására is nagy hangsúlyt fektet a pedagógusgárda.