Idén is megrendezték hagyományos Hídverő Napok rendezvénysorozatot, immár huszonkilencedik alkalommal, melyet Bátorkeszi, és a Duna magyarországi oldalán fekvő Neszmély szervezett július első hétvégéjén.
A Rákóczi Szövetség Hídverő Szervezete azzal a szándékkal hozta létre a Hídverő Napok rendezvényét, hogy lehetőséget teremtsen a Duna két partján élőknek a közös ünneplésre.
Az elmúlt évek gazdag tartalommal megtöltött rendezvényei összekovácsolták a települések polgárait, és az összefogás eredményeként a kapcsolatok magasabb szintű formáját is elősegítették.
A Hídverők Szövetsége által tágabb lehetőségek nyílnak meg a közös jövőt együtt építeni akaró szervezetek előtt.
A meghívott és megjelent polgármesterek és vendégek (Fotó: Miriák Ferenc)
A háromnapos rendezvény július 5-én Bátorkeszin, a felújított kopjafánál vette kezdetét, ahol elsőként a helyi Jázmin kórus lépett fel, majd a község polgármestere, Labancz Roland köszöntötte a megjelenteket, köztük Gyarmati Tihamért, Nyitra megye képviselőjét, Szabó Editet, a község korábbi polgármesterét, Sidó Szilveszter állatorvost és fafaragót, a kopjafa készítőjét és a Hídverő Társulás polgármestereit.
Beszédében hangsúlyozta: „Azt mondják, minden község ereje a hagyományaiban van. A Hídverő Társulás a Duna két partján fekvő települések közös céljainak elérésére, közös gondjainak megoldására jött létre a krónikák szerint 1995. június 30-ai bejegyzéssel. Mindennek 29 éve már, s azóta sok cél megvalósult, sok gond megoldódott. És közben, a közel 3 évtized alatt, a települések együttműködésének köszönhetően sok új kapcsolat kiépült a kultúra, oktatás, sport, polgári társulások, civil szervezetek szintjén is, megismerhettük egymás hagyományait és ápolhattuk közös értékeinket. A mai kultúrprogram is ennek a jó példája, énekkarok, tánccsoportok, egyéni fellépők is mind ezt a közös értéket őrzik, ápolják és mutatják meg az érdeklődő közönségnek. Én bízom benne, hogy a Hídverő Társulás alapeszméje és küldetésre az elkövetkező három évtizedben is kitart és fiataljaink számára szilárd alap és biztos iránytű marad a jövőben is.”
Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere (Fotó: Miriák Ferenc)
Ezt követte a kopjafa körül megújult tér felavatása, amely így a község főterének méltó, harmonizáló részévé vált. A község polgármestere, Szabó Edit és Sidó Szilveszter közösen átvágták a téravató szalagot, ezzel átadva a megújult teret.
A kopjafa alkotója, Sidó Szilveszter egészen fiatalon az állatorvosi hivatás mellett döntött, élete során azonban kapcsolatba került a zenéléssel, a néptánccal és a fafaragással is. Utóbbi már több mint harminc éve egyik legfontosabb és legkedveltebb tevékenysége. Már gyerekkorától kezdve vonzódott a fához, és amikor elkerült Erdélybe, rengeteg emlékművet és székelykaput látott. Teljesen elvarázsolták és megfogadta, hogy ha hazajön, akkor ő is belekezd a fafaragásba. Azt akkor még nem tudta, hogy miként fogja elkezdeni, honnan szerez majd alapanyagot és szerszámokat, de elhatározta és megfogadta, hogy belevág.
Munkái egészen Somorjától Párkányig megtalálhatóak, emellett Magyarországra is készített néhány fafaragást, mint például a Magyar Állatorvosok Világszervezetének címerét Budapesten.
