Kű Lajos olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó, Magyar Örökség Díjas, Prima Primissima díjas, Magyar Fiatalokért díjas, Széchenyi-díjas, az Aranycsapat Alapítvány elnöke közönségtalálkozón és kötetlen baráti beszélgetésen vett rész és Elküldtek a Ferencvárosból? Na és! Mindig is fradista maradok! címmel élménybeszámolót tartott Jászón, az idei, 26. Mécs László Szabadegyetemen, az autókemping zárt területén.
A másfél órás élménybeszámoló alatt megtudhattuk, hogy az 1962-ben kezdődött pályafutásának első állomása a székesfehérvári VT Vasas csapata volt. 1968-ban a már Videotonnak hívott csapatban mutatkozott be az élvonalban. 1968 és 1974 között a Ferencváros színeiben játszott – ahol UEFA-kupa elődöntőben is szerepelt, 4 bajnoki ezüstérmet és 2 magyar kupagyőzelmet szerzett. A gyakori formahanyatlást eredményező sportszerűtlen életmódja miatt a Ferencvárosnál lemondtak róla és elbocsájtották. A Vasashoz kényszerült igazolni. Itt is csak egy idényt töltött el és 125 élvonalbeli mérkőzés után a másodosztályú Volán SC csapatához igazolt.
1977-ben elhagyta az országot. Szabadkán keresztül Olaszországba jutott. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség egy esztendőre eltiltotta a labdarúgástól. 1978-ban Belgiumban tűnt fel újra, az FC Bruges csapatában. Ugyanebben az évben BEK-döntőt játszott, ahol kikaptak a Liverpooltól. 1980-ban belga bajnok lett a csapattal. 1980/1981-ben egy idényt az Egyesült Államokban töltött. Később honvágya visszahozta a magyar határ közelébe, az ausztriai Kismartonba, ahol Pusztai László labdarúgó is a csapattársa lett. 1984-ben a burgenlandi bajnokság FC Mönchof csapatában fejezte be az aktív labdarúgást. 1972-ben 8 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett, illetve háromszor játszott az olimpiai válogatottban. A müncheni olimpia ezüstérmese, majd a belgiumi labdarúgó- Európa-bajnokság negyedik helyezettje, ahol a magyar csapat egyedüli gólját ő szerezte meg 11-esből.
(Fotó: Zborai Imre)
1984-től újra Belgiumban él és belga állampolgárságot kapott. Egy export-import céget vezet, vállalkozó, a mai napig ezzel foglalkozik. 1997-ben hazaköltözött Magyarországra, majd 1998-ban indult a választásokon a Független Kisgazdapárt színeiben. A Magyarok Világszövetségének munkatársa volt 2000 őszétől. Jelenleg az Aranycsapat Alapítvány elnöke. 2004-ben egy új kezdeményezést indított el, az Aranycsapat Alapítvány elnökeként meghirdette a Kárpát-medence diáksportjának felemeléséért indított mozgalmat.
2024. július 5-én töltötte be 76. esztendejét a müncheni olimpián ezüstérmes magyar labdarúgó-válogatott tagja, a későbbi sportvezető, hagyományőrző, közéleti személyiség. 1948. július 5-én Székesfehérváron, az ősi koronázóvárosban született. A korán megözvegyült édesanyja nevelte.
„Az utcán és templomban nőttem fel. A grundon – a szó jó értelmében – minden csibészséget megtanultam, a templomban jólelkűségre oktattak, nyolc évig ministráltam is. A hit azóta is fontos helyet foglal el életemben” – vallja a sportember.
1962 júniusában Csiszár István egy iskolai grundmeccsen fedezi fel benne a tehetséget, elirányítja a fehérvári klubba, a székesfehérvári VT Vasashoz.
(Fotó: Zborai Imre)
1972-ben 8 felnőtt válogatott mérkőzésen lép pályára. Tagja a müncheni olimpián ezüstérmes válogatottnak és a belgiumi Európa-bajnokságon 4. helyezett nemzeti együttesnek is. Tokió és Mexikó után zsinórban harmadik győzelmére készült a magyar csapat és edzője, dr. Lakat Károly. „Az Európa-bajnoki negyedik hely és az olimpiai ezüstérem csalódás volt akkoriban, de ma már mindkettőre büszke vagyok, azóta csak álom, hasonló eredmény elérése utódainknak” – mondja a labdarúgó. Időközben a Testnevelési Egyetemen sportmenedzser-képzésben részesült. 1997-ben költözik haza Magyarországra, ahol bekapcsolódik a közéletbe.
2004-től a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság főszervezője. Igen aktív életet él hetven felett is. Ma is aktív szervező, hagyományőrző, megemlékező, kiterjedt kapcsolatrendszerrel. Az Aranycsapat Alapítvány elnökeként számos esemény motorja.
Az előadásában elmondta: „A magyar delegáció tagjaként 2023 nyarán részt vettem az 1972-es müncheni olimpia 50. évfordulója alkalmából rendezett emléktúrán, amelynek során az öltözőbe visszatérve hatalmas beleéléssel felidéztem a pályán megélt élményeimet.” A hazaút alkalmával pedig társai felköszöntötték születésnapja alkalmából. Ősszel a helsinki olimpia magyar hőseinek Székesfehérváron állított – hozzá is köthető – emlékművénél mondott beszédet. A MOB karácsonyi találkozójának rendszeres résztvevője, olykor bekapcsolódik az olimpiai akadémia tevékenységébe is, de az eseményeket hosszasan sorolhatnánk.
(Fotó: Zborai Imre)
Egyre többször szervezett futballcsapatot hazai hírességekből, és rendszeresen játszottak a környező országok magyarlakta területein: „Eleinte csupán a Kárpát-medencében élő magyarokra összpontosítottam és koncentráltunk, idővel – az Aranycsapat Alapítvány mellett – az összmagyarság diáksportjának fellendítését tűztük ki célul. Nemzetegyesítés a sportban és azon kívül. Megtesszük, amit megkövetel a haza” – mondta a sportember a 26. Mécs László Szabadegyetemen.
Előadásának csak a felét sikerült elmondania, minden bizonnyal jövőre újra visszatér a jászói nyári országos művelődési táborba, hogy elmondja előadásának további részét.
(ZI/Felvidék.ma)
