A 2019-ben elindított boldoggá avatási eljárás alkalmából, és Esterházy János születésének és halálának márciusi évfordulói tiszteletére (1901. március 14. Nyitraújlak – 1957. március 8. Mírov), megemlékezésekre kerül sor a Felvidéken, Csehországban, Lengyelországban és az anyaországban.
A lengyelországi megemlékezésről a Felvidék.ma-nak Molnár Imre történész, Esterházy-kutató számolt be, aki a március hónap második napján Krakkóban emlékezett az öt évvel ezelőtt történt eseményre.
A krakkói érsekség, illetve Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatási perének közelmúltban kinevezett vice-posztulátora, Józef Luciyszyn lazarista szerzetes atya kezdeményezésére került sor hálaadó szentmisére a krakkói Isteni Irgalmasság Bazilika Szent Fausztina kápolnájában.
A Szent II. János Pál Pápa által felszentelt Irgalmasság Bazilika altemplomában tartott hálaadó rendezvény annak az emlékére történt, hogy Marek Jedraszewski krakkói érsek-metropolita éppen öt évvel ezelőtt, 2019. márciusában, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a római Szentszék hozzájárulásával indította meg Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatási eljárását.
A lengyel, magyar és szlovák zarándokokkal megtelt kápolnában megtartott szentmise bevezetőjeként, Józef Luciyszyn atya elmondta, hogy az Isteni Irgalmasság Bazilikájában, illetve a mellette lévő kolostorban, ahol Szent Fausztina nővér élt, megtörtént az ég és a föld találkozása.
„Épp úgy, ahogy ez Isten szolgája Esterházy János életfelajánlásában és vértanúságában is megvalósult. Tehát valahányszor reá emlékezünk, immár az ő közbenjárására is azt kérjük, hogy erre a találkozásra a mi életünkben is sor kerülhessen. Ehhez nekünk is ki kell üresíteni önmagunkat, s meg kell nyitni a szívünket, ahogy János testvérünk is tette, hogy lelkünkbe tudjuk fogadni az Ég kegyelmi ajándékait” – mondta el Józef Luciyszyn atya.
Az Esterházy János boldoggá avatásáért, a kelet-közép-európai népek megbékéléséért, az ukrajnai és izraeli békéért felajánlott szentmise homíliájában Pawel Cebula minorita szerzetes, a boldoggá avatási per posztulátora, Szent II. János Pál Pápa szavait idézte:
„Minden szentnek meg van a maga aktuális ideje. Nem lehet véletlen, hogy Isten szolgája, Esterházy János életpéldáját ma egyre több embertársunk felfedezi és magáénak vallja. Ha elmélyülünk az ő lelkiségének szemlélésében, óhatatlanul fel kell tennünk magunkban a kérdést: Mit jelent számomra, mit akar nekem mondani, az én hivatásom kapcsán mit akar velem közölni János testvérünk életszentsége és reánk hagyott lelki öröksége? Cebula atya kiemelte, ha komolyan vesszük János testvérünk példáját, akkor nekünk, nemcsak az ellenségeinkért kell imádkoznunk, hanem boldog Jerzy Popieluszko atyával azért is, hogy szabadok legyünk a bosszú és a gyűlölet érzésétől, hogy valóban meg tudjunk bocsájtani.”
A szentmisét követően Molnár Imre történész számolt be Esterházy János tiszteletének egyre szélesebb körű terjedéséről, illetve az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont elmúlt hatéves működésének gyümölcseiről. Majd Pavel Mačala, egyháztörténész, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem tanára tartott elmélkedő előadást Isten szolgája Esterházy János életéről és az ő példája nyomán Közép-Európa lelki integrációjának elkerülhetetlen szükségéről. A professzor elmondta:
„Esterházy János boldoggá avatási eljárása egyedülálló kihívás arra, hogy elindítsuk Közép-Európa lelki integrációjának útját, amelyre már Szent II. János Pál pápa is felhívott bennünket”.
Az Esterházyt régóta tisztelő szlovák professzor kifejtette, hogy Isten szolgájának életében „a Kereszt igazságának való teljes alárendeltség, amely által ő győzedelmeskedni tudott a rossz minden formája felett, Esterházy Jánost a legnagyobb misztikusok sorába emeli. Úgy gondolom, hogy korunkban is a Kereszt igazsága Esterházy János szentségi karizmáinak legfőbb forrása, amelyből meríteni lehet és meríteni kell”.
Szent II. János Pálra hivatkozva, aki korunk prófétájaként előre látta, hogy „addig nem lesz egységes Európa, amíg a nemzetek között nem születik meg a valódi lelki közösség”, elmondta:
„Esterházy János Isten szolgája boldoggá avatási folyamata elvezethet bennünket Közép-Európa lelki integrációjához, segíthet megérteni a népek között meglévő akadályok okait, és segíthet lebontani azokat, ha nyitottak vagyunk a párbeszédre, és a lengyel pápa szavait megfogadva nem fogadunk el igazságnak mindent, ami nélkülözi a szeretetet”.
Mačala professzor urat a szlovákiai Rózsahegyről elkísérte Dušan Pardel, a Szent András templom plébánosa és a plébániaközösség több tagja is.
A krakkói lelkinap szeretetvendégséggel és az Irgalmasság Rózsafüzér közös elimádkozásával ért véget.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
