Vannak abszurd helyzetek, amelyek mellett nehéz szó nélkül elmenni, különösen akkor, ha az ember nap mint nap a saját bőrén érzi az állami források észszerűtlen elherdálását. Míg Zsolnán kétmillió euróból építettek olyan vasúti megállót, ahol egyetlen vonat sem áll meg, addig nálunk, az Alsó-Garam menti régióban az utak állapota lassan egy háborús övezetre emlékeztet. Pénz tehát lenne, csak valahogy mindig rossz helyen köt ki.
A szlovákiai abszurd legújabb emlékműve Zsolna elővárosában (Žilina-Predmestie) magasodik. Egy stratégiai csomópontnak szánt, modern peronról van szó, amely kétmillió eurónyi uniós támogatásból valósult meg. A baj csak az, hogy a menetrend szerint egyetlen szerelvény sem fékez itt le. Ez a „szellemállomás” tökéletes szimbóluma annak az állami nemtörődömségnek, amely szemrebbenés nélkül költ el hatalmas összegeket látványberuházásokra, miközben az alapvető infrastruktúra darabjaira hullik.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke legutóbbi videós üzenetében joggal kérte számon Jozef Ráž közlekedésügyi miniszteren a források hatékony felhasználását.
Hiszen amíg északon a semmi mellé építenek peront, addig délen például a Zselízen áthaladó I/76-os út állapota tarthatatlan.
Csenger Tibor rámutatott, Csonka Ákos városi képviselőtársával többször is hivatalos úton követelték ennek a szakasznak a felújítását. A válasz azonban évek óta ugyanaz:
„jelenleg nincs rá keret”. A zsolnai eset viszont rámutat a fájdalmas igazságra: a keret létezik, csak a prioritások vannak fordítva bekötve.
„A helyzet már régen túlmutat az esztétikai kérdéseken vagy a kényelmetlenségen. Ez már közbiztonsági kockázat. Az elmúlt időszakban több lakossági jelzést kaptunk olyan autósoktól, akik defektet kaptak vagy futóműsérülést szenvedtek a katasztrofális állapotú úttest miatt. Érthetetlen, hogy miközben délen a legalapvetőbb biztonsági fejlesztésekre – gondoljunk csak a szádalmási tragikus baleset helyszínére – is alig jut forrás, addig a felesleges és teljesen indokolatlan presztízsberuházásokra mindig akad milliós tétel” – mutatott rá a megyei alispán.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Hozzátette:
„Zselíz és a régió lakói nem kérnek lehetetlent. Csupán annyit, hogy az adóeuróink ne szellemvasutakra és kihasználatlan betonmonstrumokra menjenek el, hanem olyan utakra, amelyeken biztonságban eljuthatunk a munkába vagy haza.
Mert Zselíz és a Dél-Szlovákiában élők is megérdemlik a minőségi infrastruktúrát, és nem hagyhatjuk, hogy a közlekedésfejlesztés megálljon a „peronpénzeknél”.
tsák, Felvidék.ma
