Különleges helyszínt fedezhetnek fel a Veszprémi Érsekség Work in Progress programsorozatának résztvevői. Február 24-én és 25-én, az idegenvezetők világnapja alkalmából szervezett „sisakos túrán” az érdeklődők megtekinthetik a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát, valamint a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének monumentális barokk síremlékét, amelynek restaurálása idén vette kezdetét.
Bagoly, homokóra, koponya, egy lefelé fordított fáklya és egy lakat – az elmúlás szimbólumait tartják kezükben azok az allegorikus szoboralakok, amelyek a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a síremlékét díszítik. A több mint 260 éves műalkotást a püspök életnagyságú szobra díszíti: az örökkévalóságnak készült ravatalon az egyházi tisztségviselőt főpapi ornátusban, fején püspöksüveggel láthatjuk.
A szobordíszes síremlék a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának egyik kápolnájában található. „Ez a síremlék a veszprémi várhegy legértékesebb és egyik legkülönlegesebb műalkotása, amelynek restaurálása összetett feladat” – mondta dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.
A szakértő hozzátette: a Veszprémi Érsekség kiemelt gondossággal kezeli a síremléket, hiszen az egyik legjelentősebb veszprémi püspök nyughelyéről van szó. Padányi Biró Márton 1745 márciusában lett veszprémi megyéspüspök. Harcolt a török hódoltság utáni Magyarországon a plébániák újjászervezéséért, és több mint kétszáz templomot, kápolnát építtetett vagy újíttatott fel. A művészetek pártfogója volt, a püspöksége idején elkészült épületek a mai napig meghatározzák Veszprém városképét: ő építtette többek között a barokk stílusú Nagypréposti Házat, majd néhány évvel később ő állíttatta fel a várnegyed szívében a Szentháromság-szobrot is.
Padányi 1762. augusztus 16-án hunyt el, temetési szertartását pedig még életében megtervezte. A püspököt Sümegen ravatalozták fel és ott tartották meg a gyászmisét – onnan vitték végső nyughelyére, Veszprémbe, ahol a visszaemlékezések szerint óriási tömeg gyűlt össze. „A székesegyház déli kápolnájában helyezték el. Ő maga rendelkezett így, mert úgy hitte, hogy ez a legendás Szent György-kápolna, ahol Imre herceg fogadalmat tett. Akkoriban a kápolnát ugyanis Szent Imre-kápolnának is hívták. Szobordíszes síremlékét is elkészíttette még életében, a kápolna gondozását pedig a veszprémi piaristákra bízta” – magyarázta dr. Nagy Veronika.
A sír vizsgálata (Fotó: Nagy Lajos)
Restaurálják a több mint 260 éves síremléket
A síremlék restaurálása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el. „Padányi Biró Márton püspök síremlékének helyreállítása elengedhetetlenné vált, a kápolna falai és a padló ugyanis erősen vizesedett, az épületben ugyanakkor folyamatosan magas volt a légnedvesség. A folyamatos vízterhelés miatt a mészkő mállani kezdett, ennek köszönhetően a műmárvány felületek roncsolódtak, számos helyen leváltak, a mészkő faragványok pedig pusztulni kezdtek” – magyarázta Vavra Áron műemléki projektvezető, hozzátéve: az altemplomban lévő kápolna ablaka alatti falszakaszban az 1960-as években egy gázolajátfejtő tartályt helyeztek el, így a falba víz és gázolaj is beszivároghatott.
„Alapvető célunk, hogy a püspök nyughelyét kegyeletteljesen, a lehető legkíméletesebb módon kezeljük, ugyanakkor a síremlék megmentése is célunk, hiszen különlegesen értékes műalkotásként Padányi püspök emlékezetét őrzi. A restaurálás legnagyobb feladata, hogy olyan műszaki megoldást találjunk a szigetelésre, ami nem jár a síremlék megbontásával” – emelte ki a szakember.
A megfelelő szigetelési mód kiválasztásához számos vizsgálatot végeznek, amelyek több restaurátori szakterületre is kiterjednek, kő- és festőrestaurátori mintavételezést, valamint laborvizsgálatokat is tartalmaznak. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy a restaurálás sikere érdekében a síremlék belső oldalait is meg kell vizsgálni. Ezt a síremlék megbontása nélkül a már eleve sérült, hiányos területeken kialakított kisebb furatokon keresztül bevezetett kamera segítségével lehetett megoldani. A felvételek alapján a szakértőknek sikerült pontosítaniuk a síremlék kialakítását, valamint így vált egyértelművé, hogy a koporsó is jó állapotban maradt fenn.
Érdekesség, hogy nemrég a műmárvány felület alatt olyan festett rétegként is azonosítható nyomokat tártak fel a restaurátorok, amelyek alapján lehetséges, hogy a szarkofág bizonyos elemei festettek voltak, és nem a ma is látható műmárvány felület képezte a záróréteget.
Folytatódnak a sisakos túrák
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is folytatódik a Work in Progress (WIP) programsorozat, az első „sisakos túrát” – amely a várnegyed megújítási munkálatainak kulisszái mögé ad betekintést – az idegenvezetők világnapja alkalmából, február 24-én és 25-én szervezik majd. A túra különlegessége, hogy a résztvevők a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát és Padányi Biró Márton síremlékét is megtekinthetik, és bepillantást nyerhetnek a restaurálási munkálatokba.
A tervek szerint márciustól nemcsak hétvégenként, hanem hétköznapokon – keddtől péntekig 17 és 19 óra között – is várja az érsekség a látogatókat a veszprémi várnegyedben, amelynek megújítása 2024-ben is folytatódik. Megújul többek között a Szent Mihály-főszékesegyház altemploma, folytatódnak a restaurátori munkák az érseki palotában található érseki vagy Koller-könyvtárban, a Gizella-kápolnában kő- és festőrestaurátori munkák várhatóak, a Szent István- és a Szent Imre-templomban, illetve a Szent József Házban, a Kanonoki Házban és a Körmendy Házban is dolgoznak majd a festő-restaurátorok.
További információk a projektről: itt, valamint a beruházás hivatalos Facebook-oldalán találhatók.
Videóanyagok IDE kattintva érhetők el.
(Sajtóközlemény)
