Orbán Viktor kiemelte: 1956 győzött, és mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe, ez is része a történelmi elégtételnek. Az is igaz – folytatta -, hogy a hely, Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kizártak bennünket és egyre kevésbé az.
„Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült, ugyanakkor most szembe kell nézni azzal, hogy mást értünk szabadság alatt és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is” – fogalmazott.
Azt mondta, innen nézve úgy fest, mintha a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene. „Szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél, de legalábbis változtasd meg azt, aminek születtél. Nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget, válts nemet, válts nemzetet, de legalábbis hagyd magad mögött. Válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel” – fogalmazott.
Kiemelte: mi itt, Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk, arra vágytunk, hogy végre azok lehessünk, akik vagyunk. A gondolat, hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar, és keresztény se legyek, olyan, mintha a szívünket tépnék ki – mondta, hangsúlyozva: nekünk a szabadság nem menekülés önmagunk elől, éppen ellenkezőleg a szabadság megérkezés, hazatalálás, vállalás. „Az légy, aki vagy!” – fűzte hozzá.
Vállald, hogy magyarnak születtél, kereszténynek, nőnek vagy férfinak születtél, apádnak és anyádnak vagy a gyermeke, a férjednek és a feleségednek vagy a társa; lányodnak vagy a fiadnak vagy a szüleje, vállald, hogy barát vagy és a hazád fia, hazafi vagy! – mondta a miniszterelnök.
„Erről se ’56-ban, se ’90-ben, se ’23-ban, se Moszkva, se Brüsszel kedvéért nem voltunk és nem vagyunk hajlandóak lemondani” – jelentette ki, hozzátéve: nekünk a szabadság életösztön.
A magyar ezért szabadságharcos nemzet és a magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk – mondta.
Úgy értékelt, hogy nem tévesztettük szem elől a megmaradás legfontosabb törvényét: még tudjuk, hogy a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk.
„Az 1956-os szabadságharc 67. évfordulóján tisztelettel fejet hajtok az ismert és ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete előtt, akik több évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel, s akik mindannyiunknak példát mutattak” – mondta a miniszterelnök.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! „A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!” – zárta beszédét Orbán Viktor.
***
A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk – mondta a miniszterelnök hétfőn, az október 23-i nemzeti ünnepen Veszprémben tartott megemlékezésen, a szabadságot életösztönnek nevezve.
Így volt 1956-ban, 1990-ben és így van ma is – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: tudták ezt mind a régi nagyok, István királytól egészen az ’56-osokig.
A magyar ezért szabadságharcos nemzet és a magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy „mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk” – fűzte hozzá, kiemelve: 1956 győzött, és „mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe”, ez is része a történelmi elégtételnek.
Az is igaz – folytatta a miniszterelnök -, hogy a hely, Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kizártak bennünket és egyre kevésbé az.
Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült, ugyanakkor most szembe kell nézni azzal, hogy mást értünk szabadság alatt és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is – jelentette ki Orbán Viktor.
***
Magyarország ma is első és egyetlen, amely vissza akarja tartani az európai népeket, hogy „önként, dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba” – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn Veszprémben, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott megemlékezésen.
Orbán Viktor azt mondta, a magyar lovagias nép, az észszerűség rovására menően is, „ezért fordul velünk elő újra és újra, hogy végül azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy éppen védjük őket”.
„Elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét” – fogalmazott.
Hozzátette: Magyarország ma is első és egyetlen, amely vissza akarja tartani az európai népeket, hogy „önként, dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba”.
A miniszterelnök szerint Magyarország köszönetet, méltánylást sohasem, gáncsot, hátba támadást, baráti tüzet viszont gyakorta kap; a magyar sors olyan mintázata ez, amely időről időre ismétli önmagát.
***
Brüsszel nem Moszkva: Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia – mondta a miniszterelnök az október 23-i ünnepségen hétfőn Veszprémben.
„Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, s ha nem akarunk, akkor nem táncolunk!” – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. Értékelése szerint azonban „az elvtársi kioktatás” változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják, és „nem a tankok gurulnak be keletről”, hanem a „dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz”.
Hangsúlyozta: a nagy különbség az, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió viszont még nem az. „Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható” – mondta a kormányfő, emlékeztetve a közelgő európai választásokra.
Kijelentette: az ’56-osok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha a magyar szabadságot mi is védjük, éljük és örökül hagyjuk. „Ők akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. Ha olyasmit adunk a világnak, amit csak mi adhatunk” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Veszprém, mint Európa kulturális fővárosa éppen ezt teszi, megmutatja egész Európának, milyen is a magyar kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar.
***
Ezerkilencszázötvenhat végül 1990-ben győzött, „mi, akik ott voltunk, akik a politikai csatákat vívtuk a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen”, 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az október 23-i ünnepségen, Veszprémben.
A kormányfő beszédében kiemelte: „nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az ’56-osok elkezdtek, hogy megmutassuk”, 30 év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni.
Hangsúlyozta: „úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását”.
Sőt, a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, „s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában” – jelentette ki Orbán Viktor.
***
A magyar géniusz felvillanásának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a miniszterelnök hétfőn, a nemzeti ünnepen Veszprémben tartott megemlékezésen.
Orbán Viktor azt mondta, 1956-ban Magyarországnak hosszú időkre utolsó esélye volt arra, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából.
A kormányfő úgy fogalmazott, „a magyar ’56-os forradalom és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt”.
A magyar forradalom minden lélegzetelállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása – mondta Orbán Viktor.
(MTI/Felvidék.ma)