Azt azért elmondta, hogy különbséget kell tenni kopjafa és emlékoszlop között. A kopjafa elsődleges szerepe az, hogy síremlékként szolgáljon, az összes többi faoszlopot pedig emlékoszlopnak nevezi. A kopjafa a nemzeti identitás kifejezésének szinte egyik legfontosabb eszközévé vált. Egy közösség életében szimbolikus jelentősége van, egyfajta térkijelölő szerepet is betölt.
A kopjafánál felléptek a helyi alapiskola tanulói is (Fotó: Miriák Ferenc)
Ezt követően a társulás elnöke, Banai Tóth Pál, Dunamocs polgármestere beszédében elmondta, ahhoz, hogy megértsük a Hídverő Napok jelentőségét, vissza kell térnünk a múlt század kilencvenes éveihez.
Az önkormányzatok együttműködésében rejlő lehetőségre és erőre Duray Miklós hívta fel a figyelmet, ő gondolt először arra, hogy össze kéne kötni a Duna két partját egy jelképes híddal, melynek tartópillérei a Duna menti községek, önkormányzatok lennének.
A siker záloga az együttműködés. A térségi együttműködés gazdagabbá, színesebbé teszi az életet, új színt, tartalmat visz a mindennapokba, vagyis a siker záloga nem más, mint az összefogás és az együttműködés.
„Ünnep van ma, az összetartozás, a testvériség, a barátság és az együttműködés ünnepe a Duna mindkét oldalán elő emberek számára. Egyszer az évben ünneplünk, aztán pedig következnek a dolgos, de néha nagyon nehéz hétköznapok, amelyeken az említettek segítenek átsiklani, és annak a tudata, hogy nem vagyunk egyedül, hogy van kire számítanunk, hogy mellettünk és velünk vannak barátaink és sorstársaink” – fogalmazott.
Janovics István, Neszmély polgármestere is köszöntötte a megjelenteket. „Kívánom a hídverőknek, hogy tartsanak össze, még akkor is, ha eltérőek a lehetőségek a Duna két oldalán. Jusson eszünkbe, hogy ez a keresztút csak úgy vezethet egy feltámadást hozó szebb jövőbe, ha a közös terhek viselésében egymást segítjük és a ránk eső munkát becsülettel vállaljuk. Az élet olyan, mint egy keskeny híd. Az a legfontosabb, hogy ne legyen benned félelem, hogy végig kell rajta menned. Kívánom, hogy a híd, amit a hídverők felépítettek, egy vég nélküli híd legyen!” – zárta köszöntőjét Neszmély polgármestere.
A felújított kopjafa körüli téravatón: balról Sidó Szilveszter fafaragó, Szabó Edit volt polgármester és Labancz Roland (Fotó: Miriák Ferenc)
A Hídverő Társulás elnöke egy közös koszorút helyeztek el a kopjafánál, majd a helyi alapiskola tanulóinak műsora következett. Záróakkordként a hagyományokhoz híven a Hídverő Társulás településeinek képviselői feltűzték az egyes települések szalagjait a kopjafára, majd közösen elénekelték nemzeti imánkat.
Az ünnepség a kultúrház nagytermében kultúrműsorral folytatódott, amelyen fellépett a Madari Asszonykórus. Majd következett a bátorkeszi Nátek Eszter. A műsorfolyam további részében a bátorkeszi szeniorok örömtánca szerzett kellemes pillanatokat a jelenlévő közönségnek. Őket követte az 1999-ben alakult Piros Tulipán Éneklőcsoport Pém Ágnes nyugalmazott óvónő irányításával. A Dunaalmási Nyugdíjasklub tagjaiból álló Vadvirág Dalkört sokan ismerik a megyében, sok rendezvényen, koncerten léptek fel, rendszeresen hívják őket szerepelni a környező településekre. A bátorkeszi Kováts József Alapiskola néptáncosainak műsora után az eredeti magyar népzenét játszó párkányi Varjos zenekar zárta a kultúrműsort.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
